164747. lajstromszámú szabadalom • Végtelenített hevederes szemenkénti vetőgép illetve ültetőgép

3 164747 4 terjedni a gyakorlatban. Egyrészt igen bonyolult nemcsak maga a szerkezet felépítése, hanem a vetési folyamat is, amit megvalósít. Előre ki kell jelölni a vetési sorokat,azokat lékeli fedni a műanyag fóliával stb. További hátrány az, hogy a vető ujjak -nak a szétnyitása és zárása a szalag által közvetített erővel van biztosítva. Ebből következik, hogy a tárcsák között kifeszitett szalagnak egyrészt merevnek kell lennie ahhoz, hogy a benyomást biztosítani tudja, ugyanakkor hajlékonynak kellene lennie azért, hogy könnyen deformálódjon a konkáv illetve konvex tárcsára való felfutáskor, hiszen ez a deformáció szolgálja az ujjak nyitását illetve zárását. E kettős,egymásnak ellentmondó követelményt szinte lehetetlen kielégíteni. További hátrány, hogy a szalag követi a talajon mindig jelenlevő rögöket, ebből eredően az ujjak benyomódásának iránya és mélysége eltérő, ezért nem lehet biztosítani a magvak egyenletes vetési mélységét. A magok adagolása gravitációs utón történik, így nem akadályozható meg a magtorlódás, vagy az adagolás megszakadása, ily módon az a hátrányos körülmény is állandóan fennáll, hogy vagy nem kerül mag a vető ujjba, vagy több is jut abba s ezért nem tud jól záródni az ujj két része s a kihullott egyik mag nem a megfelelő helyre kerül. Ezen magadagolási mód tehát nem biztosítja a szemenkénti vetést. Egyáltalán nem történik intézkedés a szóban forgó berendezésnél arra, hogy a mag vagy az elültetni illetve dugványozni szándékolt test előre meghatározott helyzetbe jusson a talajba. Ezért pl. hagyma dugványozására vagy palánta ültetésre ez a rendszer nem alkalmas. A szabályos vetés érdekében hozták létre azt a berendezést, amely az 1 159 032 számú angol szabadalmi leírásból ismerhető meg. Ez a berendezés tulajdonképpen egy jelölőberendezés, amely vetőgéppel kombinálva vagy azzal együttműködve alkalmazható. Önállóan az a feladata, hogy a vetésre kerülő magvak távolságát és elhelyezkedését a talajon meghatározza s ily módon mintegy útmutatásul szolgáljon a vetőgép számára. A berendezés el van látva olyan szervekkel, amelyek a talaj egyenetlenségéből vagy a berendezés egyes részeiben - pl.kerekeinél - fellépő csúszásból eredő eltéréseket korrigálja. Ez a berendezés azonban nem oldja meg a magok adagolását, az egyenletes vetési mélységet, a dugványok és hasonlók vetési helyzetét stb. Nem is célja ennek a berendezésnek a felsorolt feladatok ellátása. A hagyma dugványozáshoz szükséges helyzetének biztosítását szolgálja a 154 436 számú magyar szabadalmi leírásból megismerhető adapter automata. Ez kiegészítője egy a leírásban vázlatosan ismertetett dugványozó gépnek, amelynek segítségével a talajban kis árkot húznak és egy csövön át ebbe az árokba hullatják a hivatkozott szabadalmi leírás szerinti adapter által sorakoztatott hagymákat. Az ilyen többrészes berendezés sem biztosítja azonban az egyes dugványok egymástól való meghatározott és egyenletes távolságát, a dugványozás mélységét, sőt az sem biztos, hogy az előre sorakoztatott hagymafejek végül is a helyes állásban kerüljenek a talajba. A gravitációs utón történő leejtés után ugyanis az árokban levő rögök hatására elhullanak a dughagymák, azonkívül a dughagyma mozgását földbejuttatásakor két komponens - a gép haladási irányával megegyező sebességkomponens és a leejtési irányba eső sebességkomponens - határozza meg és így nagy a valószínűsége annak, hogy az előrendezett helyzettől eltérően jut a hagyma a talajba. A hagyma dugványozásának helyes megoldását célozza a 154 636 számú magyar szabadalmi leírásban ismertetett gép is. Itt kézzel adagolják helyes helyzetben a dughagymát egy forgó adagoló fészkeibe, ahonnan egyetlen csövön át hullik a hagyma egy alsó forgó adagoló fészkeibe. Ez utóbbiból egy ferde csatornán át kerül - ugyancsak gravitációs módon - a dughagyma egy dugványozó hengerbe, ahonnan dugattyú tolja azt a talajba. A gépen egy kis barázdát húzó csoroszlya van alkalmazva, amely a dugványozás mélységét határozza meg, a dugványozó henger mögött pedig egy olyan eke van, amely a hagymákkal ellátott barázdát betemeti. Annak érdekében, hogy a dugványozás közben a dugványozó henger a talajhoz viszonyítva ne mozduljon el, egy külön szerkezet biztositja, hogy az egész adagoló rendszer a gép haladási irányával ellentétes irányú lengőmozgást végezzen. Annak ellenére, hogy elvileg helyes-e géppel kapcsolatos célkitűzés, mégsem tudja a gyakorlatban betölteni pontosan a feladatát. Maga a gravitációs adagolás nem megbízható, mert a dughagyma a forgó adagolók és az ejtőc sátornak között megszorulhat, a ferde adagoló csatornában fennakadhat és azután is a barázdában, főleg annak betömése közben elfordulhat. Mindezeken tul rendkivül bonyolult a szerkezet és egyáltalán nem biztositja az eredményes dugványozást, és a kézi adagolás miatt rendkívül kicsi a teljesítménye. Egy további ismert hagymadugványoző gép van leirva a 158 658 számú magyar szabadalmi leírásban is. Ennél a megoldásnál egy adagoló csatornába kerülnek a hagymák kézi beavatkozással irányítva ugy, hogy gyökérzetükkel lefelé álljanak. Az adagoló csatornának a talaj felszíne fölötti részénél egy zárószerv van, mig a csatorna előtt - a haladás irányában - egy fészek készítő szerszám foglal helyet. Mind a fészek készítő szerszám mozgatása, mind a már emiitett zárőszerv az egyik járókerékről van vezérelve. A fészek készitő szerszám által a talajban kialakított fészekbehull a hagyma akkor,amikor az adagoló csatorna alsó nyilasa a fészek fölé ér, mert a vezérlés ebben a pillanatban oldja a zárószervet s így szabaddá válik az adagoló csatorna. Ennél a gépnél is kézi beavatkozás szükséges a hagymák irányításához illetve a nem helyes helyzetet elfoglaló hagymák eltávolításához. További hátrányt jelent a hagymáknak az adagoló csatornához gravitációs módon történő továbbítása, valamint a zárószerv torlasztó hatása. Figyelembe kell ugyanis venni, hogy a hagymák buroklevelei összegyűrődnek, elválnak a gumótól, továbbá a mindig jelenlevő por a hagymák megszorulását eredményezik s ily módon vagy egyáltalán nem esnek ki az adagoló csatornából, vagy késve hullanak le s ekkor már nem a fészekbe esnek. Az utóbb hivatkozott három nyomtatványból megismerhető gépek egyike sem szalagos vagy hevederes rendszerű, s mindegyiknél hiányzik az egyes 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2