164943. lajstromszámú szabadalom • Halogén számlálócső
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1972.IX. 13 (ME -1538) Német Demokratikus Köztársaság-beli elsőbbsége: 1971. IX. 23. (WPG 01 t/l 57 907) Közzététel napja: 1973.XII.28. Megjelent: 1975. XII. 31. 164943 Nemzetközi osztályozás: H 01 j 39/26 Feltalálók: MATAUSCHEK Klaus mérnök, GLETTNIK Manfred mérnök, BARTHO Harry oki. fizikus, OERTEL Horst oki. fizikus, Drezda, Német Demokratikus Köztársaság Tulajdonos: VEB RFT Messelektronik „Otto Schön" Dresden, Drezda, Német Demokratikus Köztársaság Halogén számlálócső í A találmány tárgya halogénszámlálócső nagy intenzitású atommag sugárzások mérésére és egyidejűleg hordozható sugárszint mérők és sugárdózis teljesítménymérők működésének ellenőr' ' 5 zesere. J A sugárszintmérő és sugárdózis teljesítmény mérőkészülékek üzembiztonságával szemben az a követelmény, hogy az ilyen készülékek üzembiztos működésének ellenőrzését ugy végezzék, hogy az ellenőrzés ne csak a készülék elektronikájára, ha- 10 nem a számlálócső rendeltetésszerű működésére is kiterjedjen. Hordozható sugárszintmérő vagy sugárdózis teljesítménymérő rendeltetésszerű működési vizsgálatára ismert egyik igen egyszerű módszer lé- 15 nyege az, hogy a számlálócső nulla-hatás jeleit használják fel a működés vizsgálatára, mivel azok a mérendő jelekkel fizikailag equivalensek. Ezeket digitális, akusztikus vagy optikai alakban jelzik ki, vagypedig analóg jellé történő alakitás utján re- 20 gisztrálják. Ez az ismert módszer nem alkalmazható az emiitett mérőkészülékeknél, amelyekkel ha a nagyon nagy dózisteljesitményekhez tartozó mérési-tartomány felső határának környezetében akarnak mérni, a számlálócső méreteinek csök- 25 kentésével a mérési határérték is kisebb lesz. Ebben az esetben ugyanis a számlálócső hatásos térfogatának csökkenésével a nulla-hatás jelek száma is jelentősen csökken. 1 impulzus/perc-nél kisebb értékeket is kaphatunk és ezáltal más za- 30 varójelektől, pl. a villamos zavaroktól való megkülönböztetés már nem lehetséges. Egy másik, ismert módszernél az emiitett hátrányt ugy küszöbölik ki, hogy a mérőkészülékhez csatlakoztatható, a mérés folyamán a mérőkészüléktől adott távolságban elhelyezett radioaktiv ellenőrző sugárforrás a sugárdetektort meghatározott módon sugározza és a kapott eredmény alapján a mérőkészülék kifogástalan működése ellenőrizhető. Nagy felezési idejű radioaktiv izotópok alkalmazásával egy ilyen ellenőrző sugárforrás rádióaktivitásának fizikailag adott körülményektől függő csökkenése a mindenkori követelményeknek megfelelően elegendően kis értéken tartható. Ezen módszer jelentős hátránya abban van, hogy az ellenőrző radioaktiv sugárzás a sugárforrás felületétől, a sugárforrás-számlálócső rendszer geometriai adottságainak korlátozó hatásától, valamint a sugárdetektor falának sugárzást abszorbeáló hatásától és ennek következtében olyan sugárzási veszteségektől függ, amelyek az ellenőrző jel szempontjából nem hasznosithatók. A sugárforrások fenti okok miatti kis hatásfoka következtében, olyan nagy intenzitású ellenőrző sugárforrást kell alkalmazni, amely már a sugárvédelmi előirasok alá tartozik és azt - akár a mérőkészülékben van elhelyezve, vagy attól elkülönítve van tárolva - biztonsági szerkezettel kell ellátni. Hátrányos még, hogy kellő gondosság hiányában az ellenőrző sugárforrás megsérülhet, inten-164943 1
