164750. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés síküveg előállítására

164750 21 22 elhelyezve az üvegszalag pályájának síkjával párhuzamosan, az Uvegszalag és a 100 fő-hütőszerkezet között. Az üvegszalag ezen oldalán levő ejektorok közül kettő-kettő van egyidejűleg, felváltva üzemeltetve, és ily módon a gázok cirkulációja először az egyik irányban, majd ezzel ellentétes irányban jön létre, azonos módon, mint a 106, 107 ejektor-párok esetében. A 8. ábrán feltüntetett berendezésnél az ejektorok vezérlését hasonló elektromos vezérlésű elosztó végzi, mint a 7. ábrán bejelölt 89 elosztó. A 9. ábrán feltüntetett berendezésnél a 110 Uvegolvadék-tömeg a 111 üvegolvasztő kemencéből a 112 kádkemencébe áramlik, amely az üvegolvadéknál nagyobb fajsúlyú 113. olvadékanyagot tartalmaz, úgyhogy az üvegolvadék ezen az anyagon úszik. Az üsző üvegolvadék felületéről a 114 Uvegszalagot húzzuk felfelé a 115 huzókamrába, amelyet részben a szokásos 116, 117 L-alaku tömbök határolnak, és amely két 118, 119 fő-hütőszerkezetet, és két 120, 121 járulékos hütőszerkezetet tartalmaz. Az Uvegszalagot a függőleges 124 hőkezelőakna aljánál elhelyezett 122, 123 felfogőteknők között és a hőkezelőaknán végig a 125 görgőkből álló, egymást követő görgő-párok húzzák felfelé. A kádkemencének, amelyből az Uvegolvadékot húzzuk, 126 hátsó végfala és elöl, keresztirányban húzódó 127 küszöb van, és a nagyobb fajsúlyú 113 olvadékanyag tömege e fal, a küszöb, és a kádkemence oldalfalai által meghatározott térben van elhelyezve. A 112. kádkemencében tartózkodó olvadékanyagban a 128 keresztfal van, amely a kádkemence fenekétől felfelé nyúlik, közvetlenül a huzási tartomány alatti helyzetbe. Ez a bemeritett 128 keresztfal stabilizálja a meniszkusz helyzetét az üvegolvadék felületén. A 128 keresztfalban nyilasok vannak kialakitva, amelyek lehetővé teszik az olvadékanyag szabad átáramlását a keresztfal egyik oldaláról a másikra. Annak érdekében, hogy meggátoljuk a már emlitett, egymást metsző vonalak formájában jelentkező hibák kialakulását az üvegszalag felületén, a húzókamrán belül gáz-cirkulációt hozunk létre az üveg szalag mindkét oldalán. Az Uvegszalag egyik olda -Ián a cirkulációt egy pár 129 légcsavar hozza létre, mig az Uvegszalag másik oldalán ugyancsak egy pár 130 légcsavar állit ja elő a cirkulációt. A rajzon mindegyik légcsavar-párból csupán egy légcsavart tüntettünk fel.mivel a rajz sikjára merőleges irányban tekintve a légcsavarok egymáshoz képest, és az Uvegszalag széleihez képest hasonló módon vannak elrendezve, mint a 2. ábrán látható 25, 26 ejektorok. Az ábrán fel nem tüntetett légcsavarok magasabb szinten vannak elhelyezve, mint a feltüntetett légcsavarok. Az eljárás egy gyakorlati foganatosítása során - amely igen kielégitő eredményeket hozott -a felső légcsavarokat a 118, 119 fő-hütőszerkezetek általános sikjálfen helyeztük el, úgyhogy mindegyik gáz-köráramlás általános sikja az üvegszalag síkjához képest ferde volt. A légcsavarokat folyamatosan működtettük. A 9. ábrán feltüntetett, példaként! kiviteli alaknál a 129 és 130 légcsavar-párok tengelyei a vízszinteshez képest dőléssel vannak elrendezve, úgyhogy az Uvegszalag mindkét oldalán olyan zárt ovális köráramlásban haladó gázmozgást hoznak létre, amelynek nagytengelye a vízszinteshez képest ugyanúgy ferde, mint az 5. ábrán bejelölt gáz-cirkuláció esetében. A csatolt rajzok alapján ismertetett, összes találmány szerinti megoldás esetében a gázok cirkulációjának pályái lényegében az üvegszalag pályájának teljes szélességére kiterjednek. A találmányi gondolat keretébe tartozik azonban az a megoldás is,amely szerint a zárt köráramlás csupán az üvegszalag pályájának egy részére terjed ki, feltéve, hogy e köráramlás legalább egy olyan tartományon halad keresztül, amely az üvegszalag szélességének külső harmadával szemben van, úgyhogy a cirkuláló gázok befolyásolják a környezeti feltételeket ott, ahol egyébként az egymást metsző vonalak formájában jelentkező hibák előfordulnának a húzott üvegben. A találmány egy (nem ábrázolt) kiviteli alakjának megfelelően az 1. és 2. ábrákkal kapcsolatban ismertetett berendezést oly módon módosítottuk, hogy a 25 ejektort lényegében az üvegszalag hoszszanti középvonalával szemben helyeritlik el. Ennek következtében az ejektorok működése révén a gázok olyan zárt köráramlásban mozognak, amely az Uvegszalag szélességének a felével szemben helyezkedett el. Azt tapasztaltuk, hogy a húzott siküveg hátsó felülete lényegében mentes volt az egymást metsző vonalak formájában jelentkező felületi hibáktól az üvegszalag szélességének a 2. ábrát tekintve jobb oldali felében. Az üvegszalag szélességének másik felén azonban előfordultak egymást metsző vonalak formájában jelentkező hibák, amelyek túlnyomórészt az Uvegszalag szélességének megfelelő külső harmadában voltak észlelhetők. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás siküveg előállítására, amelynél Uvegolvadékot táplálunk a huzási tartományba, és az e tartományban tartózkodó üvegolvadék-tömeg felületéről folyamatos Uvegszalagot húzunk huzőkamrán és ahhoz kapcsolódó hőkezelőaknán keresztül, azzal jellemezve, hogy a huzókamrában az Uvegszalag pályájára keresztben haladó irányokban, az Uvegszalag szabad környezetében tartózkodó gázoknak a huzókamrán keresztben, az Uvegszalag oldalán, az Uvegszalag szélességének a külső harmadai közül legalább az egyiken keresztülnyulő zárt köráramlásban történő ismételt áthaladását biztositó helyzetekben gáz-kiszoritő erőket fejtünk ki. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatositási módja azzal jellemezve, hogy a huzókamra alsó részében elhelyezett hutőszerkezet mentén húzott Uvegszalag körül gáz-cirkulációt hozunk létre gázkiszoritő erők révén, amelyek közül legalább egyet az Uvegszalag pályájára keresztirányban, és a hutőszerkezet vagy egy hutőszerkezet szintjén fejtünk ki. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganatositási módja azzal jellemezve, hogy a huzókamra alsó részében elhelyezett hutőszerkezet mentén, a huzókamrában magasabb szinten elhelyezett járulékos hutőszerkezet mentén húzott üvegszalag körül 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 11