164730. lajstromszámú szabadalom • Benzol-diacetonitril-vegyületeket tartalmazó herbicid készítmények

3 164730 4 Az (I) általános képletu vegyületeket pl. ugy al­kalmazhatjuk a növényvédelemben, hogy a talajba, ahol a növények növekednek, vetés előtt megfelelő mennyiségű (I) általános képletü hatóanyagot jutta­tunk, vagy a növényeket kikelés előtt vagy után az (I) általános képletü vegyületekkel kezeljük. Az (1) általános képletü vegyületeket a kívánt herbicid ha­tás eléréséhez szükséges mennyiségben alkalmaz­zuk. Eljárhatunk ugy is, hogy a gyomnövények irtá­sára az (1) általános képletü hatóanyagokat és meg­felelő mennyiségű hordozó- vagy segédanyagokat tartalmazó herbicid készítményeket használunk fel. Az (I) általános képletü vegyületeket önmagában ismert módszerekkel állithatjuk elő. Az egyik el­járásváltozat szerint a ciano-vegyületek előállítá­sa során a megfelelő 1,3- vagy 1,4-xililén-diklo­ridok klőratomjait ciano-csoportokra cseréljük. A szintézist az (A) reakcióvázlat irja le. A kép­letben R, , R.2, Ro és KA jelentése a fenti. Az (A) reakciővázlaton ismertetett eljárás sze­rint a xililén-dikloridokat alkálifémcianidokkal re­agáltatjuk poláros oldószer, pl. dimetilszulfoxid jelenlétében. Végtermékként a megfelelő benzol-dt­acetonitrilekhez jutunk. A xililén-dikloridokat a szakirodalomban általá­nosan ismert módszerekkel, klórmetilező reagen­sek felhasználásával állithatjuk elő. Az alkilben­zol-vegyületeket formaldehid és sósav elegyével, Lewis-sav katalizátor, igy cinkklorid jelenlétében közvetlenül bisz-klórmetilezhetjuk. A reakció rész­leteit a következő szakkönyvek ismertetik: G. A. Oláh: Friedel Crafts and Related Reactions, IL, '2. rész, 21. fejezet; Organic Reactions 1., 63. A dezaktiváló szubsztituenseket, pl. nitro-cso­portot vagy halogénatomot hordozó benzol-vegyüle­teket klórmetil- metil éter és 60%-os füstölgő kén­sav elegyével klörmetilezhetjük [Bull. Chem. Soc. Japan, 43, 3299-3301 (1970)]. Az (1) általános képletü vegyületek előállításá­ban felhasználható helyettesitett 1,3- és 1,4-xili­lén-dikloridokat a megfelelő izoftálsav- és tere­ftálsav-származékokból kiindulva is előállíthatjuk. A kiindulási vegyületeket katalizátor jelenlétében hidrogénnel, vagy nem-vizes oldószerben, igy tet­rahidrofuránban litium-aluminium-hidriddel vagy diboránnal redukáljuk, majd a képződő benzol-di­metanol-vegyületek hidroxil-csoportjait pl. sósav­val, tionilkloriddal, foszforoxikloriddal, foszfor­pentakloriddal vagy oxalilkloriddal klórozzuk. A re­akció során a megfelelő bisz-klórmetil-vegyületek képződnek. A szintézist a (B) reakcióvázlat irja le. A képletekben R1 , R 2 , R 3 és R 4 jelentése a fent megadott. A kiindulási anyagként felhasználható izoftálsav-és tereftálsav-származékok előállítását a szakiro­dalom részletesen ismerteti (lásd pl.: Ber. 33 , 2377; J. Org. Chem. 18, 1529; J. Am. Chem. Soc. 62, 2327). Az izo- vagy tereftálsav-származékokat helyet­tesitett dibróm-benzol-vegyületekből Is előállíthat­juk. A szintézist a (C) reakcióvázlat ismerteti. A nitro-vegyületeket az (I) általános képletu ben­zol-diacetonitril-származékok közvetlen nitrálásá­val állithatjuk elő. A szintézist a (D) reakcióváz­lat ismerteti. Egyes esetekben előnyösebbnek bi­zonyult, ha a xililén-diklorid-vegyületeket, vagy az azo- vagy tereftálsav-származékokat nitrátjuk. A nitráláshoz különféle nitrálő reagenseket, pl. füstölgő salétromsavat, salétromsav-kénsavelegye­ket és nitrőnium-tetrafluorborátot használhatunk fel. A nitrálás során egyes elágazó láncú szekunder alkil-csoportokat, pl. az izopropil-csoportot nitro­csoporttal helyettesíthetjük; igy pl. a (IV) képletü vegyületeket a megfelelő 2,5-di-izopropil-l,4-ben­zol-diacetonitril nitrálásával állithatjuk elő. Ezt a szubsztituciós reakciót speciális (I) általános kép­letu nitro-vegyületek előállítására használhatjuk fel. Megjegyezzük, hogy a helyettesítés csak ak­kor megy végbe, ha az elágazó láncú szekunder alkil-csoporttal szomszédos helyzethez nem kap­csolódik erős eiektronvonző szubsztituens» vagy a teljes molekula reakcióképességét nem befolyásol­ja erős eiektronvonző szubsztituens. Az (I) általános képletü halogénezett benzol-di­acetonitrileket ugy állithatjuk elő, hogy a megfe­lelő alkil-halogén-benzol-vegyUleteket klórmetilez­zük, majd a kapott xililén-diklorid-származékokat benzol-diacetonitril-vegyületekké alakithatjuk. El­járhatunk ugy is, hogy a xililén-diklorid-vegyüle­teket közvetlenül balogénezzük (lásd pl. Helv. Chim.l Acta 43, 945 (1960)T, és az igy kapott ha­logénezett vegyületeket alakítjuk benzol-diacetonlt­ril-származékokká. Az (I) általános képletu vegyületek előállításá­hoz xililén-dibromidokat, -dijodidokat és -difluori­dokat is felhasználhatunk. A xililén-dibromidokat a xililén-dikloridok előállításánál ismertetett mó­don állithatjuk elő, azaz ugy, hogy a kiindulási vegyületeket formaldehid és hidrogénbromid ele­gyével reagáltatjuk. A xilüén-difluorldok és -di­jodidok előállítása során a megfelelődiklorid-vagy dibromid-vegyületeket alkálifém-fluoridokkal vagy -jodidokkal reagáltatjuk. Az (I) általános képletü uj vegyületeket ugy is előállíthatjuk, hogy a nitril-csoporttal szomszédos helyzetű metilén-csoport szénatomját alkilezzük. Reagensként alkilhalogenideket és nátriumhidridet használunk fel, A szintézist az (E) reakcióvázlat irja le. A képletekben R,, R2, Ro és R 4 jelenté­se a fent megadott. A fent felsorolt reakciók a szakirodalomban ál­talánosan ismertek, ezeket azonban eddig még nem alkalmazták benzoldiacetonitril-vegyUletek előállí­tására. A megfelelő reagensekés az optimális re­akciókörülmények kiválasztása szakemberszámára nem jelent nehézséget. A xililén-dihalogenld közbenső termékek olyan (I) általános képletü vegyületek, ahol A és B egy­aránt -ClUZ csoportot jelent, és Z halogénatomot képvisel. Ezeket a vegyületeket, amelyek szerke­zetét a (II) általános képlettel is leirhatjuk, ugyan­csak előnyösen használhatjuk fel a haszonnövények között élősködő egynyári fűfélék szelektív irtására. A szintézismőd egyszerűségét és a hatáserős­séget tekintve különösen előnyösnek bizonyultak a (III) általános képletü vegyületek - ahol Rj és R3 egymástól függetlenül 2-5 szénatomos alkil-csoportot vagy nitro-csoportot je-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom