164742. lajstromszámú szabadalom • Nyílászáró szerkezet tetőkön, padlástereken és hasonlókon kialakított buvónyílások lezárására, különösen létrával, feljárólépcsővel és hasonlóval egybeépített nyílásokhoz

5 164742 ó bocsátó nyilassal van kiképezve, és hogy a kibuvónyilás külső és belső zárófedele egy-egy rudazaton vagy egyéb vasaláson keresztül állitható, továbbá, hogy a létra összetolt állapotában ennek fokai vagy járólapjai egymás meghosszabbításában, fényaknákat kialakitő módon vannak kiképezve. Minél nagyobbra választjuk a belső zárófedélhez tartozó nyilast és minél inkább átereszti a fényt a külső zárőfedél, annál előnyösebb a találmány szerinti nyílászáró szerkezet. Különleges esetben mindkét zárófedelet csupán egy keskeny keretből alakitjuk ki és legalább a külső zárőfedél szabad nyilasát üveggel, műanyaggal vagy valamilyen üvegpőtlő anyaggal zárjuk le. Mindezzel azt érjük el, hogy a találmány szerinti kialakitásu egyetlen szerkezetelemmel a belső teret megvilágítjuk, lehetővé tesszük a lapos tetőre való kilépést és elérjük a szükséges szellőztetés! lehetőségeket. A megvilágításhoz szükséges, különálló világitó kupola elmaradhat, minek eredményeként jelentős költség, anyag és szerelési idő stb. takarítható meg. Különösen előnyös, hogy a kibuvőnyilás külső és belső zárőfedele egy-egy rudazat vagy más vasalás révén állítható. Itt elsősorban olyan épületgépészeti szerkezetelemek jöhetnek szóba, amilyeneket ablakoknál alkalmazunk. A nyilasokhoz kapcsolt és ezekbe befordítható létrák felerősítő ágyazásai általában nagyon egyszerű kialakításúak és szerkezetük hasonlit a diópántok szerkezetéhez, amelyeket általában ajtókhoz vagy zongorák vasalásához alkalmazunk, azonban ezeknél természetesen lényegesen erősebbek. Ennek ellenére ezek sok esetben nem eléggé stabilak és nem elég erősek a rájuk ható terhelések tartásához. A lap alakú lemezek a terhelés hatására gyakran elgörbülnek, minek következtében a létrát már nem lehet kifogástalan módon visszafordítani. Mivel a vasalást a létrába és adott esetben a létrakeretbe erősitik, nagyon széles kivágásokra van szükség, aminek természetes következménye, hogy a megfelelő alkatrészek nagymértékben meggyöngülnek. Ezért a találmány további feladata ezeknek a kivágásoknak és gyöngitéseknek minimális mértékre csökkentése, továbbá a veret stabilitásának gyakorlatilag a méretek változtatása nélküli növelése. E feladat megoldására egy a lefedni kívánt nyílásba épített, elfordítható létra esetén a találmány szerint azt javasoljuk, hogy mindegyik lengőcsapágy két élreállitottan elhelyezett, keresztcsap révén összeerősitett lapos rúdból álljon és mindegyik létraoldali lapos rud oldalt a függőleges létra-oldalfelülethez legyen erősítve, vagy a létra-oldalfal keskeny oldalába legyen beeresztve. A lapos rudak ellenállási nyomatéka függőleges oldalelhelyezés esetén nagyobb, mint az eddigi lapszerü elhelyezés esetén. A pántok függőleges elhelyezése révén a felerősítéshez, beeresztéshez a pánt vastagságának megfelelő méretű hornyok is elegendők. A létra oldalfalaihoz való rögzítésnél a beeresztés el is hagyható. A vasalás választás szerint a fedélhez vagy a létrához erősíthető. Ezenkívül ez a vasalási tipus mindenféle létránál alkalmazható, tehát mind összehajtható, mind kihúzható-elfordítható létráknál. Az elfordítható csuklókkal összeerősitett létra-_ részekből álló, elfordítható létránál különösen célszerű, hogy a létrarészek egymás felé levő végein kihajlás, illetve kifordulás ellen biztosító szerelvények vannak, amelyek az egyik létrarészen levő mélyedésből és a másik létrarészen levő,a létra használati helyzetében mélyedésbe benyúló fogból, lécből vagy hasonlóból állnak, és amelynél a fog és/vagy mélyedés beugrási irányban rugalmasan elhajlltható. Amikor a létrát teljesen kifordítottuk, tehát használati helyzetbe hoztuk, a fog vagy léc önműködően beugrik a hozzá tartozó horonyba vagy mélyedésbe. A szomszédos létrarészek ezáltal bizonyos szempontból mereven vannak egymással öszszekötve és ez a kapcsolat csak egy erős lökéssel vagy hasonló módon oldható. A rögzítési helyzetbe való jutáskor vagy ebből való kiemelkedéskor a fog vagy léc a mélyedéshez viszonyítva egy elforduló mozgást végez és ezenkívül legalább egy résznek oldalirányban a fogmagasságnak megfelelő mértékben el kell tolódni. Ez az oldalirányú kitérés rugalmas kihajlás vagy valamilyen visszaállító rugó erejével szemben jön létre, úgyhogy az egymással kapcsolódó szerkezetrészek - mihelyt egyvonalba kerülnek - egymásba csapódnak, egymással összekapcsolódnak. A találmány egy további jellemzője szerint a létra felső vége a tetőnyílással, illetve a létrakerettel legalább egy csuklón keresztül van összekapcsolva, amely a létra használati helyzetében nyújtott, illetve nyitott helyzetet vesz fel és a visszaforduló mozgás irányában eltoltan a létra elforduló ágyazásától oldalt van elhelyezve. A tetőnyiláshoz, illetve létrakerethez erősített csuklőrész egykarú, a másik pedig kétkarú emelőként van kiképezve. Itt ismét egy biztonsági szerkezetről van sző, amely a felső létrarész, illetve az egész létra szándékolatlan visszafordulását megakadályozza. Ez a lépcső használati helyzetében önműködően működik. A nyújtott helyzetben levő csukló vagy csuklók ellene dolgoznak a felső létrarész zárási értelmű elforduló mozgásának. Ha a lépcsőt használat után vissza kívánjuk fordítani, a csuklós emelő csuklóját megfelelő eszköz révén, adott esetben kézzel ki kell mozdítani instabil helyzetéből. Amikor a csukló két szára egymással 180°-tól eltérő szöget zár be, ezek egymáshoz viszonyítva minden további nélkül elmozgathatok és ennek eredményeként többé nem akadályozzák a felső létrarész visszafordítását. Nem akadályozzák a visszatolt vagy összehajtott létra viszszaforditását sem. A behajtás előnyösen ugy történik, hogy először a csuklőpontot, illetve csuklót felfelé mozgatjuk. A csuklós kar létra oldali elforduló ágyazása fö^ lé nyúló, kétkarú emelőhöz tartozó szárat használhatjuk fogantyúként akkor, amikor az instabil zárási helyzetet oldjuk. E fogantyút a létra felé fordít -juk és ekkor a könyökemelő, illetve szögemelő csuklópontja felfelé kitér. A találmány egy további jellemzője szerint egy kezelő rudazattal ellátott, elfordítható létránál a sulykiegyenlités céljából minden létraoldall rudvég elfordithatőan egy excentercsapon van ágyazva és az excentercsapok középponton kívül, egy a létra oldaltartőiban forgathatóan, valamint tengelyirányban eltolhatóan és rögzithetően ágyazott tárcsán 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3