164950. lajstromszámú szabadalom • Készülék elektromágneses sugárzás vizuális megfigyelésére és mérésére

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1972. V. 13. (OE-175) Közzététel napja: 1973. XII. 28. Megjelent: 1975. XII. 31. 164950 Nemzetközi osztályozás: G 01 j 1/04 Feltalálók: BAZHULIN Alexei Pavlovich fizikus, VINOGRADOV Evgeny Alexandrovich fizikus, IRISOVA Natalia Alexandrovna fizikus, MITROFANOVA Nina Vasilievna vegyész, Dolgoprudny Moskovskoi oblasti, TIMOFEEV Jury Petrovich fizikus, FRIDMAN Samuil Aronovich vegyész, SCHAENKO Valentina Vasilievna vegyész, Moszkva, Szovjetunió Tulajdonos: Ordena Lenina Fizichesky Institut imeni P. N. Lebedeva Akademü Nauk SSSR, Moszkva, Szovjetunió Készülék elektromágneses sugárzás vizuális megfigyelésére és mérésére 1 2 A találmány tárgya készülék elektromágneses sugárzás mérésére, különösen elektromágneses su­gárzás vizuális megfigyelésére és mérésére, és alkalmazható mind különböző koherens és nem ko­herens infravörös és ultranagyfrekvenciás frek- 5 veniatartományu források jellemzőinek vizsgálatá­nál, mind pedig ezen források különböző gyakor­lati felhasználásainál. A találmány lehetővé teszi például az infravö­rös lézerek és ultranagyfrekvenciás generátorok 10 sugárzás módus struktúrájának, nyalábja divergen­ciájának valamint hullámhosszának meghatározásá­sát, a kvázioptikai utón való beállitást és modelle­zést, valamint holográfia, defektoszkópia, és int­oszkópia minden infravörös és ultranagyfrekven- 15 ciás tartományban való elvégzését. Az elektromágneses sugárzás közvetlen meg­figyelésére és mérésére olyan berendezések már ismertek, amelyeknél a vizsgálandó sugárzás hő­hatását felfogó ernyő többrétegű felfogó sávjain 20 hasznosítják. A felfogó sávoknak kis hőkapacitásu hőszigetelő alaprétege van, elnyelő fémrétege, va­lamint olyan hőérzékeny rétege, amely vagy hő­érzékeny foszforfajtákból (például A. P. Bashulin, E.A. Winogradow, N.A. Irisowa, S.A. Friedman 25 cikke az "Elméleti és kísérleti fizikai szaklap" 8. kötet, 5. szám, 261. oldal, 1968), vagy kristály­jellegü folyadékból (például C.F. Augustine cikke, Electronics, 24. kötet, 118 oldal, 1968) van ki­alakítva. 30 Az ernyő felfogó sávjának felülete mindkét esetben külön forrásokkal egyenletesen meg van világítva, luminoforok használata esetén ultraibolya sugárzású forrásokkal (például közepes, vagy nagy­nyomású higanygőzlámpákkal) és kristályjellegü fo­lyadékok használata esetén látható fényt kibocsátó forrásokkal. Ezeknek az ernyőknek a regisztrálan­dó sugárzás által történő felmelegítése luminofo­roknál fényerősség változást okoz, vagy kristály­jellegü folyadék szinének változását, és ez meg­felel a mérendő elektromágneses sugárzás ener­giasürüségének. Tömeges információ nyeréséhez kristályjellegü folyadékoknál a kép dekódolása szük­séges (a spektrálkarakterisztikát az amplitudóka­rakterisztikába visszük át), ezért ebből a szem­pontból azok a hőérzékeny luminoforok előnyben részesitendők, amelyek egyidejű fényerősségmérés mellett a felvételt is lehetővé teszik. Ezenkívül a luminoforok a regisztrálandó teljesítmények széles dinamikai tartományának mérését teszik lehetővé, mert hőállóságuk nagy. Az ismert berendezéseknek, amelyek felfogó világító ernyők felhasználásával működnek, mégis jelentős hátrányai vannak. A meglevő laboratóriumi berendezéseknél a felfogó ernyő hőhatások ellen nincs védve, ezért ezeknél a berendezéseknél a kép élességét a kon­vekciós légáramlás rontja. A felfogó ernyő érzé­kenysége és fényereje a helyiség hőmérsékletétől függ, és ez rendszerint a luminofor legnagyobb 164950 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom