164897. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szövés nélküli textilia, főleg nagy súlykiszerelésű textilia előállítására

164897 5 nagy súlykiszerelésű vlies teljes keresztmetszetében homogén, hamis nyúlástól mentes, légzárványai egyenletesek és mindkét felület most már lényegében „színoldal" simaságával rendelkezik, ami a továbbfel­dolgozás szempontjából bír rendkívüli fontossággal. Az egyesített rétegek tűzése után a továbbiakban a nemesítés következik, amelynek első műszaki intézke­dése a zsugorítás. A zsugorításnak, mint műszaki intézkedésnek a lényege az, hogy a többszörös, egymást követő tűzési műveletekben elrendezett és egymáshoz kapcsolt elemi szálakat hő hatásának tesszük ki. Mivel alapanyagként részben vagy egészben szinte­tikus alapú szálakat használunk, melyek köztudottan a hőkezelés során zsugorodnak, elérjük, hogy a vliesben a szoros mechanikai kapcsolat a szálak kőzött a hőkezelés során előállott zsugorodás következtében fokozódik, az áru nem nyúlik, a feldolgozási műveletben tovább nem zsugorodik, a későbbi kalorikus vagy vegyi műveletek alatt méretét, alakját, struktúráját nem változtatja. A hőkezeléses zsugorítás a szintetikus szálak kezelésénél egyébként ismert technológiának megfele­lően vagy forró vizes, vagy meleg levegős kezelés, ennek részletezésére - ismert volta következtében -­nem térünk ki. A nemesítés további művelete az impregnálás. Célja, hogy az elrendezett, mechanikusan kapcsolt elemi szálakból álló lapszerkezet kötőanyaggal telítve legyen. Az impregnálást foulardban végezzük, a hamis nyúlások elkerülése érdekében kompenzált árufeszítés mellett. Á foulardban kötőanyaggal telített árut pl. infrasor alatt vezetjük, a kötőanyagot koaguláltatjuk, majd az adalékanyagok kimosása mellett nyomással víztelenít­jük, végül a kötőanyagot térhálósítjuk. Az impregnálás célszerű kivitelénél ún. előimpreg­nálást végezhetünk. Ezalatt az értendő, hogy a szorító hengerpárokat elhagyó árut a foulard-teknő előtt abban a fázisban telítjük kötőanyaggal, pl. ráfolyatás­sal vagy rászórással, amikor a szorító hengerpárok közül kilépő áru expandál és a szálasanyag légcellái mintegy magukba szívják a kötőanyagot. A technológiai sorrendben a következő lépés a csiszolás. Mint említettük, a találmány egyik nagy előnye, hogy az áru mindkét oldala egyenletes. Ezért a csiszolási hulladék a találmány szerinti eljárásnál nem számottevő. Csiszolás után a vliest önmagában ismert módon hasítjuk. Mivel azonban a technológia következtében a vlies teljes keresztmetszetében a mechanikai-fizikai tulaj­donságok szinte azonosak, illetve alig változóak, a találmány szerinti nagy súlykiszerelésű vliesből képzett hasitékok nagyobb százaléka alkalmas kriti­kus igénybevételt kívánó termékek előállítására, ami a találmány további előnyét képezi. Leírásunkban a rajz kapcsán a találmány lényeges elemét képezd kettőzőberendezés kiviteli példájának szemléltetésére térünk rá. A találmány tárgyát képező eljárás egyéb műszaki intézkedései önmagában ismert berendezéseken is 6 megvalósíthatók, azért ezen részmegoldásoknak is­mertetésétől eltekintünk. A szálasanyag előkészítő műveletei során készített l/a és 1/b előtekercsek tartására a 16 és 17 tartók szolgálnak. Az 1/a és 1/b előtekercsek lefejtését az 5 előtekercs meghajtómotor végzi és az előtekercspár együttmoz­gására a 4 szinkronhajtómű szolgál. A vliespályák meghatározott értéken belül való tartására a berendezés a 2 és 3 fotócellás érzékelőkkel van ellátva, amelyek visszavezérelnek, ha az árupályák bizonyos alsó vagy felső határt elérnek. Az összefogott, kettős vliespálya haladását a IS teknő fölött a 6 továbbító hajtómű és a 7 anyagtovábbító szolgálja. A 18 kettős vlies a 12 vezetőhengeren át a 13 adagoló hengerpárba jut, mely az árut a 8 tűzőgépbe vezeti. A 8 tűzőgépben a 10 felső tűzőmező és a 11 alsó tűzőmező van elhelyezve, melynek rendeltetését már elmondtuk. A 8 tűzőgépből az egyesített vlies a 9 köiúzóhenge­reken át a 14 anyagtovábbítón jut tovább a nemesítési fázist végző gépsorhoz, illetve továbbfeldolgozás alá. A találmány szerinti eljárás előnye, hogy a szálak közötti adhéziós kapcsolat a tűzésszám megnövelése nélkül elérhető oly módon, hogy a vlies teljes keresztmetszetében hozzuk létre az elemi szálak kapcsolatát, elkerülve ezáltal a gyártás és feldolgozás közben fellépő hamis nyúlás lehetőségét. A kettőzés következtében a keletkezett légcellák — a szálasanyagban levő tér- és távközök — kvadratiku­sak, ami a zsugorodás során bír jelentőséggel, mert az áru ilyen cellaszerkezet mellett teljes keresztmetszeté­ben egyenletesen tud zsugorodni. Az egyenletes struktúra azt jelenti, hogy több a magasabb igénybevételt kívánó hasitékok képzésére a lehetőség, nagyobb fajlagos áruértéknövelés érhető el. Az előnyös szállekötés miatt az impregnálás is magasabb szintű lehet, ami szintén az egyenletességet segíti elő és nagy kiszerelésű vlieseknél eddig nem volt biztosítható. A fonákoldal keletkezésének megakadályozása -mint már említettük — igen nagy jelentőségű alapanyag-megtakarítást jelent — csökken a csiszolási hulladék -, ami drága alapanyag mellett nem elhanyagolható. Mindezek következtében számottevő az a körülmény is, hogy jelentős csiszolási gépkapaci­tás és ennek során létszám, illetve műhelycsarnoktér szabadul fel, miután maga a csiszolási művelet is lerövidül. Az eddig elért eredmények azt mutatják, hogy a csiszolási hulladék kb. a felére csökken, a csiszolási gépkapacitás kétszeresére nő. Mivel a nagy kiszerelésű vliesek gyártását a találmány szerint a tűzőgépsorok számának emelése nélkül valósíthatjuk meg, a találmány ebben az értelemben minőségjavuláson túl beruházási megtaka­rítással is jár (gép, segédanyag, helyiség stb.). Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás szövés nélküli textília (kelme), főleg nagy kiszerelésű vlies előállítására, részben vagy egészben szintetikus alapú elemi (textil) szálakból 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom