164751. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés síküveg alakítására vagy hőkezelésére

164751 15 16 nevezetesen az 57 és 58 légcsavarokat tüntettük fel. A valóságban mindkét légcsavar egy-egy légcsavar-sor tagja, amelyek a tartályra keresztben húzódó vonal mentén egymás mellett vannak felszerelve. Az 57 légcsavar az 59 szárra van szerelve, amely a tartály 15 fedőlapján átnyúló rögzített 60 csőben elhelyezett csapágyakban van megtartva. A légcsavar 59 szárát a 61 elektromotor hajtja, amelynek sebessége változtatható a tartály atmoszférája kivánt termikus homogenizálási fokától és/vagy ennek az atmoszférának bármely adott pillanatban megkívánt termodinamikai viszonyaitól függően. Az összes többi légcsavar hasonló módon van felszerelve és meghajtva. így az 58 légcsavar a 62 szárra van szerelve, amely a tartály 15 fedőlapján átnyúló 63 csőben elhelyezett csapágyakban van ágyazva, és a 64 elektromotor révén van meghajlítva. A sikUveg-szalag előállítása alatt az 57 és 58 légcsavarokat, valamint a többi, keresztirányban ezekkel egyvonalban elhelyezett légcsavarokat forgatjuk, aminek eredményeként keverőhatást fejtünk ki az Uvegszalag pályájának lényegében teljes szélessége feletti atmoszférát alkotó gázokra. Azt tapasztaltuk, hogy ezáltal az Uvegszalag felső felületének síksága lényegesen javul. Egyes kísérletek során azt tapasztaltuk, hogy az Uvegszalag síksága akkor is javult, ha a légcsavarokat nem folyamatosan, hanem szakaszosan forgattuk feltéve, hogy a légcsavarok üzemszünete nem tartott ahhoz elegendő hosszú ideig, hogy visszaállhassanak azok a termodinamikai viszonyok, amelyek a tartályon belüli atmoszférában hagyományos eljárás esetén egyébként, normál esetben uralkodnának. Bármely adott eljárásnál az Uvegszalag felső felülete síkságában tapasztalható javulás, mértéke nemcsak a légcsavarok forgási sebességétől függ, hanem a keresztirányban húzódó sorban elhelyezkedő különböző légcsavarok egymáshoz viszonyított sebességétől és/vagy a különböző keresztirányú sorokban elhelyezkedő légcsavarok egymáshoz viszonyított sebességétől is. Ezért célszerű gondoskodni a légcsavarok egymástól független sebességsz^bályozásáról, hogy lehetővé tegyük az optimális relatív sebességek tapasztalati utón történő meghatározását. A 4. és 5. ábrákon feltüntetett kiviteli alakoknál a keverőhatást az úsztatott Uvegszalag feletti atmoszférát alkotó gázokra oly módon fejtjük ki, hogy ebbe az atmoszférába gázt vezetünk olyan ejektorokból álló ejektor-soron keresztül, amelyek a tartályon belül, annak oldalfalával szomszédosán vannak elhelyezve, és az egymással ellentétes oldalon elhelyezett ejektorok az üvegszalag pályájára keresztben ellentétes irányokba mutatnak. A valóságban két sor ejektor van a tartály mindegyik oldalfalával szomszédosán, egymás felett elrendezve. Mindegyik sor ejektorjai lényegében a tartály hosszirányában egyenközüen és a tartály teljes hosszában elosztva vannak elhelyezve. Miután a 4. ábra a berendezést eltörten, metszetben mutatja, nem látható rajta a tartály teljes hossza; a középső rész és az itt elhelyezett ejektorok el vannak hagyva. A4, ábrán feltüntetett 65-71 ejektorok az ábrát tekintve a távolabbi oldalfal mentén elhelyezett felső ejektor-sort alkotják. Az ugyanígy elhelyezett első ejektor-sor ejektorjait 72-78 hivatkozási számokkal tüntettük fel. Amint az ábrából kitűnik, az alsó sorban egymás után elhelyezett ejektorok függőleges irányban pon-5 tosan egyvonalban vannak a felső sor egymást követő ejektorjaival. A másik két sorban elhelyezett ejektorok, a tartály másik oldalfala mentén vannak elosztva, pontosan ugyanolyan módon, minta 4. ábrán feltüntetett ejektorok. Az 5. ábrán, amely 10 a 4. ábrán bejelölt V-V vonal mentén vett metszet, a négy ejektor sorból csupán egy-egy ejektor van feltüntetve, amelyek közül a 68, 75 ejektorok a 12 oldalfal mellett, a 79 és 80 ejektorok pedig a 13 oldalfal mellett helyezkednek el. 15 Amint az 5. ábrából kitűnik, a 68, 75, 79 és 80 ejektorok, amelyek azonos függőleges sikban helyezkednek el, közös 81 gázelosztó-szerkezetre vannak kapcsolva, amely viszont nyomás alatti védőgáz-tömeget tartalmazó (nem ábrázolt) tartály-20 lyal van összekötve. A 68 és 75 ejektorok gázkivezető csövei a 82. ill. 83 vezetékekre vannak kötve, amelyek a 81 gázelosztó-szerkezetig mennek, a 79 és 80 ejektorok gázkivezető csövei pedig a 84 ill. 85 vezetékekre vannak kötve, amelyek ugyan-25 csak a gázelosztó-szerkezetig vannak vezetve. A 82, 83, 84 és 85 vezetékek gázzáró módon, a 86 tömítésen vannak átvezetve a 12 és 13 oldalfalakon. A 81 gázelosztó szerkezet ugy van vezérelve, 30 hogy a gázok kibocsátása a 68, 75, 79 és 80 ejektorokon keresztül ismétlődő, kétfázisos ciklusnak megfelelően történik. E ciklus első fázisában a gázt a tartályban uralkodó atmoszférába a 68 és 80 ejektorokon keresztül vezetjük a tartályban ke-35 resztirányban, ellentétes irányokban, amint ezt az 5. ábrán teljes vonalú nyilakkal feltüntettük. A gázok mozgása a tartályra keresztben ellentétes irányokban és különböző szinteken gáz-cirkulációt eredményez függőleges sikban, mivel a tartályra 40 keresztben egyik irányban, a két szint egyikén kibocsátott gázok igyekszenek bejutni a másik szinten, a tartályra keresztben ellentétes irányban haladó gázmozgásba, amint ezt az 5. ábrán a teljes vonalú görbe nyilak szemléltetik. A ciklus máso-45 dik fázisában a gázt a 75 és 79 ejektorokon keresztül vezetjük a tartályba, mig a 68 és 80 ejektorok nem üzemelnek, úgyhogy a gázok cirkulációja a tartályon belül ellentétesre váltott irányban következik be, amint ezt az 5. ábrán szaggá -50 tott vonalú nyilakkal feltüntettük. A többi ejektor-csoportok, amelyek a tartály mentén más függőleges síkokban elhelyezve működnek, azonos módon, és az 5. ábrán feltüntetett ejektorokkal szinkronizmusban üzemeltethetők, 55 úgyhogy minden olyan függőleges sikban, amelyben ejektorok vannak elhelyezve, a gázok cirkulációja jön létre először egyik Irányban (mindegyik függőleges sikban azonosan), majd ezzel ellentétes irányban, és igy tovább felváltva. Természetesen 60 az is a találmányi gondolat körébe tartozik, ha a gázok cirkulációja a különböző függőleges síkokban fázishagyó és/vagy a gázok cirkulációja egyik irányban, egy adott függőleges sikban egyidejűleg következik be a gázok ellentétes irányú cirkulá-65 ciójával egy vagy több másik függőleges sikban.