164752. lajstromszámú szabadalom • Eljárás téglák előállítására vörösiszapból

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1972. IX. 29. GM 79 Német Szövetségi Köztársaság-beli elsőbbsége: 1971. X. 12. (P 21 50 677.4) Közzététel napja: 1973. XI. 28. Megjelent: 1975. V. 31. 164752 Nemzetközi osztályozás: C 04 b 27/00,33/00 Feltalálók: BAYER Gerhard vegyészmérnök Ludwigshafen Rheingönheim, DR. CHERDRON Egon oki. vegyész Limburgerhof/ Pfalz, DR. HAERTER Manfred, oki. vegyész, Neuhofen/ Pfalz, HECHT Ernst laboráns, Waldsee/ Pfalz, Német Szövetségi Köztársaság Tulajdonos: Gebrüder Giulini Gesellschaft MBH, Ludwigshafen, Német Szövetségi Köztársaság Eljárás téglák előállítására vörösiszapból 1 A találmány tárgya eljárás téglák, különösen könnyűszerkezetű téglák vörösiszap bői történő előállítására, amelynek során a szilrőnedves vörös -iszaphoz továbbfeldolgozás előtt jelentős vizlekötőképességii szerves vagy szervetlen vizlekötőanya- 5 gokat adagolnak. Ismeretes olyan tárgyi jellegű eljárás, amelynél a vörösiszapot agyaggal elegyitve alaktartó, kivirágzásra nem hajlamos téglákká dolgozzák fel oly módon, hogy a vörösiszapot 15-35 súly- JQ százalék, előnyösen 20-25 súlyszázalék maradék nedvességtartalomig kiszáritják, majd ezután a keverék szárazanyagtartalmára vonatkoztatott 50-92 súlyszázalék, előnyösen 70-90 súlyszázalék agyaggal elkeverik. (P 2 063 028.8 sz. NSZK szab.bej.- 15 nek megfelelő GE-902 OTH alapszámu magyar szabadalmi bejelentés) A fenti eljárással előállított nyers keverék jól formálható és kiváló minőségű téglák alapanyagát képezi. Hátránya azonban, hogy a vörös- 20 iszap kiszárítása járulékos berendezést és ezzel összefüggő ráforditást igényel. Másik ismert eljárás szerint vörösiszap, agyag, perlitek és habositőanyagok keverékét 25 mechanikus utón felhabositják, és ily módon jól alakitható konzisztenciájú alapanyagot nyernek. C'Ceramic Bulletin" 50, (1971)3] A nyert anyag azonban extrudálással nem dolgozható fel, és az eljárás szerint készitett téglák szilárdsági értékei 30 olyan alacsonyak, hogy az eljárás ipari jelentősége elhanyagolható. A találmány célja a fenti, alapanyagként vörösiszapot alkalmazó eljárások, különösen az elsőként emiitett ismert eljárás tökéletesítése, s téglák, különösen könnyűszerkezetű téglák vörösiszapból történő előállításához olyan eljárás kifejlesztése, amelynél a járulékos berendezési ráforditást igénylő száritásmüvelet elhagyható. A fenti célt a találmány értelmében oly módon érjük el, hogy a szürőnedves vörösiszaphoz agyaggal való elegyítése előtt szervetlen és/vagy szerves vizlekötőanyagokat adagolunk. A vörösiszap konzisztenciáját a fenti vizlekötőanyagok találmány szerinti hozzáadása meglepő módon oly paódon változtatja meg, hogy az minden további járulékos intézkedés ill. müvelet - különös tekintettel előszáritás - nélkül agyaggal elegyíthető és extrudálás utján nyers téglákká formálható. A hozzáadandó vizlekötőanyagok mennyisége ez utóbbiak vizlekötőképességének függvényében 5-30 súlyszázalék között, előnyösen azonban 10-25 súlyszázalék között mozog. Vizlekötőanyagként bentonok, kovasavgélek, aluminiumhidroxid-gélek és hasonlók alkalmazhatók a szervetlen anyagok közül. Szerves vizlekötőanyagként előnyösen parafa, tőzeg, faliszt, szénpor, papir és textilhulladékok alkalmazhatók. A felsorolt anyagok legkülönbözőbb keverékei is előnyösen felhasználhatók. Előnyösnek bizonyult továbbá, vizlekötő-164752