164905. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ftalocianin szinezékek alatti fehér és színes gátló (rezerv) nyomás előállítására

3 164905 4 múlik, ugyanis a színezékek kémiai reakcióval vég-, hezvitt rögzítésekor vizben nem oldódó hártyákká alakulnak át. Még a cinkoxidos fehér rezerv nyo­más esetében is sajátos követelményeket támasz­tanak a süritőszer összetételével szemben. Meghatározott primer alifás aminokkal is lehet még Ingrain-szinezékek alatt rezerv nyomást ké­pezni, Szines rezerváláskor az ilyen rezervalósze­rek azonban - korlátozott alkalmazhatóságuk mi­att - nem tudtak jelentőségre szert tenni. Ez a módszer különösen a reaktiv színezékekkel való szines rezerválás számára alkalmatlan. Ennek so­rán ugyanis a reaktiv szinezék és a primer alifás amin között a rezerválás helyein reakció lép fel és ilyen módon sok esetben a reaktiv csoportok in­aktivakká válnak. Ismeretes végül még, hogy amino-csoportokat tartalmazó szerves vegyületekkel előállíthatók olyan rezervalószerek, amelyek a ftalocianin előkonden­zátumokkal vizoldható kondenzációs termékeket ké­peznek. Ezeknek a rezerváló vegyületeknek azon­ban kétségtelenül megvan az a hátrányuk, hogy alkalmazásukkor a szöveten képzendő ftalocianin szinezék koncentrációjához kell alkalmazkodni. Az ilyen munkamódszer nemcsak bonyolult, de nem is szabályozható, főleg olyan esetekben, ahol a ftalocianin szinezékekelőkondenzátumait rányomás­sal kell felvinni. A találmány tárgya eljárás ftalocianin szinezé­kek alatti fehér és szines rezerválások előállítá­sára, melyek az alapul szolgáló Ingrain-tipusu szinezék-előkondenzátum kondenzálásával a textil­anyagon képződnek és rögzítődnek, amennyiben a textilanyagot először olyan nyomópasztával nyom­juk, mely rezerválószerként valamely I. általános képletü vegyületet tartalmaz, mely képletben: A jelzésű gyürük jelentése azonos vagy kü-' lönböző, adott esetben karboxil- és/vagy szul­fonsav-csoportokkal he­lyettesitett fenil- vagy naf­til-csoportok, B jelentése hidrogénatom, vagy -CH2 -S03M-csoport (M=hidrogénatom vagy al­kálifématom), R jelentése hidrogén- vagy klóratom, vagy adott esetben oldhatóságot elő­segítő csoportokkal, mint hidroxil-, karboxil- vagy szulfonsav-csoportokkal helyettesitett egyeneslán­cu vagy elágazó alkil­csoport, R, és R„ jelentése hidrogénatom vagy azonos, illetőleg kü­lönböző, adott esetben old­hatóságot elősegítő cso­portokkal, mint hidroxil-, karboxil- vagy szulfonsav­csoporttal helyettesitett alkil vagy aralkil-csoport, n jelentése 1-6, x, y, illetve z jelentése 0-3, majd egy második nyomópasztát vagy nyomófestéket viszünk fel, amely Ingrain-tipusu ftalocianin-szí­ne zék-előkondenzátumot tartalmaz, és 100-103 C-on gőzölve előhivjuk és rögzítjük a nyomást. Az I, általános képletü rezervalószerek példá­jaként különösen az 1., 2., 3., 4., 5., 6. és 7. képletü vegyületek említhetők meg, továbbá a 19 45 100 sz. német közrebocsátási irat (Offen­legungsschrift) tárgyát képező más kondenzációs termékek. Az ilyen rezervalószerek előállíthatók például az ott megadott előállítási módszerekkel. A jelen találmány tárgyát képező fehér és szi­nes rezerválások előállítására a rezerválószert ugyanabban a nyomópasztában nem az Ingrain-tipu­su szinezékek közé tartozó színezékekkel, például reaktív- vagy pigment-szinezékekkel együtt célsze­rűen cellulóz szálból készült szövetre előnyomjuk. Ezeket az előnyomásokat ezután vagy megszárítva vagy közvetlenül nedvesen egy második nyomószi­nezékkel, illetve telitőfürdővel újból nyomjuk vagy telítjük, mely a ftalocianin színezékekhez (Ingrain­szinezékek) a szinezék előkondenzátumait tartal­mazza. Az Ingrain-tipusu ftalocianin-kondenzációs színezékekkel történő rezerválások kifejlesztése és rögzítése 100-103 °C közötti hőmérsékleten, gőzö­léssel megy végbe. Az ismertetett Ingrain-tipusu ftalocianin-szinezékek rezerválása a találmány szerint alkalmazott I általános képletü vegyületek­kel azonban nemcsak gőzöléses eljárással valósít­ható meg, hanem a reaktiv szinezékek esetében alkalmazott megfelelő kétfázisú nedves-rögzitő-el­járással, 95-100 °C hőmérsékletű lúgos fürdővel is elvégezhető. E rögzítési eljárás előfeltétele ter­mészetesen az, hogy a ftalocianin szinezék-félter­mék az előbbiekben emiitett kétfázisú rögzítési körülmények között a szöveten kondenzálódni tud­jon. Az ehhez az eljáráshoz alkalmazott nyomópasz­ták, melyek a fehér és szines rezerváláskor az emiitett segédanyagokat tartalmazzák, szokásos módon könnyen előállíthatók és jól kezelhetők, fo­lyékonyak és kielégítik a nyomástechnika azon kö­vetelményeit, hogy velük a megkívánt rezerv-nyo­mások a megnevezett kategóriájú ftalocianin-szi­nezékek tökéletes rezerválásával és igen jó kon­turélésseggel végezhetők. A rezerválószer hozzá­adásától függően azonban megvan az a hátrányuk, hogy többnapos tárolás esetén felületük beszárad és rajta szilárd kéreg keletkezik. Ezeket a szi­lárd, beszáradt nyomópaszta-alkotórészeket nehéz eltávolítani és megfelelő apritás után sem lehet megfelelő mennyiségű viz gőzének esetenkénti hozzáadásával és keveréssel megduzzasztani, il­letve oldani; ezek az alkotórészek azután durva szemcsék formájában többnyire a nyomópasztában maradnak és a filmnyomásnál használt nyomó-sab­lonokat eltömítik, és a hengernyomásnál egyenlőt­len, foltos nyomást adnak, ugyanakkor a ftalocia­nin-szinezékek rezerválása is egyenetlen lesz. A nyomőpaszta ily módon használhatatlanná válik. A beszáradási folyamat hátránya különösen a filmnyomásnál észlelhető; bizonyos idő elteltével a filmnyomó-sablonok pórusaiban többszöri, folya­matos használat után lerakódás képződik. A be­száradás révén a filmnyomás nagy felületei miatt 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom