164959. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hőre keményedő, ömleszthető fenoplaszt gyanták előállítására

164959 3 végtermékként kapott hőre keményedő gyantagyöngy ömleszthetőségét megjavítja. A leírás további részében ezt a segédanyagot ömlesztési segédanyagnak nevezzük. ömlesztési segédanyagként célszerűen primer vagy szekunder, alifás, aromás vagy heterociklikus aminokat alkalmazunk. Igen eredményesnek bizonyult az I képletű hidrazin származék alkalmazása. E vegyületet oly módon állítjuk elő, hogy hidrazint és formaldehidet a reakcióvázlat szerint reagáltatjuk. A találmány tárgyát képező eljárásnál ömlesztési segédanyagként használhatunk továbbá melamint, anilint, karbamidot, piperazint, piperidint vagy diciándiamidot. Az ömlesztési segédanyagot 1 mól fenolra 0,01 mól—0,2 mól, célszerűen 0,03—0,1 mól arányban alkalmazzuk. A polikondenzációt 30—100C°, célszerűen (különösen fenol esetében) 50-85 C° közötti hőmérsékleten végezzük. A találmány tárgyát képező eljárás során miután a kiindulási anyagok kívánt mértékben kondenzálódtak, a szuszpenziót keverés közben fokozatosan szobahőmérsékletre hűtjük. Alapanyagként célszerűen formaldehidet és fenolt, vagy e vegyület valamely származékát, így rezorcint, metakrezolt, para-krezolt, néhány xilenolt és így tovább alkalmazunk. A kiindulóanyagot célszerű 1 mól fenolnak megfelelő mennyiségben alkalmazni, és azt 1—3,1 mól formaldehiddel kondenzálni; a formaldehidet vizes oldat formájában, vagy előzetesen depolimerizált trioximetilénből készítjük el. A fenollal történő polikondenzáció esetében célszerű 1 mól fenolra vonatkoztatva 1,2—1,8 mól formaldehidet alkalmazni. Szerves fázis (kondenzálódó anyagok, katalizátor, és így tovább) A ' ;

' súlyaránya 1 : 1 víz A találmány szerinti eljárást az alábbi példák illusztrálják. 1. példa 1645 g 25,5%-os formaldehid oldatot, 93 g anilint és 940 g fenolt 50 C° hőmérsékletű reaktorba viszünk. Az elegyhez legalább két részletben 60 g etiléndiamint adunk. A reakcióelegy hőmérséklete 75 C°-ra emelkedik és ezen az értéken tartjuk. 75 perc eltelte után 1 g „Nacconol 90 F" (nátrium-dodecil-benzilszulfonát) és 5 g „Tylose VHR"-et (karboxi-metiícellulóz) adunk az elegyhez. Az összesen 3 óráig tartó kondenzáció után a reakcióelegyből 1,25-2 mm átmérőjű gyantagyöngyöket különíthetünk el. A szárított gyöngyökből 100 g-ot egy tégelybe viszünk éá az egészet szárítószekrényben 170C°-ra 4 hevítjük. 15 perc eltelte után egy sűrű, összefüggő, hőre keményedő, ömleszthető, reakcióképes gyantatömeget kapunk. 5 2. példa 282 g fenolt, 345 g 36%-os formaldehid oldatot és 37,8 g melamint 50C°-os hőmérsékletű reaktorba viszünk. A hőmérsékletet 75 C°-ra emeljük és három részletben 51,4 g 22 Beaumé-fokos ammóniát adunk 10 az elegyhez. A hőmérséklet 80 C°-ra emelkedik és ezen a hőmérsékleten állandósul. 2 óráig tartó kondenzáció után 1 g „Nacconol 90 F"-ből és 4 g „Tylose VHR"-ből készült 150 g vizes oldatot adunk a reakcióelegyhez. Az összesen 5 óráig 15 tartó kondenzáció után 1,5 mm átlagátmérőjű gyöngyöket kapunk. A gyöngyök ömleszthetők és kötő vagy ragasztó anyagként használhatók. 3. példa 20 940 g fenolt, 60 g karbamidot, 1145 g 36%-os formaldehid oldatot, 150 g 22 Beaumé-fokos ammóniát és 500 g vizet 50 C°-os reaktorba viszünk. A hőmérsékletet 80 C°-ra emeljük. 85 perc eltelte után 1 g „Nacconol 90 F"-et és 5 g „Tylose VHR"-et 25 adunk az elegyhez. 4 óráig tartó kondenzáció után 0,3 mm átlagátmérőjű gyöngyöket kapunk, amit a fenti példa szerint használhatunk fel. A gyantával szervetlen vagy szerves eredetű rostok ragasztását és megerősítését lehet elvégezni. 30 4. példa 940 g fenolt, 1400 g vizet és 15 g hidratált hidrazint 45 C°-os reaktorba viszünk. 4 percen belül 420 g trioximetilént, majd 150 g 22 Beaumé-fokos 35 ammóniát és 500 g vizet adunk az elegyhez és a hőmérsékletet 80 C -ra emeljük. 2 óráig tartó kondenzáció után tojásformájú, gyöngyöket különíthetünk el. A gyöngyök 95%-a fennmarad az AFNOR n° 28-as szitán (szitaméret 0,5 mm). Az ily módon 40 előállított gyöngyök a fenti példák szerint ömleszthetők. A találmány szerint kapott hőre keményedő gyantát célszerűen az alábbiak szerint használhatjuk fel. A gyantákat alkalmazhatjuk: 45 — festék vagy lakk kötőkomponenseként, ez esetben az oldószer elpárologtatása után a keményedést kemencében történő hevítéssel biztosítjuk; — présanyagokban; — textil vagy papír impregnálására, rétegelt lemez 50 előállítására; — kötőanyagként szervetlen vagy szerves rostokból előállított szövedéknél; — azbesztszálak hozzákeverése után fékanyagként; — csiszolókő készítésénél meghatározott méretű 55 dörzsrészecskék hozzákeverésével és sajtolással; — panelek készítésénél, fatörmelékkel összekeverve; — konzervdobozok belsejének bevonására; — betonok előállítására ásványi anyagokkal keverve; — és így tovább. 60 A találmány szerinti eljárással előállított gyanta-2