164777. lajstromszámú szabadalom • Szopásgátló
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1972.301. 23. ^ (KO-2561) Közzététel napja: 1973. XI. 28. Megjelent: 1975. VI.10. 164777 Nemzetközi osztályozás: A 01 k 19/00 A 01 k 29/00 Kovács Iván agrármérnök 40%, Payer József vasesztergályos 60%, Budapest Szopásgátló 1 A jelen találmány tárgya szerkezet szarvasmarhák szopásának, illetve önszopásának megakadályozására. ' A szarvasmarhatenyésztés komplex problémájának részét képezi a tartási rendszer megoldása. Ai következő években várható - külföldi adatok és a MÉM Termelési és Műszaki Fejlesztési Főosztály szerint - hogy a tartási rendszerek af olcsóbb, gazdaságosabb termelést biztosító, kötetlen tartási rendszerek, és a rendelkezésre álló gyepterületek kihasználását lehetővé tevő rendszerek felé fejlődnek. A Mezőgazdasági Üzemszervezési Kutató Intézet véleménye szerint ezen kötetlen tartási rendszereknek több kedvező tulajdonsága van. Ezek közül hármat emeltek kL Elsősorban a bennük tartott állatok egészségesebbek, nő az élettartamuk és életteljesítményük. Az egyéb rendszerekhez képest csökken továbbá a beruházás költsége. Végül ezekben a rendszerekben csökken az élőmunka-ráfordítás, és növekszik a munka termelékenysége. (A nagyüzemi szarvasmarhatenyésztés és tartás komplex fejlesztési kérdései, MÉM Term és Müsz. Feji. Főo.,Bp. 1968. 13,30-31.) A szabad és kötetlen tartási rendszereknek általános jellemzője az, hogy bennük az állatok szabadon mozoghatnak a rendelkezésükre álló területen (istállótér, legelő, karám, stb.). Ai lekötés elhagyásával szükségtelenné válnak a kötött tartási rendszerű istállók lekötő eszközei, berendezései, a beépített istállótér jobban kihasználható, a munkafolyamatok gépesíthetővé válnak. Bnnek következtében kedvezőbb a manuális munka felhasználási aránya. (A szabadtartásos tehenészetek tapasztalatai az állami gazdaságokban. Mezőg. Üzemszervezési Kutató Int. közleménye, Bp. 1962, 38. old.) A nagyüzemi tartási rendszerek tejedésével ezekben a kötetlen technológiákban feltűnően gyakorivá vált viszont az állatoknál a szopás, illetve az önszopás jelensége. Ezt á jelenséget az utóbbi években nemcsak hazánkban, hanem külföldön is észlelték. Lohner a Weibenstephani Kutatóintézet megfigyelései alapján megállapította, hogy a szopás 164777 kifejlődése az anyjuktól rossz módszerrel elválasztott borjaknál jelentkezett. Ezek a borjak később fejőstehén-korban is tovább szoptak, sőt ezt eltanulták tőlük az addig nem szopó tehenek is (Züchtungskunde, Stuttgart, 1965, 26, 303-312.) A tőgyek kiszopása tetemes kárt okoz. A'nagyüzemi borjúnevelési technológia terjedésével jelentősen növekedett a szopás ténye. A szopás a kiszopott telj által okozott veszteségen túl komoly kárt eredményez az állatok tőgyének szöveti állományában is. A»tartórés durva szopás eredményeként ugyanis a szopott tőgyben keményedések, a tejcsatornában szűkületek, csomók keletkeznek, ennek következtében csökken a tőgy tennelőképessége, a tejleadási képesség, a fejhetőség (Schandl József. Szarvasmarhatenyésztés, Mezőgazd. Kiadó, 1962, 84-85.) • A szopási tevékenység megakadályozására korábban az egyéni gazdaságok idejében is, de a nagyüzemekben is voltak próbálkozások. így pL az állat orrára olyan kötőfék került felerősítésre, melyre belülről kifelé álló szögek voltak rögzítve, melyek önszopás esetén megszúrták az állat saját tőgyét. Az állat az így okozott fizikai fájdalom eredményeként leszokott az önszopásróL Aitárs szopásakor a kiálló szögek a fájdalmat a társnak okozták, így az nem engedte magát szopni. Mivel az állat továbbra is szopni kívánt, a társ tőgyének szöveti állománya sok esetben teljesen tönkrement. ' Más próbálkozás szerint az állat törzsére egy heveder került felerősítésre, s a hevederhez kötőfékkel feszítették le az állat fejét, hogy ne tudja olyan helyzetbe juttatni, hogy hozzáférjen a saját, vagy a másik állat tógyéhez. Ez azonban zavarta az állatot a legelésben, evésben, és az istállóban etetés előtt külön-külön , le kellett venni az állatokról. A nagyüzemben ez a módszer azért sem alkalmazható, mert az egyedi bánásmód rendkívül munkaigényes. i Ismeretesek különböző anyagból készült orrkorongok is. 30 Ezeket az állat orrsövényére függesztik feL Az állat szájnyílásának egy részét eltakarják, s ezzel igyekeznek megakadályoz-10 15 20 25
