164768. lajstromszámú szabadalom • Eljárás koagulált felület kiképzésére mikropórusos lapokon

25 164768 26 rápréselése során riem szenved színváltozást. Ez határozott ellentétet mutat azzal az esettel szemben, amikor az anyagot olymódon kísérlik meg színezni, hogy az eredeti préselhető' mikropórusos rétegbe viszik be a pigmentet. Ilyen esetekben ugyanis azt tapasztaltuk, hogy a termék végső színe függ attól g hogy milyen mértékben préseljük a mikropórusos lapot, a préselésmértéke viszont függ a préselés során alkalmazott hőmérséklettől és nyomástól. Mindhogy ezek a tényezők az egyes üzemi műveletek között, sőt egyetlen művelet során is ingadozhatnak, még ugyanazon lap felületének különböző jg részei között is léphetnek fel ilyen szempontból eltérések, ezért könnyen előfordulnak színváltozások. így egy esetben egy barna pigmentet tartalmazó, világosbarna színű mikropórusos poliuretán lapra száraz állapotban egy ugyanilyen barna pigmentet tartalmazó oldatot permeteztünk, majd a ^g felületi mintázat létrehozatala céljából történő préselést az egyik művelet alkalmával a poliuretán olvadáspontjánál 30 C°-kal alacsonyabb hőmérsékleten, a másik műveletben pedig 20 C°kal alacsonyabb hőmérsékleten Q

(vagyis pl-,,174 C olvadsápontu poliuretán esetében 149 C ül. 159 C hőmér- 2Q sékletű préselés hengerrel) végeztük. Amikor azután a felületi szín-eltéréseket az ASTM D2244-68 sz. amerikai szabvány szerint, „Hunterlab Model D25" készülékkel mértük, az alábbi mérési eredményeket kaptuk a préseletlen, az alacsonyabb hőmérsékleten préselt, ill. a magasabb hőmérsék- 25 léten préselt anyaggal (e sorrendben megadva): „L" érték (világossági index): 20,1, 19,4, 19,3; „A" érték (zöld-vörös index): 7,1, 6,2 2,7; „B" érték (sárga-kék index): 8,1 7,5 5,9; így az eredeti préseletlen anyaghoz viszonyított színváltozá- 30 sokat megadó „E" érték az alacsonyabb hőmérsékleten préselt anyag esetében 1,3, a magasabb hőmérsékleten préselt anyag esetében 4,95 volt, ami azt mutatja, hogy az utóbbi esetben az anyag színe igen számottevő mértékben megváltozott. A fenti tapasztalatokkal ellentétben megállapítható, 3g hogy a találmány szerinti eljárás lehetőséget nyújt arra, hogy huzamosabb időn keresztül, vagy akár különböző időkben és különböző helyeken, különböző szerszámokkal és eltérő hőmérsékleten is végzett préselési *.'> műve letekkel is mindenkor egyforma színű, szin-uigadozásokat nem mutató terméket 40 kapunk. A találmány szerinti eljárással előállított további termékeket mutatunk be még a 42-63. ábrán is. A 42. és 43. ábra nézetben .. mutat oly mikropórusos lapokat, amelyek eredetileg az 1—4. ábrán bemutatott mikropó-jg rusos laphoz hasonló, de színezetlen anyagúak voltak, és amelyeket vízzel megnedvesített állapotban egy pigmenttartalmú, dimetilformamidos poliuretán-elasztomer oldattal permeteztünk. Ebben az esetben a felvitt oldat mennyisége nem volt elegendő a felület teljes fedésére. A 40. ábra szerinti gg keresztmetszetet a merőlegeshez viszonyítva valamivel elhajló szögben készítettük a lap felső felületi zónájáról, így látható (alacsony szögből nézve) az 51 felső felület egy kis része, valamint az 51 koagulált réteg is; ugyan e terméknek a 41. ábrán látható felülnézeti képe mutatja azt. hogy a felső felület55 durva, a koagulált anyag rétege szabálytalan és valószínűleg nem teljesen zárt; a bevonatrétegben viszonylag nagyméretű csomók is láthatók. A 44-46. ábrán a 42. és 43. ábra szerinti lap látható szárítás és egy sötétebb színű pigmentet tartalmazó dimetil- 60 formamidos poliuretán-oldattal történt permetezés után; a 44. ábra keresztmetszetben mutatja a lap felső felületi zónáját (látható az 53 koagulált réteg; a keresztmetszet síkjának a lap felső felületével való metszésvonalát az 54 vonal jelzi), a 45. és 46. ábra felülnézetben mutatja ugyanezt 66 a lapot különböző nagyításokban. Ez a termék (amely szintén a jelen találmány szerint készült, a találmány tágabb értelemben vett meghatározásának megfelelően) igen jó vízgőzáteresztőképességet mutat, a víz áthatolásával szembeni ellenállóképessége azonban nem különösen nagy; mikropórusai 1 70 mikronná] nagyobb átmérőjűek (amint ez pl. az 56 jellel jelzett helyen látható, a mikropórusok a felületen is megjelennek). A 4 7. és 48. ábra azt a lapot, amelyet a 42-46. ábrán látható termék előállítására felhasználtunk, egy másfajta módon kezelt állapotban mutatja: a koagulált réteget két- 75 ^szeres nyomtatási művelettel vittük fel a nedves lap felületére, a 47. ábra ezt a lapot felülnézetben mutatja, mJR a 48. ábra a felső felületi zóna keresztmetszete a (koagulált réteget az 57 jel jelzi.) A 49. ábra felülnézetben, igen erős nagyításban mutatja a 47. és 48. ábrán látható nyomott anyagból színező permetezéssel (a 44-46. ábrán látható anyaghoz hasonló módon) készített terméket. Az 50., 51. és 52. ábra nézetben mutat egy a 47. és 48. ábra szerintihez hasonló, nedves állapotban történő nyomással készített terméket, amely azonban nem kétszeri, hanem háromszori nyomással készült. Az 50. és 51. ábra felülnézetben, különböző nagyítási arányokban mutatja az említett terméket, míg az 52. ábra annak felső felületi zónáját keresztmetszetben mutatja; a koagulált réteget az 58 vonal jelzi. Az 53-56. ábra a 48-50. ábra szerinti anyagot mutatja, de olyan színező permetezéssel történt kezelés után, mint amilyen a 44., 46. és 49. ábra esetében; ezek közül az 53-55. ábra a felső felületi zónát keresztmetszetben mutatja, különböző nagyítási arányokban, az 56. ábra pedig felülnézetben mutatja az említett terméket. A legnagyobb nagyítással készült nézeti ábrák (52., 55. és 56. ábra) azt mutatják, hogy a koagulált rétegben 59 „csomócskák" vannak jelen. Az 52. és 55. keresztmetszeti ábrák (hasonlóan a találmány szerinti ilyenfajta koagulált rétegekről készített más mikro-felvételekhez) azt mutatják, hogy ezek a csomócskák valószínűleg az anyag oly részei, melyekben a sűrűség eltérő az anyag többi részétől; ha a mintát borotvapengével vágjuk, akkor a kés ezeket az eltérő sűrűségű helyeket félretolhatja vagy kivághatja és így látható mélyedések vagy lyukak maradnak vissza, amelyek egyes esetekben az ábrán is megjelennek (mint a 60 helyen az 55. ábrán). E csomócskák átmérője kb. 0,1-0,5 mikron (pl. 0,2-0,4 mikron) lehet; még a vágatlan anyagban is láthatók ilyen csomócskák (vö. 49. ábra.). Az 57., 58. és 59. ábra keresztmetszetben mutatja különböző nagyításokban egy oly termék felső felületi zónáját, amely eredetileg az 1-4. ábrí,i bemutatott termékkel egyező módon készül és a végső kikészítés előtt cserszínű színezékkel volt színezve, majd kétszer permeteztük vízzel nedves állapotban egy barna pigmentet tartalmazó dimetilformamidos elasztomer poliuretán oldattal, majd egy újabb, de eltérő árnyalatú barna pigmenttel permeteztük (hasonlóhoz azzal, amelyet a 44-46. és a 49. ábrán látható termék elkészítése során alkalmaztunk), ezt követően egy alifás elasztomer poliuretán-oldat (oly oldószerrel készítve, amely nem támadja meg az alapréteg és az erre felvitt koagulált réteg poliuietán-anyagát, tehát pl. tetrahidrofurán és ciklohexán elégj éve') '.iszta 61 rétegével vontuk be a lap felületét, végül melegen préseltük. A sima vagy domborművű préselést folytán képződött felületi deformáció és sűrűsödés (a koagulált réteg alatti zónában) világosan látható az 57. ábrán. A fentebb említett 59 csomócskák jól láthatók az 59. ábrán. A 60-63. ábra egy oly termék nézeti és képét mutatja, amely az 57-59 ábrán látható termékhez hasonló felületi kikészítésban részesült, csupán azzal az eltéréssel, hogy az utolsónak említett, alifás poliuretánból álló tiszta réteget nem vittük fel a termék felületére. A 61. és 62. ábra e termék felületi zónájának a keresztmetszetét mutatja, míg a 63. ábrán felülnézetben látható egy ez a termék. Itt is jól láthatók az előzőkben említett 59 csomócskák. Az 52., 57. és 62. ábrán (a 44. ábrához hasonlóan) a keresztmetszet síkjának a lap felső felületével való metszésvonalát az 54 vonal mutatja; e vonalnak a jobb oldalon látható elmosódó részei onnan származnak, hogy a mintát úgy helyeztük el, az elektron-sugár útjában, hogy egyes elektronok a lap felső felületének egyes részeit érték. A találmány köre kiterjed az előzőkben leírt eljárással előállított új lapszerű termékekre is. Ezeket az új termékeket az jellemzi, hogy van legalább egy mikropórusos polimer anyagból, előnyösen elasztomer poliuretánból álló felületi zónájuk, amely 0^t0 súly% mennyiségű arányban valamely más nagypolimer anyagot is tartalmazhat; az anyag e zónájában levő jnikropórusok, ha a felületi zóna síkjára merőleges irányban készített keresztmetszetben nézzük őket, általában 13