164876. lajstromszámú szabadalom • Szintetikus komponenst tartalmazó készítmény dohányzási célokra

164876 karboximetU-keményítő és analóg vegyületek, mint az etil-cellulóz, hidroxipropil-cellulóz, karboxietil-keményítő és ezek sói. Az eddig használt éghető alapanyagok égési sebességének módosítására az eddigi ismeretek szerint számos adalékanyag alkalmas. Az előnyösen használható égést szabályozó anyagok általában olyan nem toxikus szervetlen vegyületek, melyek önmagukban vagy égéstermékeik formájában orálisan a szervezetbe jutva farmakológjailag inaktívak. A 772 834 sz. amerikai szabadalmi bejelentés szerinti éghető alapanyagokkal előnyösen használható és a nevezett egyéb alapanyagok mellett is alkalmazható égést szabályzó anyag előnyösen az alábbi csoport tagjaiból kiválasztható valamely kation: nátrium, kálium, cink, titán, magnézium, kalcium, alumínium, szilícium, vas. Kívánatos, hogy a kationok oxid, karbonát vagy hidroxid anionhoz kapcsolódjanak. Használhatók természetben előforduló szervetlen anyagok is, mint a dolomit, diatomaföld, perlit, magnezit, vermikulit stb. Ezek az égést szabályozó anyagok az éghető alapanyaggal 85 :15-től 15 : 85-ig terjedő arányban, előnyösen 75 : 25-től 25 : 75-ig terjedő arányban keverhetők. Fenti, rövidség kedvéért műdohányoknak nevezhető száraz eljárással regenerált dohányoknak vagy dohány-pótanyagoknak — noha többé-kevésbé használható termékek - bizonyos hátrányaik is vannak. Egyik és legjelentősebb ilyen hátrányuk az a tény, hogy amennyiben ezeket az anyagokat dohányzási készítményekben a dohány teljes vagy jelentős mennyiségének helyettesítésére használják fel, úgy füstjük szaga és íze a dohányzót irritálja. További hátrányuk, hogy ahhoz, hogy a dohányzót kielégítsék, jelentős mennyiségű nikotint kell hozzájuk adni, általában nikotinsók formájában. Azonos szívási körülmények között sok ilyen készítmény gyorsabban ég mint a dohány. Használhatóságukat fenti hátrányok csökkentésével nagy mértékben lehetne javítani. Jelen találmány egyik tárgya olyan műdohány előállítása, mely égése során a dohányzót kevésbé irritáló füstöt ad. A találmány másik tárgya olyan műdohányok előállítása, melyek a dohánynál sokkal kevesebb nikotint tartalmaznak, de nikotin-hatásuk a dohányéhoz hasonló. A találmány további tárgya olyan műdohányok előállítása, amelyeknek égési sebessége megközelíti a dohány égési sebességét. A találmány egyéb — itt esetleg fel nem sorolt — tárgyai a leírásból válnak szakértő számára nyilvánvalóvá. Meglepő módon azt tapasztaltuk, hogy a találmány valamennyi tárgya megvalósítható, ha a fent leírt műdohányokhoz kis mennyiségben olyan szilárd szerves vegyületet adunk, amely legalább egy, közvetlenül szénatomhoz kapcsolódó primer aminocsoportot, vagyis —NH2

—csoportot tartalmaz, kizárólag szén, hidrogén, nitrogén és oxigénatomokból áll és olyan gőznyomása van, hogy hevítés során még desztillálás előtt elbomlik. A találmányunk szerinti legelőnyösebb vegyületek 10-ig terjedő szénatomszámú, legföljebb három amino-csoportot tartalmazó alifás vegyületek a karbamid és a guanidin-karbonát, valamint a kis szénatomszámú - legföljebb öt szénatomot tartalmazó aminosavak, mint a glicin, alanin és aszparaginsav. Azok a vegyületek, amelyek szén, hidrogén, 5 nitrogén és oxigénatomokon kívül egyéb atomokat is tartalmaznak, találmányunk céljára alkalmatlanok, mert hajlamosak olyan vegyületekké bomlani, amelyek a füst irritáló hatását növelik. Azon vegyületek, melyek bomlásuk előtt desztillálnak, úgyszintén nem 10 kívánatosak, mert a füsttel a dohányzó szájüregébe jutnak és ott irritáló hatást fejtenek ki. Kívánatos, hogy a vegyület 100 és 500 °C között, előnyösen 125 és 300 °C között bomoljék el úgy, hogy a cigaretta előrehaladó égési kúpja az adalékanyag egyenletes 15 elbomlását a láng-front közelében, de még az előtt idézze elő. A készítmény összsúlyára vonatkoztatva általában 5%, előnyösen 0,5-3,0% primer aminvegyületet kell használni. Ha 0,5%-nál kisebb mennyiséget hasz-20 nálunk, úgy nem érjük el a füst jelentős módosítását, ha pedig 5%-nál nagyobb mennyiséget alkalmazunk, úgy a készítmény égési sebessége nem kívánatos módon lecsökken. Mint már említettük, nevezett adalékanyagok 25 jelenléte a dohánykészítményekben a nikotin-hatást növeli. Szemléltetés céljából megemlítjük, hogy a közönséges dohánylevél körülbelül 1,5-2,0% nikotint tartalmaz nikotinsók alakjában. Tapasztalataink szerint a készítményeknek csupán az összsúlyra számí-30 tott 0,6%-ig terjedő, általában 0,1 és 0,2% közötti mennyiségű nikotint kell tartalmaznia ahhoz, hogy a nikotinhatás a dohányfüstével legyen egyenértékű. Nyilvánvaló, hogy a kisebb nikotin mennyiséggel elért megfelelő eredmény nem csupán gazdaságilag elő-35 nyös, de azt is jelenti, hogy a dohányzó szervezetébe kevesebb nikotin jut. A nikotint mint említettük, általában valamely sója alakjában visszük be a készítménybe. E célra alkalmasak a nikotin citrát, tartarát és acetát sói. 40 Találmányunk szemléltetését az alábbi - nem korlátozó jeÜegű — példák szolgálják. 1. példa 45 Az alábbi anyagok 120 ml vízben végzett homogén elkeverésével egy dohány helyettesítésére alkalmas anyagot állítottunk elő: 12,0 g 0,7 szubsztitució-fokú 50 karboximetil-cellulóz-Na 12,0 g dolomit mészkő 15,0 g diatomaföld 0,4 g szén 3,0 g nedvesítőszer 55 1,2 g gyanta 1,0 g karbamid A keverékből filmet öntöttünk, azt felaprítottuk és cigarettákká dolgoztuk fel. 60 Az így készített cigarettákat egy mechanikus égetőgépben füstöltettük el. A gép 35 ml-es szippantásokat tett 2 másodpercenként 60 másodperces ciklusban. Meghatároztuk a nyomásesést, vagyis azt az áramlási ellenállást, amely akkor lép fel, 65 ha az oszlopon keresztül 17,5 ml/perc sebességgel