164911. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés habtöltésű panelek folyamatos gyártására

3 164911 4 tartalmaz; a gázképző anyag illékonysága olyan mértékű, hogy a keverék kiterjedve olyan habréte­get alkot, amely a hab végső kiterjedt térfogatá­nak legalább 10%-át foglalja el közvetlenül a keve­rék kiömlését követően, mig a habképző anyagok reaktivitása, valamint az üreget alkotó tagok hala­dási sebessége az adagolási pontokhoz képest ugy van beszabályozva, hogy az egymással szomszédos adagolási pontokból adagolt egymást követő habré­tegek pontosan kiegészitik egymást érintkezési fe­lületeiken és ilyen módon lényegileg homogén habot alkotnak az egész üregben. Nyilvánvaló, hogy az igy meghatározott eljárás­nál a hab teljes mennyiségét, amely szükséges ah­hoz, hogy az egymással szembenálló anyagrétegek között levő üreget kitöltse, az egymást követő hab­rétegek növekményes összegezésével kapjuk, a ré­tegeket egymást követő magasabb szinteken bocsát­juk ki az üregen belül, az illető adagoló pontok között levő függőleges távközöknek megfelelően és minden rétegnél rövid Ulepedési időt engedünk meg az üregen belül, mielőtt a következő réteget az előző réteg fölé bocsátanánk annak következtében, hogy az adagoló pontok hosszirányban egymáshoz képest távközzel helyezkednek el. Adott reaktivitásu habképző keveréknél - és ez nemcsak a keverék kémiai összetételétől és hőmér­sékletétől függ, hanem a környezeti hőmérséklettől is - azt a kedvező sebességet, amellyel az üreget meghatározó tagokat az adagolási pontok mentén továbbitani kell, egyszerű kísérlettel lehet megha­tározni. Ilyen módon adott reaktivitásu keverék számára több panelt lehet késziteni, amelyeknél különböző továbbítási sebességeket használunk, vagy pedig változtatjuk a szomszédos adagolási pontok között levő távolságokat, majd az egymással szem­ben álló anyagok egyik rétegét eltávolítjuk mind­egyik panelról, hogy ezzel a hab struktúrájáról vizsgálatát lehetővé tegyük. Hogy bemutassuk a különböző habstrukturákat, amelyeket kaphatunk, hivatkozunk a rajz 1. ábrá­jára, amelye két habanyagnak függőleges metszetét mutatja; ezen habanyagokat ugy készítettük, hogy egy korábbi adagolási pontról adagolt rétegre az utána következő adagolási ponton egy ujabb habré­teget adagoltunk. Az 1. ábra szerinti habnál az a sebesség, amellyel az üreget alkotó tagokat az egymást követő adagolási pontok mentén további­tottuk, túlságosan kicsiny volt és az alsó 11 réteg már kifejlesztett egy kemény felületet, mielőtt a fölötte levő réteget rábocsátottuk. Ennek következ­tében a két réteg között 12 légzárványok vannak. A habnak általános inhomogenitás a kedvezőtlen ha­tással van a kész panel tulajdonságaira. A 2. áb­ra szerinti habnál a két habréteg pontosan kiegé­szíti egymást' az érintkező felületeken és igy ho­mogén habstrukturát alkotnak, azaz a két réteg keveredése csak helyileg történik a közös érintke­zési felületeiken. A 2. ábra szerinti habot a ta­lálmány szerinti eljárással kaptuk; itt az üreget alkotó tagoknak az adagolási pontok mentén való továbbítása a megfelelő sebességgel történt a hab­képző keverék reaktivitásához képest. A 3. ábra szerinti habnál a sebesség, amellyel az üreget meghatározó tagokat továbbítottuk az egymást kö­vető adagolási pontok mentén, túlságosan nagy volt és ezáltal a fölső habréteget akkor raktuk le az alsó rétegre, amikor az még erősen folyékony ál­lapotban volt. Ennek következtében a két réteg dur-5 ván keveredett és nem kívánatos örvénylő struktú­rát adott. A találmány szerinti eljárás egy foganatositási módja szerint olyan habképző anyagok keverékét használjuk, amelynél a benne levő egész gázképző 10 anyag, vagy anyagok elpárolgása közvetlenül a ke­veréknek adagolási ponton való betáplálása után történik. Ebben az esetben az üreg kitöltéséhez szükséges teljes habtérfogat lényegileg az egymás után következő habrétegek térfogatának összege. 15 Egy másik foganatositási módnál az eljárást ugy végezzük, hogy olyan habképző keveréket haszná­lunk, amelynél a gázképző anyagnak, vagy anyagok­nak csak egy része párolog el közvetlenül a be­adagolás után, mig a maradék rész elpárolgása a 20 többi habképző anyag között lefolyó polimerizációs reakció által keltett hő következtében történik. Ebben az esetben minden habréteg, amelyet az üregbe adagolunk, tovább tágul ugy, hogy az üreg lényegileg akkor van kitöltve, amikor a polimeri-25 zációs reakció befejeződött. Ahol a habképző anya­gok teljes habosodása szükséges, a benne levő gáz­képző anyag, vagy anyagok forráspontjainak a kör­nyezeti műveleti hőmérséklet alatt kell lenniük. Alkalmas gázképző anyag erre a célra, ahol a 30 környezeti hőmérséklet a szobahőmérséklet, a di­fluor-diklórmetán (általánosan "12. hűtőközeg" né­ven ismeretes). Ahol az anyagok csak részleges habosodása szükséges, ott a benne levő gázképző anyagok általában tartalmaznak egy alacsony for-35 ráspontu hatóanyagot, mint például difluor-diklór­metánt és egy megfelelő részt olyan hatóanyagból, amelynek forráspontja nagyobb, mint a környezeti hőmérséklet, például monofluortriklórmetánt (ál­talánosan "11. hűtőközeg" néven ismert). Mint már 40 megállapítottuk, részleges habosodás esetén a hab­nak a hab végtérfogatának legalább 10%-át kell el­foglalnia; előnyösen a hab végtérfogatának 25%­tól 50% térfogatát foglalja el. Az izocianát-alapu habképző anyagok azok közül 45 valók lehetnek, amelyek jól ismertek a rétegezett hab-panelek gyártásában; ezek lehetnek gyorsan reagáló típusok, mint például olyanok, amelyek poliizocianurát hab képzésére vezetnek, vagy las­súbb reakcióju típusúak, mint például azok, ame-50 lyeket poliuretán hab gyártásánál használnak. Ezen rendszereknek közös tulajdonságuk, hogy az anya­gok habként adagolhatok azáltal, hogy a jelenlevő gázképző anyagot, vagy anyagokat teljes egészük­ben, vagy részben elpárologtatjuk közvetlenül az-55 után, hogy az adagoló fejből a betáplálás megtör­tént, anélkül, hogy a hab ezt követően összeesési tendenciát mutatna. Izocianát-bázisu habok előállítására alkalmas reakciókeverékek jól ismertek és a szakirodalom 60 teljes mértékben ismerteti azokat. Az ilyen reak­ciókeverékek szerves poiiizocianátot, gázképző anyagot, vagy anyagokat és tetszés szerint más ha­gyományos adalékokat tartalmaznak, mint amilye­nek a szerves poliolok, a katalizátorok és felület-65 aktiv hatóanyagok. Hogy hagyományos poliuretán 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom