164825. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a norbornénhez kapcsolódó részben legalább két, egymáshoz képest konjugált helyzetű kettőskötést tartalmazó norborn-5-enil-alka-polién- illetve -cikloalkenilidén-származékok előállítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja 1971.1.21. (SA^2162) Elsőbbsége Olaszország, 1970. I. 22. (19654 A/70) Közzététel napia 1973. XI. 28. Megjelent 1975. VII. 31. 164825 Nemzetkori osztályozás: C 07 c 13/20 FdtH-iln dr. Arnghetti Sergio vegyész. Milano. dr. Vajna lugenio vegyész, dr Cesca Sebastiano vegyész, San Donato Milanese. Olaszország. Tulairlonos' Snam Progetti S.p.A. Milánó, Olaszország Eljárása norbornénhez kapcsolódó részben legalább két. egymáshoz képest konjugált helyzetű kettőskötést tartalmazó norborn-5-enil-alka-polién- illetve -cikioalkenilidén-származékok előállítására A találmány tárgya eljárás a norbornénhez kapcsolódó részben legalább két, egymáshoz képest konjugált helyzetű kéttűs kötést tartalmazó új norborn- 5-enil-alka-polién- illetve -cikioalkenilidén-származékok előállítására. H vegyületek kiindulási anyagként szolgálnak olyan amorf olefines terpolimerek előállítására, mely vegyületek vulkanizálási sebessége több mint 100^-kal nagyobb, mint a megtelelő, ismert diénvegyületeket tartalmazó terpolimereké. A találmány tárgyát képező új vegyületek az (1) általános képlettej jellemezhetők, ahol az A szubsztituens endometilén-csoportot tartlamazó gyűrű, azaz norbon-5-én csoport, a B szubsztituens lineáris alkadién-gyök, vagy adott esetben rövidszénláncú alkilcsoporttal helyettesített, vagy helyettesítetlen rövidszénláncú alkénilidén- vagy legfeljebb 6 gyűrűtagot tartalmazó cikloalkenilidén-gyök, RQ hidrogénatom vagy rövidszénláncú alkilgyök, n = 0-3, m = 0 illetve 1. Az (I képletben, ha n = 0-nál nagyobb számot jelent, akkor m = 0, míg ha n = 0, akkor m = 0 és 1 lehet. Ha n 0-nál nagyobb szám, akkor az A gyök szerkezete a II képlettel jellemezhető, hol R,, R2, R-,, R4 , R s , R 6 és R 7 általában hidrogénatom, azonban rövidszénláncú alkilgyök is lehet, a B szubsztituens két konjugált kettős kötést tartalmazó alkadién-gyök, éspedig a (III) vagy (IV) általános képletű gyök, ahol R mindenkor egy alkil-gyök, Rí, R'l és Rí" hidrogénatom, vagy rövidszénláncú alkilgyök. Az (I) általános képletű vegyületek egy (XXVII) általános képletű Grignard-vegyület és egy olyan (XXXI) általános képletű karbonil-vegyület reakciójával állíthatók elő, amelyben a karbonil-csoport a szén-szén kettős kötéssel konjugált. Ezt a reakciót példaképpen az A reakcióvázlaton szemléltetjük, ahol A, R, Rrj, R" és RI!I jelentése a fenti, X pedig halogén-, mint klór-, bróm- vagy jódatom. Az előbbi reakció megy végbe akkor is, ha a reagenseket fordított, pl. a B reakcióvázlat szerinti módon használjuk és a (XXVIII) és (XXIX) általános képletű vegyületeket reagáltatjuk egymással, ahol a képletekben A, R, RQ, R'1, R 1 *' és X a már megadott jelentésű. Az (I) általános képletű szénhidrogének Diels-Alder reakcióval is előállíthatók, amelynek során a (XXXIII) képletű ciklopentadiént és a legalább két konjugált kettős kötést tartalmazó (XXXIV) általános képletű triolefineket - ahol a képletben R a fent megadott jelentésű - reagáltatunk. A konjugált kettős kötés szénatomjain a fenti meghatározás szerinti R szubsztituenset tartalmazó triolefineket reagáltatunk abból a célból, hogy elkerüljük azok reakcióbalépését az azonos kondenzációs reakcióban. Ezt a szintézismódot a C reakcióvázlaton mutatjuk be. Ha n = 0 és m = 1, akkor az A szubsztituens az (V) általános képletű gyököt jelenti, míg ha m = 0, akkor az A szubsztituens a (VI) általános képletű gyökkel jellemezhető. Az (V) és (VI) általános képletű 30 gyökökben R 8 , R 9 , R l0 , R,,, R 12 , R 13 és R 14 általában hidrogénatom, azonban lehet 1-5 szén-21 2 b 164825
