164750. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés síküveg előállítására

17 164750 18 ejektor-pár, amelyek közvetlenül a 47 ill. 48 ejek­torok alatt, a 43, 44 fő-hütőszerkezetek általános szintjén vannak elhelyezve. A 47 ejektor az üveg­szalag pályájára keresztben,az Uvegszalag mozgás­irányára merőlegesen van beállitva. A 48 ejektor a 47 ejektorral azonos irányba mutat, és ezáltal - a 47 ejektorral együttműködve - a gázt mintegy át­szivja az üvegszalag pályáján keresztül. Az 50 ejek­tor az Uvegszalag pályájára keresztirányú, és a 49 ejektor az 50 ejektorral azonos irányba mutat, és azzal együttműködik. A négy ejektor egyidejűleg működik, következésképpen folyamatos gáz-cirku­lációt hoz létre, lényegében az Uvegszalaggal pár­huzamos sikban, és lényegében a négy ejektor által meghatározott ovális pályán. Az Uvegszalag másik oldalán két, 51, 52 és 53, 54 ejektorokből álló ejek­tor-pár van elhelyezve. Ezek az ejektor ok hasonló­képpen működnek, mint a 47, 48, 49, 50 ejektorok, úgyhogy az üvegszalagnak azon az oldalán is folya­matos gáz-cirkulációt hozunk létre, amelyiken az 51, 52, 53, 54 ejektorok vannak elhelyezve, azonban ennek a gáz-cirkulációnak az iránya ellentétes az üvegszalag másik oldalán létesitett gáz-cirkuláció irányával. Az ejektorok Giffard vagy Venturi típu­súak, amelyeknél a gáz-kivezető cső, amelyen át a gázt a huzókamrába juttatjuk, egy ezt a csövet kö­rülvevő hüvelybe, vagy diffuzorba torkollik. Az ilyen tipusu ejektorok alkalmazása jelentős előnyök­kel jár, különösen e nyomás alatti gáz takarékos fel­használása, hőmegtakaritás, a beszivott gázok ma­gasabb hőmérsékletre hevitése, a környező gázok nagyobb mennyiségének bevonása, valamint a gáz­mozgás nagyobb térfogat-sebessége tekintetében, amely utóbbi jelentősen meghaladja a gáz-kivezető csövön áthaladó gáz szállitási sebességét. Mivel a kibocsátott gáz betáplálásának térfogat-sebessége viszonylag alacsony, ezt a gázt nem szükséges ma­gas hőmérsékletre előheviteni. Az 5. ábrán feltüntetett változatnál, amelyet a 3. ábra szerinti V-V vonal mentén felvett metszetben ábrázoltunk, az Uvegszalagnak a huzókamrán ke­resztül haladó pályája mindkét oldalán négy-négy ejektor van elhelyezve, amelyek ugy vannak beállit­va, hogy a vízszinteshez képest ferde irányú gáz­kiszoritó erőket fejtsenek ki. Az ejektorok kette­sével, egymást követően üzemelnek, előbb az egyik pár, majd a másik és igy tovább felváltva, hogy ez­által előbb az egyik irányban, majd ezzel ellentétes irányban hozzunk létre gáz-cirkulációt. A minden­kori munkaciklus a következő: az első periódusban a 47 és 50 ejektorokat üzemeltetjük oly módon, hogy az ejektorok gáz-kivezető csövén keresztül forró gázt bocsátunk ki 250 g/cm.2 nyomáson és 10 m/sec sebességgel. A kibocsátott gázt (nem ábrázolt) hő­cserélők, vagy egyéb eszközök segitségével előhe­vitjük. A 47 és 50 ejektorok működése révén a huzó­kamrában a teljes vonalú nyilakkal szemléltetett gáz-cirkuláció jön létre. Mig a 47 és 50 ejektorok működésben vannak, az üvegszalag sikjának ellenté­tes oldalán levő 52 és 53 ejektorok oly módon üze­melnek, hogy az üvegszalag ellentétes oldalán ha­sonló köráramlásban hozzanak létre gáz-cirkulá­ciót. Az Uvegszalag ellentétes oldalain előállitott gáz-cirkulációk egymással ellentétes irányúak, azaz az egyik az óramutató járásával megegyező, a má­sik azzal ellentétes irányú cirkuláció. EzenkivUl az Uvegszalag sikjának egyik oldalán cirkulációt elő­idéző erők a vízszinteshez képest eltérő irányban hajlanak, mint az Uvegszalag sikjának másik oldalán cirkulációt előidéző erők. A munkaciklus második periódusában a 48, 49 ejektorok (az Uvegszalag sik­jának másik oldalán pedig az 51, 54 ejektorok) üze­melnek, mig a 47, 50 és 52, 53 ejektorok működése szünetel. Következésképpen, ebben a második perió­dusban a gázok cirkulációja az Uvegszalag sikjának mindkét oldalán ellentétes irányú, mint a munkacik­lus első periódusában létrehozott cirkulációé. A munkaciklus második periódusában a 48, 49 ejekto­rok működése révén előállitott gáz-cirkuláció irá­nyát az 5. ábrán szaggatott vonalú nyilakkal tüntet­tük fel. Az 5. ábra alapján ismertetett módon, a gyakor­latban is végrehajtott eljárás során az ejektorokat 20 másodperces ciklusidővel működtettük, és mind­egyik ciklus során a gázok 10 másodpercig cirkulál­tak az egyik irányban, majd 10 másodpercig ezzel ellentétes irányban, az Uvegszalag sikjának mindkét oldalán. Azt tapasztaltuk, hogy ez a gáz-cirkuláció kedvezőbbé tette a környezeti feltételeket a huzó­kamrán belül oly módon, hogy a húzott Uvegszalag lényegében mentes volt az egymást metsző vonalak formájában jelentkező hibáktól. Az 5. ábrán feltüntetett berendezéssel végrehaj­tott, másik eljárás során az Uvegszalag sikjának két oldalán levő két ejektor-pár nem egyenlő ideig üze­melt, hanem az egyik pár 10 másodpercig, a másik pár pedig 20 másodpercig, és igy tovább felváltva, és igy minden teljes ciklus 30 másodpercig tartott. A húzott üvegszalag ennél az eljárásnál is lényegé­ben mentes volt az emiitett, egymást metsző vona­lak formájában jelentkező hibáktól. Az alábbiakban a találmányt a 6. és 7. ábrák alapján ismertetjük. Az ezeken az ábrákon feltűnte­tett berendezésnél az 58 Uvegszalagot az 59 Uvegol­vadék-fürdőből húzzuk. Az üveghuzásra szolgáló Uvegolvadék-tömeget egy kádkemence tartalmazza, amelynek csupán egyes részeit, nevezetesen a 60 hátsó vég-falat és a 61 fedél-részt tüntettük fel a 6. ábrán. A kádkemencében tartózkodó Uvegolvadék felett, a 62 tartományban uralkodó atmoszféra kapcsolat­ban van a nem ábrázolt üvegolvasztó kemencével, amelyből az Uvegolvadék érkezik, és ez a 62 tarto­mány el van különitve az Uveghuzó berendezésben uralkodó atmoszférától, mégpedig a 63 válaszfal ré­vén, amely a kádkemencében keresztirányban húzó­dik, és bemerül az Uvegolvadék-fürdőbe. A húzóbe­rendezés részei még a 64, 65 L-alaku tömbök, a 66 felső fal-rész és a 67 fedél, amelyek a 68 huzókam­ra részeit alkotják, amely utóbbiba húzzuk felfelé az 58 Uvegszalagot az 59 Uvegolvadék-fürdő felületéről. Az Uvegszalag széleit 69,70 görgők tartják,ame­lyek biztosítják az üvegszalag szélességének kons­tans értéken tartását. Az Uvegszalag először függő­leges pályán halad a 71 és 72 fő-hütőszerkezetek kö­zött, majd a 73 járulékos hütőszerkezet mellett. E járulékos hütőszerkezet feletti szinten az Uvegsza­lag áthalad a 74 terelőgörgőn, majd mozgását a 75 továbbitőgörgőkkel megtámasztva vizszintes pályán folytatja a vizszintes 76 hőkezelőaknán keresztül. 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom