164854. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1,3,4,5- tetrahidro-1,5-eteno-2H-3- benzazepin-2-on- származékok előállítására

11 164854 12 Spinalis fixálás (F.J. Chamberlain et at.: J NeuroPhvstol. 2t>. (4) (1963)662 673). Wister patkányokat nemhtul-al érzéstelenítettünk és a nagyagy elülső lebenyének eg> részét eltávolítottuk. Felébresztés után az. állatokon a hátsó lábaknál testtartasi aszimmetria jelenséget figyeltünk meg (hipertóniás ipszilateráiis flexió és hipotóniás konüalaterális extenció). Ha a gerincvelőt az aszimmetria téllépését koveto 35 percen belül felosztjuk, akkor valamennyi állat elveszti aszimmetriás tartását, mert nincs elegendő hosszúságú idő az. aszimmetria rögzítésére. Ha viszont a kimetszést az aszimmetria megjelenését követő 45 perc múlva, vagy mét tohh idő múlva hajtjuk végre. akkor az állatok ^S 'a incstaiija aszimmetrikus lábtartását A kontrollcsoport úliatai sohasem mutattak hajlamot az aszimmetria megtartásául 35 perces várakozáson belül Azok a vegyületek, amelyek kiváltják emuk az. időnek a lennmarada.sát. csökkentik a spinalis fixálási időt. A találmány szerinti eljárassál előállított vegyüle­tek iiitraperitoneáhs alkalmazása a nagyagy megcson­kítása előtt a fixáláshoz szükséges idő csökkentesét idézi eiő, tehát a kezelt állatok az aszimmetria megtartásával reagálnak ellentétben a kontroll-cso port állataival. A találmány szerinti eljárással előállítót! alábbi vegyületek minimális hatásos adagja mg;kg-bau a következő. (A) vegyület i* "• (B) " i1 '.-' <n :•»: (II) 30.4 ci i :»o.: (Jl M.x A találmány szerinti eljaiassal előállított hem-a/e ptnonok toxicitása alacsony Intraperttoneahsau patkányon alkalma/olt !.!) 50 rngtestsuly kg értékek a következők (A) Vegyület "'•" (B) ' 1000 ((') >IUMi (Hl >l000 A találmány szerinti eljárással előállított vegyü­letek lentiek alap|án lelentősek a központi idegrendszerre gyakorolt hatásuk révén, meg különösebben a neurops/ichiatrmi területen \ találmány szerinti hatóanyagokat tartalmazo orálisan adagolható keszitmeitvek lehetnek szilárdak, lolvékonyak és használhatók pl. tabletták, pirulák drazsék, zselatin kapszulák, oldatok, szirupok alakjában vagy egyéb gyógyszerlorniákban. Hasouio képpen lehetnek parenterale adagolásra szánt készítniénvek is az ismert ilyen típusú gyógyszet­lormáknak megfelelően, mint például oldatok, fzuszpenziók. vizes vagy olaios emulziók. Kektáhs alkalmazás céljaira a találmány szerinti ehátással előállított \egy uletek végbélkúpok formájában készíthetők el általában. I zek a gyógyszerformák, mint például injekciós oldatok szuszper.zios injekciók, tabletták, cseppek végbélkúpok a gyógy rzetészek által általánosan ismert es hasznait eljárásokkai készíthetők •-•• \ találmány tárgya szerinti eljárással előállítón vegyületek keverhetők 6 szilárd vagy folyékony halmazállapotú vtvóanyagok kai, amelyek nem toxikusak es gyógyászati segédanyagként (elhasználhatok és adott esetben diszpergálószerekkei. dezintegraloszerrel. sikosíló anyaggal, stabiliz.átoirai vagy hasonlókkal Magáit»! értetődően az injekciós alkalmazásra kés/ítet< oldatoknak, szuszpenzioknak. emul/iőkn tf disz­perzióknak sterileknek kell lenniok Szükséges és;vagy kívánt esetben tartósítószerek. eocsiioahvagoK színezőanyagok es hasonlók adhatók a hatóanyagok hoz. A különféle gyógyszertől mák készítésénél felhasz­nált szilárd es tolvekonv halma/állapotú vivőanyagok, amelyeket e hatóanyagoknak gyógyszerkészítménnyé történő átalakításához használunk, szintén tohsmer lek. Szilárd halmazállapotú segédanyagok, amelyeket e tabletták vagy kaps/uiak gyártásához leihasznai­hatunk, lehetnek például keményítő, talkum. kalcitunkat bonat l.rktoz. szukróz. inagneziumsztearát és egyéb anyagok. Az aktív hatóanyagok aránya a gyógyszerkészít­mények összetételében nagyon széles halálok kozott változhat, ainelvet n (elhasználás teltételei, ill körülményei különösen az adagolás gyakorisága határoznak meg \ tclnoti emt'ei napi dózisa általában 3 x M.J n:g. :0 mg es i g kozott is változhat. S/.ABADM.MI lCl'NYl'dSTOk !. Hjárás az (I) általános képlet;! 1.3.4.5-tetr.i Imim- 1,5-e te no :H-3-ben/a/epin J-oit származékok es gyógyászati szemnoLilv.; elt^eadha- '• sóik előállítására, ahol V hidrogénatomot, halogenatomot 14 szénatomszaiiiii alMt-esopoitot v^i i 4 szénatomszámu alkoxt-csoporiot jeleni. R" hidro génatotnot. alkil-, mdroxialkil-. hidroxialkn\ialk:l-. diiitkiianiiiioalkil vagy karbalkoxi-csoportot jeleni ahol mindegyik alktliaiK 1 5 szénatomot tartalmaz, R'* jelenthet továbbá : 4 szenatomszámu alketúi­csoportot. metoxibenzil-csoportót vagy valamely (,'OMIR " általános képlett] csoportot, ameiv utóbbiban R " jeleniese I 4 szenatomszámu alkil-csopuii. : 4 szériatóinszaniú alkenii-csoj-»"' vjjgy icntl-csoport. e. n leicntese i vagy :. j/.za! lellcnie/ve hogy a.i oUan (I) általános kepletu vegyületek előállítására, ahol R" jelentése hidrogénatom, R es n lelentese |>edig a fenti valamely (I11 áltulano- ; •;,:,'>; (R(t, -s/ubsztiluah 1.4-dihidro- 1.4-etano mtitaltn ''-out. ahol R és n lelentese a térni, egy ásványi sav jelenlétében azoimiddel reagáltatunk, sajjy b) olyan (I) általános képiem vegvuleu!. előállítására, ahol R alkik htdioxialkíl-. hidroxi­alkoxtalk.il- dialkilaminoalkti- vagy karbalkou-cso porlot jelent, amelyek mindegyike I 4 szenatomo--. alkilrészt illetve-reszeket tartalmaz, tovább, i R" jelentése : 4 szenatomszámu alkenil-esopott vagy metOM-beiiz.ii-csoport lehet. R es n jelentése pedig a lenti. eg\ a) eliaras-váliozat szerint ••!''!:.Iiíton M szuhsztttiiensként Intirogénatomot tartalmazó (I) általános kepletu ! .3.4.5-tef.rhi ; • • 211-3-beiizazepin-Jon- vaLim--!» temszármazekát vag} K"\ általános képlet i'i végy ulettei. ano: t\ jelciiie.si. u tent! és X l.alogénatomoi telem, reagáltatunk, vagy

Next

/
Oldalképek
Tartalom