164826. lajstromszámú szabadalom • Eljárás olajban oldódó, alifás savval módosított, nagy molekulasúlyú mannich-féle kondenzációs termékek előállítására
7 164826 8 (4) alkán- vagy alkénsav reakciójával állíthatók elő, ahol a reagenseket 1,0 : 0,1-10 : 1,0-10 : 0,014—0,62 mólarányban alkalmazzuk. Különösen előnyösek azok az adalékanyagok, amelyeket (1) 850-2500 molekulasúlyú, 1 -mono-olefin-polimerből származó alkil-szubsztituenst tartalmazó alkilfenolok, (2) H2 H-(A-NH) n -H általános képletű alkilén-poliaminok, ahol A 2-6 szénatomos kétértékű telített szénhidrogén-csoportot és n 1 és 10 közötti egész számot jelent, (3) formaldehidet képező reagensek és (4) karboxil-csoportonként 10-20 szénatomot tartalmazó alkán- vagy alkénsavak reakciójával állítunk elő, és a reagenseket 1 : 0,7-1,0 : 1,5-2,1 : 0,014-0,62 mólarányban alkalmazzuk. A találmány szerint előállított nagymolekulasúlyú termékek különösen előnyösen alkalmazhatók kenőolajok adalékanyagaiként. Az adalékanyagok már viszonylag kis koncentrációban-, pl. a kész forgattyúsház-kenőolajra számítva 0,05-10 súly% koncentrációban - is igen jó diszpergáló-detergens hatást és antioxidáns hatást fejtenek ki. A nagyobb menniységű, pl. 10-70 súly% adalékanyagot tartalmazó olajokat a forgattyúház-kenőolajokhoz adható adalékanyag-koncentrátumokként, ill. a kész forgattyúsház-kenőolajok tulajdonságainak javítására használhatjuk fel. Az alifás savakkal módosított, nagy molekulasúlyú Mannich-kondenzációs termékeket a találmány szerint pl. a következőkben felsorolt komponensekből állíthatjuk elő: (1) Nagy molekulasúlyú alkil-csoporttal helyettesített hidroxiaromás vegyületek: A nagymolekulasúlyú alkil-csoporttal helyettesített hidroxiaromás vegyületek közül példaként a polipropilfenolt, polibutÜfenolt és egyéb polialkilfenolokat említjük meg. Ezeket a polialkilfenolokat úgy állíthatjuk elő, hogy fenolt alkilező katalizátorok, pl. BF3 jelenlétében nagymolekulasúlyú polipropilénnel, polibutilénnel vagy egyéb polialkilénekkel reagáltatunk. A reakcióban olyan termékeket kapunk, amelyekben a benzol-gyűrűhöz 600 és 100 000 közötti molekulasúlyú alkil-szubsztituensek kapcsolódnak. A fenti vegyületek BF3 katalizátor jelenlétében történő előállítását 1965. szeptember 2-án benyújtott, 484 758 sz. amerikai szabadalmi bejelentésünk ismerteti. A hidroxiaromás vegyületekhez kapcsolódó 600-as, vagy annál nagyobb molekulasúlyú alkil-szubsztituensek nagymolekulasúlyú polipropilénekből, polibutilénekből és egyéb mono-olefinek, elsősorban 1-mono-olefinek polimerizációjával előállított vegyületekből származtathatók. Ugyancsak előnyösen használhatjuk fel a mono-olefinek kopolimerizálható monomerekkel képezett kopolimerjeit is, ahol a kopolimer-molekulák legalább 90 súly% mennyiségű monoolefin-egységeket tartalmaznak. A kopoÚmerek közül példaként a butének (butén-1, butén-2 és izobutilén) kopolimerjeit említhetjük meg, amelyek kopolimer-molekulánként legalább 90 súly% propilén- vagy butén-egységet tartalmaznak. A propilénnel vagy buténnel kopolimerizálható monomerek kismennyiségű nem reakcióképes, poláros csoportot, pl. klóratomot, brómatomot, keto-, étervagy aldehid-csoportot tartalmazó monomerek lehetnek, amelyek a polimerek olajban való oldhatóságát nem rontják észrevehető mértékben. A propilénnel ill. a felsorolt buténekkel kopolimerizálható monomerek alifás vegyületek lehetnek, azonban "nem-alifás csoportokat is tartalmazhatnak - az utóbbiak közül példaként a sztirolt, metilsztirolt, p-dimetil-sztirolt és divinilbenzolt említjük meg. A propilénnel, ül. a felsorolt buténekkel kopolimerizálható monomerek fenti korlátozásából nyil-5 vánvaló, hogy a propilén ill. a felsorolt butének polimerjei és kopolimerjei lényegében alifás szénhidrogén-polimerek. Ennek megfelelően a kapott alkilezett fenolok lényegében alkü-szénhidrogén-szubsztituenseket tartalmaznak, amelyek átlagos 1 o molekulasúlya 600-nál nagyobb. A felsorolt nagy molekulájú hidroxiaromás vegyületeken kívül olyan vegyületeket is felhasználhatunk, amelyeket eddig kismolekulasúlyú Mannichkondenzációs termékek élőállítására alkalmaztak. 15 Ilyen vegyület pl. a nagymolekulasúlyú alkil-csoportokkal helyettesített rezorcin, hidrokinon, krezol, katechol, xilenol, hidroxidifenil, benzüfenol, fenetilfenol, naftol és tolünaftol. A korábban említett előnyös bisz-Mannich-kondenzációs termékek elő-20 állítására legcélszerűbbek a polialküfenol — pl. polipropüfenol- vagy polibutilfenol- - reagensek, amelyek alkü-csoportjának átlagos molekulasúlya 600 és 3000 közötti érték. Különösen előnyös a polibutilfenol, amely 850-2500 átlagmolekulasúlyú 25 alkü-láncot tartalmaz. (2) = NH csoportot tartalmazó reagensek Az =NH csoportot tartalmazó reagensek pl. alküén-poliaminok, elsősorban polietilén-poliaminok 30 lehetnek. Egyéb olyan szerves vegyületeket is felhasználhatunk, amelyek legalább egy =NH csoportot tartalmaznak, és ismert módon Mannich-kondenzációs termékek előállításához alkalmazhatók. E vegyületek közül példaként a következőket említjük 35 meg: mono- és di-amino-alkánok és helyettesített származékaik, pl. etilamin és dietanolamin, aromás diaminok, pl. feniléndiamin, diamino-naftalinok, heterociklusos aminők, pl. morfolin pirrol, pirrolidin, imidazol, imidazolidin és piperidin, melamin, és a 40 felsorolt vegyületek helyettesített származékai. Az alkuén- poliamin-reagensek közül a következőket soroljuk fel: etiléndiamin, dietilén-triamin, trietilén-tetramin, tetraetüén-pentamin, pentaetilén-hexamin, hexaetüén-heptamin, heptaetilénoktamin, 45 oktaetilén-nonamin, nonaetüén-dekamin és dekaetilén-undekamin, és a felsorolt aminők elegyei, amelyek nitrogéntartalma a H2 N-(A-NH) n -H általános képletű alküén-poliaminokénak felel meg. Az utóbbi képletben A kétértékű etilén-csoportot 50 jelent, és n jelentése 1 és 10 közötti egész szám. A reakcióban előnyösen használhatjuk fel a megfelelő propüén-poliaminokat, pl. a propüén-diamint, di-, tri-, tetra- ill. penta-propüén-tri-, tetra-, penta- és -hexa-aminokat is. Az alküén-poliaminokat általában 55 ammónia és dihalogénalkánok, pl. diklóralkánok reakciójával állítjuk elő. A találmány szerinti eljárásban előnyösen használhatjuk fel pl. a 2-11 mól ammónia és 1-10 mól 2-6 szénatomos diklóralkán reakciójával kapott termékeket. Az említett di-50 klóralkánokban a klóratomok különböző szénatomokhoz kapcsolódnak. (3) Aldehid-reagensek: A találmány szerinti nagymolekulasúlyú termékek előállításához felhasználható aldehidek közül az alifás 55 aldehideket, így a formaldehidet (továbbá a paraformaldehidet és formaiint), acetaldehidet és aldolt (ß-hidroxi-butiraldehid) említjük meg. Előnyösen
