164858. lajstromszámú szabadalom • Pofástörő rugalmasan hajlékony nyomólappal

3 164858 4 mértékű, de kedvező, mert azonos löket eléréséhez kisebb excentricitás alkalmazását teszi lehetővé. Ha a nyomólapot úgy helyezzük el, hogy zárt pofaállás mellett ne deformálódjon, akkor a nyitó löket alatt a doformáció egyre nő, és az inga alsó 5 holtpontjában eléri a maximumot. A zárólöket alatt a nyomólap behajlása egyre csökken, a nyomóerő viszont a törőerőnek megfelelően nő. A nyomólap igénybevétele tehát kétirányú: a deformációból eredő hajlítás, melynek legnagyobb értéke a nyitólöket 10 végén az alsó holtpontban van, és a törőerőből származó nyomás, amely a záró löket végén 180°-kai később éri el a maxiumumot. A rugók legnagyobb igénybevétele általában a hajlításból adódik. Ezért megfelelően magas kifáradási 15 határ elérése céljából jó felületi tulajdonságú rugók alkalmazása szükséges. A találmány további részleteit kiviteli példán, rajz segítségével ismertetjük. A rajzon az l.ábra 20 a pofás törő rugalmas nyomólapjának mechanikai vázlata, a 2. ábra egyingás pofástörő rugalmas nyomólappal, a 3. ábra 25 kétingás pofástörő rugalmas nyomólappal. Az 1. ábra alapján a nyomólap vastagságát (V) az alábbi összefüggésből számítjuk ki: V = -L vmax ., ,2 _Sn_ E 30 35 ahol f a lehajlás 1' a hajlott nyomólap hossza £n a megengedett hajlító feszültség E a rugalmassági modulus. A rugók szélessége az Fn erő által okozott nyomó-igénybevétel alapján kihajlásra méretezve, határozható meg. A nyitó löket alatti hajlító igénybevételkor munka halmozódik fel a rugókban, ami a zárólöket alatt ismét visszatérül. Ez a körülmény lehetőséget nyújt a lendítőkerekek tömegének csökkentésére, mert a gép működését egyenletesebbé teszi. Célszerű az F hajlítóerőt az inga súlyával is összhangba hozni, ezáltal jelentősen lecsökkenthetők a dinamikus erők. Ugyancsak csökkennek a csapágy-terhelések is, különösen ha a rugók a felső holtpontban is bizonyos eíőfeszítéssel rendelkeznek. Ez elsősorban a nagy törőknél kedvező, ahol az indításhoz szükséges nyomaték előállítása problematikus. Mérésekből ismeretes továbbá, hogy a nyomólöket alatt a törőerő rövid idő alatt nagy feszültségcsúcsok között ingadozik. Ezek a feszültségcsúcsok - merev nyomólapok esetén - a csapágyazást is közvetlenül igénybeveszik. A találmány szerinti rugalmas törőlap ezeket a feszültség ingadozásokat némileg csökkenti. A rugók szilárd befogása feleslegessé teszi mind az egy-, mint a kétingás törőnél a visszahúzó rugó és vonórúd alkalmazását. A 2. ábrán látható egyingás pofástörő ingaként is működő törőpofája és 2 támasza között a lemezrugóból álló 3 nyomólap van elhelyezve úgy, hogy az 1 törőpofa felső holtpontjában a rugók kb. egyenesek, vagy deformációmentesek. A 3 nyomólap több köteg rugóból is állhat. A rugók között ekkor 4 betétlemezek vannak, amelyeket a rugólapokkal az 5 szorítóék és 6 szorítócsavar fog össze. Ez a befogási mód megakadályozza a rugók kicsúszását is a nyitólöket alatt. Hasonló 3 nyomólapok alkalmaz­hatók a 3. ábrán látható u.n. kétingás pofástörőknél is a hajtórúdként kialakított 7 inga és a lengő 1 törőpofa illetve a 2 támasz között. Amennyiben a törhetetlen an vas kerül a törőbe, és a gép nincs túlterhelés ellen biztosítsa, akkor főként kis löketeknél elérhető, hogy a rugók - elérve a kihajlás kritikus feszültségét - törés nélkül kihajoljanak. Ez esetben a nyomólapok a biztonsági törőlapok szerepét is átveszik. Amennyiben a kihajlást el akarjuk kerülni, célszerű a nyomólapot, illetve lapokat középen merevítéssel ellátni. A legkisebb hajlftófeszültség úgy érhető el, hogyha a rugó deformációja kétirányú. Ekkor a hajlítás mentes állapot a nyitó- ül. záró löket közepén van, így a rugó legnagyobb behajlása a löketnagyság fele. Ez esetben azonban a rugóerő a munkalöketet is terheli, és az inga súlyának kiegyenlítése sem lehetséges. A találmány szerinti kialakítás igen nagy előnye, az hogy a pofástörők legkényesebb és legjobban igénybe vett alkatrészeinél lehet a csúszó vagy gördülő súrlódást kiküszöbölni. Ez azt jelenti, hogy a legkritikusabb hibaforrást, a nehezen kenhető nagy fajlagos felületi terhelést átvivő és így gyorsan tönkremenő felületeket szüntetjük meg. További előnye a találmány szerinti megoldásnak, hogy a terheléscsúcsokat könnyebben elviseli, karbantartást nem igényel és könnyen cserélhető. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Pofástörő főként ércek, kőzetek, ásványok és ehhez hasonló anyagok aprítására, egyingás vagy kétingás kivitelben, lefelé szűkülő törőtérrel, törőpofával, könyökemeltyűs erősokszorozó mecha­nizmussal és támasszal, azzal jellemezve, hogy az inga (7), illetve a törőpofa (1) és a támasz (2) között rugalmasan hajlékony nyomólap (3) van. 2. Az 1. igénypont szerinti pofástörő kiviteli iftlakja, azzal jellemezve, hogy a nyomólap (3) 'szorítóékekkel (5) van az ingázoz (7) ill, a törőpofához (1) ás a támaszhoz (2) erősítve. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti pofástörő kiviteli alakja, azzal jeUemezve, hogy a nyomólap (3) középen merevítve van. 2 db rajz A kiadásárt felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatóis 750151, OTH, Budapest

Next

/
Oldalképek
Tartalom