164918. lajstromszámú szabadalom • Eljárás dextranáz előállítására

3 164918 4 ron. Rövid pálcika-alaku; sem formai elváltozást, sem elágazást nem mutat. Nem mozgékony és nem képez spórákat. 2. A kolóniák jellemzése: a kolóniák általában kerek konvex alakúak, csillogó és nedvesnek 5 tűnő felülettel. Szinük sárga. Sárga pigment képződés mutatkozik. 3. Növekedési jellemzők különböző táptalajokon: husfőzet: jól fejlődik husfőzet-agar: jól fejlődik 10 glükőz-husfőzet-agar: jól fejlődik zselatinos tápközeg: fejlődik folyékony pepton: fejlődik burgonya-tápközeg: fejlődik lakmusz-tej: fejlődik: kezdet- 15 ben savas, azután alkalikus. b) Fiziológiai tulajdonságok: 1. Optimális fejlődési feltételek: 20 pH = 7,0-8,0; 25 °C, aerob. 2. Kielégítő fejlődési feltételek: pH = 5,5-10,0; 5-37 C, aerob. 3. Gram-pozitiv. 4. Savas szinezés: negativ. 25 5. Metilvörös-próba: negativ. 6. Voges-Proskauer-reakció: negatív. 7. Indolképződés: negativ. 8. Hid rögén-szulfid termelés: negativ. 9. Ammóniaképződés: negativ. 30 10. Nitrát-redukció: pozitiv. 11. Kataláz-képződés: pozitiv. 12. Oxidáz-képződés: negativ. 13. Zselatin és kazein elfolyósitás: pozitiv. 14. Keményitő-hidrolizis: pozitiv. 35 15. Citromsav-hasznositás: negativ. 16. Tej megalvasztás: negativ. 17. Ammóniumsó- és karbamid-hasznositás: pozitiv. 40 c) Szénforrások hasznosítása: arabinóz: negatív xilóz: pozitiv glukóz: pozitiv fruktőz: pozitiv 45 laktóz: negativ szacharóz: pozitiv raffinóz: pozitiv mannit: pozitiv glicerin: pozitiv 50 keményitő: pozitiv. A fenti taxonómiai tulajdonságok alapján vizsgáltuk a törzsnek a "Bergey's Mannual of Determinative Bacteriology" kézikönyv szerinti osztálybaso- 55 rolását. Minthogy a bacillus Gram-pozitiv, zömök pálcika-alaku és nem változtatja eredeti konfigurációját, nem elágazó, spórákat nem képez és levegőztetve jól fejlődik, glükóz jelenlétében anaerob körülmények között nem fejlődik, de laktóz jelen- 60 létében aerob körülmények között fejlődik, a törzs megitélésünk szerint a Brevibacterium fajhoz tartozik. Ez a bacillus nagyon hasonlit a Brevibacterium fuscum törzsekhez, mind méretei, mind a mozgékonyság hiánya, a sárgásnarancs pigment-65 képződés, a nitrát-redukciós képesség, a zselatinelfolyósitás és az indolképzés hiánya tekintetében. Az általunk elkülönített uj mikroorganizmus törzset ezért az ismert Brevibacterium fuscum IFO 12.127 sz. törzs kultúrájával hasonlitottuk össze és azt találtuk, hogy az IFO 12.127 törzs az uj törzzsel ellentétben nem termel textranázt és raffinózból nem képez savat. Ezekből az eredményekből ugy láttuk, hogy az uj törzs a Brevibacterium fuscum egy variánsa és "Brevibacterium fuscum var. dextranlyticum"-nak neveztük el. Ez utóbbi elnevezés azon alapul, hogy a törzs dextrán megbontására képes. A törzset a japán kormány Műszaki Tudományos és Technológiai Hivatalának tokiói Mikroorganizmus-Technológiai Intézetében deponáltuk FERM-P 513 szám alatt. A találmány tárgya tehát eljárás dextranáz előállítására, amelyet az jellemez, hogy a Brevibacterium fajhoz tartozó dextranáz-termelő bacillustörzset asszimilálható szénforrást és nitrogénforrást, valamint szervetlen sókat tartalmazó tápközegben tenyésztjük és az ily módon termelt dextranázt a fermentációs termékből elkülönitjük. Tapasztalataink szerint a fent ismertetett típusú dextranáz előállítására leghatékonyabban a Brevibacterium fuscum var. dextranlyticum mikroorganizmus képes, felhasználhatók lehetnek azonban a találmány szerinti eljárásban egyéb ugyané fajhoz tartozó és dextranáz termelésére képes természetes vagy mesterségesen kitenyésztett variáns vagy mutáns törzsek is., A mikroorganizmus dextranáz-termelő képessége különféle ismert módszerekkel, például röntgenbesugárzással, ultraibolyabesugárzással és/ vagy variációt illetőleg mutációt előidéző szerekkel, valamint a nagy termelékenységű törzsek céltudatos szelekciójával, előnyös táptalajok alkalmazásával és a fermentációs körülmények megfelelő megválasztásával fokozható. A tápközegben szénforrásként bármely asszimilálható szénvegyület, mint glukóz, szacharóz, laktóz, maltóz, oldható keményitő, természetes keményitő, dextrin, dextrán, melasz és/vagy hasonlók jól felhasználhatók. Azt találtuk azonban, hogy különösen előnyös a dextrán; ennek alkalmazása esetén a bacillus mintegy tízszer annyi dextranázt termel, mint más szénforrások alkalmazása esetén. Nitrogénforrásként bármely e célra ismert és szokásos nitrogéntartalmú anyagot vagy vegyületet alkalmazhatunk, mint például porított szójababot, zsírtalanított szójalisztet, gyapotmaglisztet, peptont, huskivonatot, élesztőkivonatot, száraz élesztőport, kukoricalekvárt, kazein-hidrolizátumot, karbamidot, ammóniumsókat, és/vagy hasonlókat. Szervetlen sóként a foszforsav sóit, például a magnézium-, kalcium- és káliumsókat adhatjuk a tápközeghez. Természetesen egyéb, a baktériumok fejlődését és/vagy a kívánt enzim termelését fokozó szerves vagy szervetlen anyagokat is adhatunk a táptalajhoz. A találmány szerinti eljárásban a mikroorganizmus tenyésztése egyaránt történhet szilárd vagy folyékony tápközegen. Ipari célokra előnyösebb a folyékony tápközeg alkalmazása, levegőztetéssel, alámerülő kultúrával. 2