165005. lajstromszámú szabadalom • Eljárás N-arilkabamidsavészterek és -tiolészterek előállítására, valamint az azokat tartalmazó herbicid szerek

7 165005 8 A reakcióhőmérsékletet szintén széles határokon belül változtathatjuk. Általában 0 C° és 150 C°, előnyösen 20 C °és 100 C° közötti hőmérsékleten végezzük a reakciót. A találmány szerinti eljárás b) változatának megva- 5 lósításakor 1 mól (II) általános képletű vegyületre számítva 1-2 mól (IV) általános képletű vegyületet alkalmazunk. Az (I) általános vegyület elkülönítése céljából a kivált kloridot leszűrjük, a szürietet szárazra bepárol- IQ juk és a maradékot szerves oldószerben feloldjuk. Az oldatot vizzel rövid időn keresztül kirázzuk, a szerves fázist szárítjuk, majd az oldószert vákuumban ledesz­tilláljuk. Az így kapott termék sok esetben már tiszta, szükség esetén desztillálással tisztítjuk. 15 A találmány szerinti hatóanyagok a növénynöveke­désre erős, de különböző hatásokat gyakorolnak, ezért szelektív gyomírtószerként alkalmazhatók. Nagyobb koncentrációk esetén'" (> 25 kg/ha) a talál­mány szerinti hatóanyagok totális gyomirtásra is 20 alkalmazhatók. Gyomnövényeken a legtágabb értelemben azokat a növényeket értjük, amelyek olyanhelyen nőnek, ahol nem kívánatosak. Példaként a következőket soroljuk te! kéts/íküek, igy mustár (Sinapsis), zsázsa v (Lepi- 25 dum), gaiaj(Galium), csillaghúr (Stellaria), székfu (Mat­ricaria), gombvirág (Galinsoga), libatop (Chenopo­dium), csalán (Urtica), aggófü (Senecio): egyszikűek, így komócsin (Phleum), perje (Poa), csenkesz (Festu­ca), aszályfü (Eleusine), muhar (Setaria), vadóc (Loli- 30 um) és köles (Panikum). A találmány szerinti hatóanyagokat a szokásos készítményekké alakíthatjuk, így oldatokká, emulzi­ókká, szuszpenziókká, porokká, pasztákká és szem­csékké. Ezeket ismert módon állítjuk elő, pétdául oly 35 módon, hogy a hatóanyagokat vivőanyagokkal, tehát folyékony oldószerekkel és/vagy szilárd hordozó­anyagokkal összekeverjük, és adott esetben felület­aktív szereket, tehát emuigeálószereket és/vagy disz­pergálószereket is alkalmazunk. Ha vivőanyagként 40 vizet használunk, például szerves oldószereket is alkalmazhatunk segédoldószerként (lásd: Agricultural Chemicals, 1960, márc. 35-38. old.). Segédanyagként lényegében szóba jönnek: oldószerek, így aromás szénhidrogének (például: xilol, benzol), klórozott 45 aromás szénhidrogének (például klórbenzolokV twsf­finok (például , ásványolajfrakciók), alkoholok (pél­dául metanol, butanol), aminők es amiii-szaiinazékok (például etanolamin, dimetilformamid), és víz, szilárd hordozónyagok, így természetes kőlisztek (például 50 kaolin, agyagföld, talkum. kréta) és szintetikus kőlisz­tek (például nagydiszperzitásu kovasav, szilikátok), emulgeálószerek, így nem ionos és anionos emulgeáló­szerek (például polioxietilénzsírsav-észterek, polioxi­etilén-zsíralkohol-éterek, alkilszulfonátok és arilszul- i5 fonátok) és diszpergálószerek, így lignin, szulfit­szennylúgok és metilcellulóz. A találmány szerinti hatóanyagok a készítmények­ben előfordulhatnak egyéb ismert hatóanyagokkal 60 összekeverve is. A készítmények általában 0,1 - 95 súly% ható­anyagot, előnyösen 0,5 -90 súly% hatóanyagot tartal­maznak. A hatóanyagokat önmagukban, készítmények alak- 65 jában vagy az azokból készített felhasználási formák, így alkalmazásra kész oldatok, emulziók, szuszpenzi­ók, porok, paszták és szemcsék alakjában alkalmaz­hatjuk. Az alkalmazás a szokásos módon történik, például porlasztással, ködösítéssel, öntözéssel, poro­zással vagy permetezéssel. A hatóanyagokat mind a kikelés után. mind kikelés előtt alkalmazhatjuk, előnyös azonban a kike­lés előtti alkalmazás. A felületegységre eső hatóanyagmennyiséget széles határokon belül változtathatjuk, lényegében az alkal­mazás céljától függ. 1 hektárra általában 0,1 - 25 kg hatóanyagot, előnyösen 0,5—20 kg hatóanyagot viszünk fel. A találmány szerinti hatóanyagokat növénynöve­kedést szabályozó szerként is alkalmazhatjuk, továbbá inszekticid és akaricid hatásuk van, némelyik közülük fungitoxikus tulajdonsággal is rendelkezik. A. példa Kikelés előtti próba Oldószer: 5 súlyrész aceton Emulgeátor: 1 súlyrész alkilarilpoliglikoléter Alkalmas hatóanyagkészítmény előállítása céljából 1 súlvrés7 hatóanyagot összekeverünk a megadott mennyiségű oldószerrel, hozzáadjuk a megadott mennyiségű emulgeátort , és a koncentrátumot vízzel a kívánt koncentrációra hígítjuk. A teszt-növények magvait normál talajba vetjük és 24 óra múlva megöntözzük a hatóanyagkészít­ménnyel. Eközben a felületegységre eső vízmennyi­séget célszerűen állandó értéken tartjuk. A készít­mény hatóanyagkoncentárciója nem játszik szerepet, csak a felületegységre eső felhasznált hatóanyag­mennvisée a döntő. Három hét múlva meghatározzuk a teszt- növények károsodási fokát és 0-5 értékkel jelöljük, amelyek az alábbi jelentésűek: 0 nincs hatás, 1 csekély károsodás vagy gátolt növekedés, 2 látható károsodás vagy gátolt növekedés, 3 erős károsodás és csak hiányos fejlődés vagy csak 50%-os kikelés, 4 a növények a csírázás után részben elpusztultak, vagy csak 25% kelt ki, 5 a növények teljesen elpusztultak vagy nem keltek ki. A hatóanyagokat, a felhasznált mennyiségeket és a kapott eredményeket az alábbi A) táblázatban adjuk meg. 1. példa 56 g (0,212 mól) N-klórmetil-N-(3-klórfenil> tio­karbamidsav-S-etilésztert 150 ml vízmentes benzolban feloldunk. Az oldatba 20 C° hőmérsékleten, hűtés és keverés közben 13,6 g (0,424 mól) metanol és 21,4 g (0,212 mól) trietilamin 120 ml vízmentes benzolban feloldott keverékét csepegtetjük bele. A keverést 1 órán át 25 C°-on folytatjuk, a kivált trietilaminhidro kloridot szűréssel elválasztjuk. A benzolos oldatot vízzel mossuk, frissen izzított nátriumszulfáttal szárít­juk, az oldószert ledesztilláljuk. A nyers karbamidsav­észtert vákuumban desztilláljuk. 49,5 g (az elméleti hozam 90%-a) N-metoxi-metil-N-(3-klórfenil)- tiokar­bamidsav- S-etilésztert kapunk. Forráspont: 134 C°/0,4 Hgmm. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom