164760. lajstromszámú szabadalom • Eljárás olefinek oxacilezésére gázfázisban

3 164760 4 Ilyen pőrusmentes részecskék pl. szilicium-, cirkónium- és titántetrakloridnak hidrogén-levegő­vagy durranógáz lángban történő hidrolízisével ál­líthatók elő. Mikron-finomságra őrölt anyagok, mint aluminiumszilikát, kovasavgél vagy üveg megolvasztásával is lehet ilyen részecskéket olyan körülmények mellett előállítani, amelyek nagyobb cseppecskék kialakulását és ezáltal a hordozóanyag összfelülete 40 m^/g alatti értékre való csökkené­sét gátolják, pl. ha a levegővel vagy inert gáz­zal felhigitott részeket egy" kellően forró lángba belefuvatjuk és felfogás előtt ezeket olvadáspont alá lehűlni hagyjuk. Az előbbi módszerrel előállitott kis részecs­kék feldolgozása a katalizátor előállítására alkal­mas 0,1-20 mm átmérőjű nagyobb golyókká, tab­lettákká, vagy szemcsékké a legkülönbözőbb mó­don történhet, pl. akként, hogy a porszerü masz­szát egy ásványi ragasztóanyag felhigitott oldatá­val összegyúrjuk, szemcsézéssel, granulálással, extrudálással vagy tablettázással a kivánt formá­ba hozzuk és a ragasztóanyagot kiégetéssel egy nehezen oldható formába alakitjuk át. Szervetlen ragasztóanyagként pl. vizüveg, kovasavszol, alu­minium oxidszol, kaolin, vagy bentonit jön számí­tásba. Lehetséges előállitásmód az is, hogy egy vizes szollal összegyúrt részecske masszát vala­mely vizzel nem elegyedő oldószerrel vagy higitó­szerrel szuszpendálunk, a szolt gélesedni hagy­juk, miáltal különösen porózus termékek állítha­tók elő. További előállítási lehetőséget jelent az is, hogy egy szollal higan összegyúrt részecské­ket egy fúvókán keresztül porlasztjuk és a szolt szabadeséssel gélesedni hagyjuk. A már gélese­dett, de még lágy cseppecskék károsodásának el­kerülése céljából ezeket a részecskéket bizonyos ferde szög alatt felfelé is porlaszthatjuk és egy folyadékfürdőben, pl. vizben felfoghatjuk vagy a még lágy részecskéket egy levegő vagy gázáram­mal ellenáramban vezetjük, amely beesési sebes­ségüket csökkenti és egyidejűleg száritás utján el­lenállőképességüket megnöveljük. Ezzel a mód­szerrel csaknem tetszés szerinti szemcseméretü részecskék állithatók elő. A fenti módon előállitott hordozóanyagokra szokásos eljárással visszük fel az aktiv kompo­nenseket, pl. etilénnek vinilacetáttá történő oxa­cilezésénél a hordozóanyagot palládiumacetát, kad­miumacetát és káliumacetát ecetsavas oldatával átitatjuk, végül száritjuk vagy propilénnek allil­acetáttá és i-butilénnek metallilacetáttá történő oxacetilezésénél a hordozóanyagot palládium-ace­tát, arany-acetát, bizmut-acetát, és kálium-ace­tát ecetsavas oldatával átitatjuk, végül megszárít­juk. A palládium-tartalmú katalizátoron végbe­menő tulajdonképpeni oxacilezés ugy történik, hogy a hordozóanyagból és az aktiv komponensek­ből álló katalizátor felett 100-250 C° hőmérsékle­ten és 1-10 ata nyomáson a karbonsavat, olefint és oxigént vagy oxigént tartalmazó gázokat vezet­jük keresztül, mimellett az át nem alakult termé­keket körfolyamatban tartjuk. Emellett előnyösen olyankoncentrációarányo­kat választunk, hogy a reakciőkeverék az ismert . robbanási határokon kivül maradjon. Ezt a leg­egyszerűbben ugy érjük el, hogy az oxigén-kon­centrációt alacsony értéken tartjuk, pl. a bevitt gázokra számitva 3 és 8% között. Ilyen körül­mények mellett azonban az inert gázzal, mint nit­rogénnel vagy széndioxiddal történő higitás is elő­nyös. A találmány szerinti eljárás szempontjából alkalmas olefineknek a reakciókörülmények között elparologtathatónak kell lenni. Különösen megfelel ilyen célra az etilén, propilén és i-butilén. Telitett alifás, cikloalifás, aralifás vagy aro­más karbonsavak is reagáltathatok, amelyekegy vagy több karboxil-csoportot tartalmaznak. Lé­nyeges követelmény az, hogy az illető kovasav az adott reakciókörülmények mellett elpárologtatható legyen, emiatt ez általában legfeljebb 10 szénato­mot tartalmazhat. Előnyösen helyettesitetlen, telitett 2-4 szénatomos alifás monokarbonsavakat, mint propionsavat, n-vajsavat és i-vajsavat, fő­ként azonban ecetsavat reagáltatunk. A karbonsa­vak adott esetben vizes oldatok alakjában is fel­használhatók. A reakciót célszerűen az átalakí­tandó karbonsav egy vagy több alkálifémsójának jelenlétében végezzük. Előnyösek a nátrium és kálium-sói:, főként azonban a káliumsők. Az al­kálikarboxilátok előnyös mennyisége a hordozó­anyagból és a katalitikus hatású anyagokból álló katalizátor-rendszerre számitva 0,1 és 10 suly% között van. Egy különösen előnyös ipari foganatos itási mód az, hogy a karbonsavak alkálifémsőit folya­matosan vagy szakaszosan reakció közben a ka­talizátorra vezetjük, mimellett a karbonsavak al­kálifém-sóiból a bevitt karbonsavakra számitva 0,1-400 ppm, előnyösen 1 és 100 ppm közötti mennyiséget adagolunk. A találmány szerinti eljárás kivitelezhető állóágyas, azonban örvényréteges vagy fluidizált ágyas reaktorokban is. Előnyösnek tartjuk általá­ban az állóágyas reaktorokat. A következő táblázatban a példák eredmé­nyeit foglaljuk össze, amelyekből a találmány sze­rinti eljárás előnyei jól kivehetők: Szokásos Szokásos Mikropórus 350 m2 /g 160 m 2 /g, mentes Reakció- 1,0 ml/g 0, 73 ml po- 205 m2 /g termék pórustér- rustérfogatu 0,85 ml/g fogatú ko- Si04 -réteg- pórustérfo­vasavgél rácsos hor- gatu talál­hordoző dozőanyag mány szerinti hordozó Vinil acetát 215 g/lh 220 g/h 305 g/lh A Ilii­acetát 180 g/lh 190 g/lh 280 g/lh Metallil­acetát 185 g/lh 170 g/lh 270 g/lh A rendkivul nagy teljesítménynövekedés a gyakorlatilag mikropórus-mentes 30 A alatti pő­rusátmérőjü hordozóanyagok felhasználásánál igen 65 meglepő és előre nem volt számitható, mivel a 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom