165006. lajstromszámú szabadalom • Safrol-származékokat tartalmazó növényi növekedést szabályozó szerek
3 165006 4 vagy kloroformot használhatunk. Előnyösen aceto nitrilt alkalmazunk. A találmány szerinti hatóanyagok a növénynövekedés fiziológiai folyamatára hatnak, és ezért növényi növekedést szabályozó anyagokként alkal- 5 mázhatok. A hatóanyagok különböző hatásai lényegében az alkalmazásnak a mag fejlődési stádiumára vagy a növény fejlődési stádiumára vonatkoztatott időpontjától függnek. Ezenkívül függnek az alkalmazott 10 koncentrációtól is. A növényi növekedést szabályozó anyagokat a növény fejlődési stádiumától függően különböző célokra használjuk. A növényi növekedést szabályozó anyagokkal pél- ?5 áaaí megszakíthatjuk a magvak nyugalmi állapotát, hogy a magvakat bizonyos időpontban csírázásra serkentsük, olyan időpontban, amikor a csírázás kívánatos, azonban a mag önmagában nem mutat csírázási készséget. A magvak csírázását a hatóanya- 20 gokkal az alkalmazott koncentrációtól függően mind gátolhatjuk, mind elősegíthetjük. Ez a gátlás vagy sfik'-r i.*s a csíiafeilodésre vonatkozik. /. -ni." • • «sgokkdl a koncentrációtól függően elős iiit'^í'u "i;>> g'í JÜiatjuk a hajtás-és gyökérnöve- 25 i.cdcs, le, például lehetséges, hogy a teljesen kifejloJ.; * p.nuiy >k növekedését nagyon erősen gátoljuk, v ? ,->.'' 'v„ ivek erőteljesebb példányokká vagy u;r , iUJ > .,. ,Jó fejlődését idézhetjük elő. A lovciv Movckedése során az oldalirányú elága- 30 tavk fejl'vlesft is elősegíthetjük a csi'xsi növekedés keüüj. megszakításával • Ez például a növények djp/3 )vs^aporitdSdiiíl jelentős. A koncentrációtól í igg KV J In tseges az is, hogy az oldalhajtások növekedev* ÍJ' H -ik, például hogy dohány esetén de- 3b kdpitj'd!, IÍ <w iszorítsuk az oldalhajtások kép/. ^esi t r, >, £ "fsük a levélnövekedést. i v cedest szabályozó anyagokkal a > /f-n i ., >M!ic rologtatott vízmennyiséget is csök''•iiL'j' í ;py megakadályozzuk a száradás okozta 40 r ]!oSt u i*. A »"ig/.'p' ijvS befolyásolásakor a koncentrációtól L i az alkalmazás időpontjáától függően elérhetjük mind a virágképződés gátlását, mind annak gyorsulását. Bizonyos körülmények között a virág- 45 állományt növelni is leheti ezek a hatások akkor lépnek fel, ha a megfelelő kezeléseket a normális virágképződés időpontjában végezzük. Főleg hibás vagy főleg porzós virágok képződését is elérhetjük. A gyümölcsállományt úgy növelhetjük, hogy több 50 gyümölcsöt vagy mag nélküli gyümölcsöt hozunk létre (parihenokarpia). Bizonyos körülmények között megakadályozhatjuk a korai gyümölcshullást is, vagy kémiai ritkítással a gyümölcshullást meghatározott mértékre növelhetjük. A gyümöícshullás növekedését 55 azonban úgy is kihasználhatjuk, hogy a kezelést a betakarítás időpontjában hajtjuk végre, így megkönnyítjük a betakarítást. A növényi növekedést szabályozó anyagokkal a gg gyümölcsérést mind gyorsíthatjuk, mind késleltethetjük, és a gyümölcs színét is javíthatjuk. Azt is elérhetjük, hogy az összes gyümölcs egy szűkebb időszakaszon belül érjék. A növényi növekedést szabályozó anyagok segít- gc, ségével a terméshozam fokozását vagy a termésképzés növelésével, vagy nagyobb szemű termés létrehozásával, vagy a vegetatív növekedés serkentésével érhetjük el. Továbbá másodlagos növényi eredetű anyagok (Például gumifák latex-teje) képződését vagy kifolyását serkenthetjük. A hatóanyagkészítmények általában 0,1- és 95 súh/%, előnyösen 0,5 és 90 súly% hatóanyagot tartalmaznak. A hatóanyagokat önmagukban, készítmények alakjában vagy azokból készített felhasználásávi formák, így alkalmazásra kész oldatok, emuigeálható koncentrátumok, emulziók, szuszpenziók, nedvesíthető porok, paszták, oldható porok, porozószerek és szemcsék alakjában alkalmazhatjuk. Az alkalmazás a szokásos módon történik, például permetezéssel, porlasztással, ködösítéssel, porozással, füstöléssel, gázosítással, öntözéssel, csávázással vagy inkrusztálással. A hatóanyagkoncentrációt az alkalmazásra kész készítményekben tág határok között változtathatjuk. A koncentráció általában 0,001 és 10%, előnyösen 0,01 és 1% között lehet. A hatóanyagokat jó eredménnyel alkalmazhatjuk az u.n. ultra-low-volume eljárásban, ahol 95% vagy akár 100% hatóanyagot tartalmazó készítményeket is lehet alkalmazni. Az alkalmazás céljának megfelelően az új hatóanyagokat a szokásos készítményekké, így oldatokká, emulziókká, szuszpenziókká, porokká, pasztákká és szemcsékké alakíthatjuk. Ezeket ismert módon állítjuk elő, például olymódon, hogy a hatóanyagokat vivőanyagokkal, azaz folyékony oldószerekkel és/vagy hordozóanyagokkal összekeverjük, adott esetben felületaktív szerek, tehát emulgeáló és/vagy diszpergálószerek hozzáadásával. Ha vivőanyagkén vizet használunk, adott esetben szerves oldószereket is alkalmazhatunk segédoldószerként. Folyékony oldószerként főként az aromás szénhidrogének (például xilol, benzol), klórozott aromás szénhidrogének (pl. klórbenzolok), paraffinok (pl. ásványolajfrakciók), alkoholok (pl. metanol, butanol), erősen poláris oldószerek, így dimetilformarnid, dimetilszulfamid, valamint a víz jönnek tekintetbe. Szilárd hordozóanyagként a természetes kőlisztek (pl. kaolin, talkum, kréta, agyagföld) és szintetikus kőlisztek (pl. nagydiszperzitású kovasav, szilikátok); emulgeálószerként nem ionos és anionos emulgeátorok, így polioxietilénzsírsav-észterek, polioxietilén-zsíralkohol-éterek, például alkilarilpoliglikoléter, alkilszulfonátok és arilszulfonátok; diszpergálószerként például lignin, szulfitszennylügok és metilcellulóz alkalmazhatók A találmány szerinti hatóanyagokat egyéb ismert hatóanyagokkal együtt is felhasználhatjuk. A, példa Gibberellinsav-aktivitás Kalászolás előtt zabnövényekből borotvapengével kivágjuk a virágzat alatti utolsó nódiumot 2 cm hosszú szárdarabbal, majd a nódmmmal lefelé a hatóanyagtartalmú oldatba helyezzük. Gibberellin-sav-aktivitással rendelkező anyagok a levélhüvelyben lévő szárdarabot erős, hosszirányú növekedésre serkentik (lásd: P.B.Kaufmann: Plant Physiol. 18, 703 (1965)). Alkalmas hatóanyagkészítmény előállítása céljából 1 súlyrész hatóanyagot összekeverünk 10 súlyrész
