164751. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés síküveg alakítására vagy hőkezelésére

164751 7 8 összetételének megváltoztatása nélkül, valamint an­nak szükségessége nélkül lehet kifejteni, hogy a gázokat a tartályból eltávolítsuk és újra visszave­zessük. A találmány szerinti eljárást különösen elő­nyösen lehet alkalmazni siküveg előállítására. így, az egyik találmány szerinti megoldás lényege, hogy a tartályba egyik végén folyamatosan Uvegolvadé-' kot táplálunk, amely az olvadékanyag-fürdőn szét­terülve úszó réteget alkot,. és hogy az üveget a tartály másik végénél folytonos szalag formájában folyamatosan eltávolítjuk. Ha a találmány szerinti eljárást ilyen körülmények között alkalmazzuk, olyan siküveget állithatunk elő, amelynek felületei lényegében mentesek a felület síkságát befolyásoló hibáktól. Az olvadékfürdő felszinén történő siküveg­-gyártás hagyományos eljárásainál a siküveg felső felületét gyakran jelentős mértékben kárositják fe­lületi hibák, pl. megtört vonalak és kereszt-torzi­tások, amint ezt az előzőekben már emlitettük. Ezenkívül az Uvegszalagban gyakran jelentkeznek az Uvegszalag szélességére keresztben két külön­böző pont között mérhető általános vastagságvál­tozások, amelyek feltételezhetően annak tulajdonit­hatók, hogy az üveg feletti atmoszférában jelent­kező hátrányos hőeloszlás következtében az Uveg­szalag szélességére keresztben két különböző pont­ban eltérő a hűtési sebesség, úgyhogy a tartályon belül bármely adott zónában két különböző pontban mérve különbség mutatkozik az üveg viszkozitása között. Az emiitett általános vastagságváltozást grafikus utón ábrázolhatjuk olyan vonallal (az un. "vastagság-profillal"), amelynek pontjai az Uveg­szalag vastagságának a szélességére keresztirány­ban pl. 10 cm-es távolságokban mérhető értékeit reprezentálják. A vastagság-profil minimum- és maximum-értékei közötti különbséget "teljes vas­tagságváltozás"-nak nevezik. A siküvegnek a vas­tagságprofil alapján megitélt minősége nemcsak a teljes vastagságváltozás nagyságától, hanem a profilgörbe alakjától is függ. A profilgörbe alakja lehet olyan, hogy bár a teljes vastagságváltozás nagy, a sikUveg-szalag szélességének mégis je­lentős része az, ahol a vastagságváltozások lénye­gesen kisebbek, úgyhogy az Uvegszalagnak ebből a részéből vágott üvegtáblák jőminőségUek lesz­nek, legalábbis a vastagság-profil tekintetében. A találmány szerinti eljárás alkalmazása révén olyan siküveget lehet előállítani, amely a széles­ségének legalább túlnyomó részén csak igen cse­kély általános vastagságváltozást mutat. Amikor siküveget folytonos szalagként állí­tunk elő Uvegolvadék-fürdő felszinén, az üvegsza­lag sebessége általában meglehetősen nagy, és ezt figyelembe kell venni annak a frekvenciának a megválasztásakor, amellyel a találmány szerinti keverőhatás biztosítása érdekében a gáz-kiszoritó erőket kifejtjük, ha az eljárást ténylegesen perio­dikusan kifejtett erők alkalmazása mellett hajtjuk végre, nem pedig folyamatosan kifejtett erőkkel. Abban az esetben, ha a keverőhatást legalább egy zónában periodikusan ellentétesre váltott gáz-ki­szoritó erők kifejtése révén biztositjuk, célszerű, ha az erőkifejtési ciklust pl. 60/perc frekvenciá­val alkalmazzuk, és mindegyik ciklus egy egyik irányú gáz-kiszoritó erő-kifejtési fázist, és egy ellentétes irányú gáz-kiszoritó erő-kifejtési fázist tartalmaz. A sikUveg folytonos szalagként történő elő­állítására szolgáló eljárás egy találmányi ismérv szerint a keverőhatást a tartálynak legalább egy, olyan zónájában fejtjük ki, amely közelebb van az Uritési végéhez, mint a belépési végéhez. A ta­pasztalat azt mutatja, hogy ennek a feltételnek a" betartásával olyan felületi hibák kiküszöbölése is lehetővé válik, amelyeket nehéz lenne megszün­tetni, ha a keverőhatást csupán a tartály hosszá­nak első felében elhelyezkedő zónában vagy zónák­ban állitanánk elő. Egy célszerű foga nat ősit ás i mód értelmében a keverőhatást abban a zónában, vagy azzal a zónával szomszédosán fejtjük ki, ahol az üveg elhagyja az olvadékanyag-fürdő fel­szinét. A jelek szerint ez az a zóna, ahol a ke­verőhatás létrehozása a legerőteljesebb előnyös hatást biztosítja. Az olvadékanyag-fürdő felszinén alakitott és/vagy hőkezelt sikUveg felületi hibáinak csökken­tésére vagy kiküszöbölésére alkalmas alternativ megoldás értelmében az üveg feletti atmoszférát oly módon zavarjuk, hogy ebbe az atmoszférába, gázt bocsátunk ki olyan nyilasokon keresztül, ame­lyek az üvegnek a tartályon keresztül való áthala­dási pályája szélességének legalább egy részén vannak elosztva, és amely nyílásokat eközben együttesen mozgatunk. Ennek megfelelően a találmány eljárás sik­Uveg alakítására vagy hőkezelésére fedett tartály­ban, amelyen keresztül az üveg olvadékanyag-für­dőn halad át, és amelynek az üveg haladási pályá­ja mentén legalább egy olyan zónája van, ahol a sikUveg viszkozitása megfelelően alacsony ahhoz, hogy a sikUveg felső felületének sikságát az e zó­nában tartózkodó üveg feletti gáz-atmoszférában biztositott hőeloszlás révén befolyásoljuk, amely­re az jellemző, hogy az üveg feletti atmoszférába legalább egy zónában, egy vagy több nyilasból gázt bocsátunk ki, ugy hogy a kibocsátott gáz az üveg haladási pályája szélességének legalább egy részé­re kiterjed, és a nyilast vagy nyilasokat a gázki­bocsátás közben együttesen mozgatjuk. Ha az üveg feletti atmoszférára ilyen módon fejtünk ki keverőhatást, a sikUveg felső felületé­nek geometriájában jelentkező - a fentiekben már emiitett - hibák kiküszöbölhetők vagy jelentős mértékben csökkenthetők. A találmány szerinti eljárás egy foganatosi­tási módja szerint az üveg feletti atmoszférába több, az üveg haladási pályája szélességének leg­alább egy részén elosztott nyilasból gázt bocsá­tunk ki, és a nyilasokat az Üveg haladási pályájá­ra keresztirányú tengely körül, zárt pályákon mozgatjuk. A nyilasok mozgatásának ez a módja Igen egyszerűen megvalósítható és nagyon haté­kony, és a gázoknak az atmoszférába vezetését különböző és változó irányú sugarakban biztosítja. A találmány szerinti eljárás egy eltérő foga­nat os it ás i módja szerint az üveg feletti atmoszfé­rába nyilas-sorokból gázt bocsátunk ki, és a nyi­las-sorokat lényegében függőleges tengely körül szögben kitéritve alternáló mozgásban tartjuk. 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom