164793. lajstromszámú szabadalom • Mozgó fénycsíkkal megvilágított, gyorsváltású optikai számjelző főleg mozgóskálás mérlegekhez

SZABADALMI 164793 MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY JÉ| Nemzetközi osztályozás: G 01 g 23/18 G01d 5/26 G01 b 11/02 ipp Bejelentés napja. 1971. II. 17. (ME-1325) ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI Közzététel napja 1973. XI. 28. HIVATAL Megjelent 1975. VI. 23. " -» . •*' Feltalálód) Nyári Ferenc technikus, Szabó János technikus, Hódmezővásárhely, Üjváry Imre fizikus, Budapest Tulajdonos: Metripond Mérleggyár, Hódmezővásárhely. Mozgó fény csíkkal megvilágított, gyorsváltású optikai számjelző főleg mozgóskálás mérlegekhez 1 A találmány tárgya mozgó fénycsikkal megvilágított optikai számjelző, főleg mozgóskálás mérlegekhez. Ismeretes az optikai számjeizó' berendezéssel ellátott mozgóskálás mérleg (155.218 lajstromszámú magyar szabadalom), melyben a terhelés függvényében elforduló mozgó- 5 skálán elhelyezett és fényáteresztő, számozott osztásvonalak egyikét egy vetitőobjektív nagyítva vetiti a képernyőre oly módon, hogy a mért érték számjegyekkel ábrázolva látható az által, hogy a képernyőn balról-jobbra olvashatóan először a mozgó számok és azokat követően a kisebb helyértékű álló 10 számok helyezkednek el. Az álló számok a fényáteresztő osztásvonalak egyikének nagyított és a mozgó számokkal együtt haladó képével külön-külön vannak megvilágítva és így vannak láthatóvá téve. Ebben a berendezésben a fényforrásból kilépő fény egy 15 kondenzorlencsén keresztül a mérleg mozgó skálájára esik. A mozgó skála egy kar segítségével egy tengely körül tud elfordulni. A mozgó skálán vannak a számok, melyek méréskor az eredmény főleolvasását szolgáltatják. A számok mellett, ill. azok kisebb helyértékű számjegye mellett fényát- 20 eresztő rés van. A vetítő objektív a számsor képét a képernyőre, a fényáteresztő rés képét az álló számskálára vetíti. Ennél az ismert berendezésnél kedvezőtlen jelenség az, hogy az álló számkálán elhelyezett számok egyike csak egy 25 időpillanatban van teljes terjedelmében megvilágítva a mozgó és fényáteresztő résképpel, mely mérésnél legtöbbször úgy áll meg, hogy a két szomszédos számsort csak részben világítja meg, pl. a nulla alsó-, és az egyes-szám felső tartományában. Hátrányos az is, hogy a mérés számjegyes leolvasásának 30 pontosságát korlátozza az, hogy a világító réskép szélességénél mindig kisebb kell legyen az álló számok magassága. Ennek következtében, - ha a mérés pontosságát fokozni kívánjuk, - növelni kell a vetitőobjektív nagyítását, hogy a két szomszédos és fényáteresztő osztásvonalkép távolságának 35 megnövelésével pl. kétszer több álló számsor legyen elhelyezhető közöttük, vagy változatlan nagyítás esetén pl. felére kell csökkenteni az álló számok méretét, ha kétszeresre akarjuk fokozni a számjegyes leolvasás pontosságát. A nagyítás növeléséből adódó hiba az, hogy a világító réskép fényszegénnyé válik, az álló számok méretének csökkentése pedig a leolvashatóság távolságát korlátozza le. Találmányunk segítségével mindezeket a hátrányokat úgy küszöböljük ki, hogy az álló számok és a megvilágításukra szolgáló mozgó fénycsík között olyan fényvezetőt helyeztünk el, melynek fénybevezetésre alkalmas felület-szélessége kisebb, mint a mozgó fénycsík szélessége, célszerűen keskenyebb, mint annak 1/10-ed része. A fénykibocsátó felület számok vagy egyéb kódok megvilágítására alkalmas módon van kialakítva. Ismeretesek továbbá az álló számok és mozgó fénycsík között elhelyezett hengeralakú fényvezetők is, melynek segítségével - egész, vagy fél lencsék közbeiktatása mellett -például egy világító résnek, vagy üvegrúdnak a képe az optikai tengelyre merőleges irányban elmozdítható, vagy megkettőzhető. Szelektív megvilágítást azonban ezzel sem lehet elérni. A találmány segítségével a mozgó fénycsíkot nemcsak a mozgó skáláról vetített fényáteresztő osztásvonalának rés-képével lehet előállítani, hanem pl. egy tengely síkjában elforgathatóan elhelyezett síktükörről visszavert és álló helyzetű világító rés képével is, melynek mozgását a síktükör elfordulása hozza létre. Az álló számok és a mozgó fénycsík között elhelyezett fényvezető anyaga és alakja sokféle lehet. Készülhet száloptikából, vagy csonkagula-, ill. csonkakúp alakú üvegtestből, melynek fénybevezető és fénykibocsátó felülete lehet pl. sík, szférikus, vagy aszférikus. A találmány szerinti kialakítás előnye, hogy minél keskenyebb a fénybevezetésre szolgáló felület a mozgó és világító fénycsík szélességéhez viszonyítva, annál hosszabb 164793