164709. lajstromszámú szabadalom • Répában alkalmazható szelektív gyomirtószer

164709 3 4 Azl-imidazolidin-2-on-l-karbonsavizobutilamid, l-metil-3-(2-benzotiazolil)-karbamid, valamint a 3-ciklohexil-5,6-trimetilénuracil ismertek. Ha a hatóanyagkombináciő imidazolidin-2-on-l -karbonsavizobutilamidból és l-metil-3-(2-benzotiazolil)-karbamidból áll, a két hatóanyag súlyaránya általában 0,25:1 - 4:1 előnyösen 0,5:1 - 2:1. Ha a hatóanyagkészitmény imldazolidin-2-on-l-karbonsavizobutilamidból és 3-ciklohexil-5,6-trimetilénuracilból áll, a két hatóanyag súlyaránya általában 1,5:1-9:1, előnyösen"3:l - 5:1. A találmány szerinti hatóanyagkombinációk gyomnövényekkel szemben nagyon jó hatást mutatnak, anélktil azonban, hogy a répát kárositanák. Gyomnövényeken a legtágabb értelemben az öszszes olyan növényt értjük, amely gyomként a répában, például takarmányrépában és cukorrépában általában fellép. Olyan gyomnövényként, ami a találmány szerinti kombinációkkal elpusztítható és répában gyakran fellép, az alábbiakat nevezzük meg példaképpen: kétszikűek, igy keserüfü (Polygonum persicaria), árvacsalán (Lamium spec), csillaghur (Stellaria media), libatop (Chenopodium album), gombvirág (Galinsoga spec.), fUstike (Fumaria officinalis) és veronika (Veronica hederifolia) és egyszikűek, igy évelő perje (poa annua), ecsetpázsit (Alopecurus myosuroides). A találmány szerinti hatóanyagkombinációkat a szokásos készítményekké alakithatjuk, igy oldatokká, emulziókká, szuszpenziőkká, porokká, pasztákká és szemcsékké. Ezeket ismert módon állítjuk elő, például ugy, hogy a hatóanyagokat vivőanyagokkal, azaz folyékony oldószerekkel és/vagy szilárd hordozóanyagokkal összekeverjük és adott esetben felületaktív szereket is alkalmazunk, igy emulgálószereket, és/vagy diszpergálószereket. Ha vivőanyagként vizet használunk, segédoldószerként alkalmazhatunk például szerves oldószereket is. Folyékony oldószerként lényegében szóba jönnek az aromás szénhidrogének, igy xilol és benzol, klórozott aromás szénhidrogének, igy klórbenzolok, paraffinok, igy ásványolajfrakciók, alkoholok, igy metanol és butanol, erősen poláris oldószerek, igy dimetilformamid ésdimetilszulfoxid, valamint a viz; szilárd hordozóanyagként a természetes kőlisztek, igy kaolin, agyagföld, talkum és kréta és a szintetikus kőlisztek, igy nagy diszperzitásu kovasav és szilikátok; emulgálószerként a nem ionos és anionos emulgátorok, igy polioxietilénszirsavészterek, polioxietilénzsiralkoholéterek, például alkilarilpoliglikoléterek, alkilszulfonátok és arilszulfonátok;diszpergálőszerkéntpéldául a lignin, szulfitszennylúgok és metilcellulóz. A találmány szerinti hatóanyagkombinációk a készítményekben előfordulhatnak egyéb ismert hatóanyagokkal, igy herbicidekkel és fungicidekkel összekeverve is. A készítmények általában 0,1-95 suly%, előnyösen 0,5-90 suly% hatóanyagot tartalmaznak. A hatóanyagkombinációkat készítményeik alakjában vagy az azokból készitett felhasználási formák, igy alkalmazásra kész oldatok, emulziók, szuszpenziók, porok, paszták és szemcsék alakjában alkalmazhatjuk. Az alkalmazás a szokásos módon történik, például porlasztással, permetezéssel, öntözéssel, porozással, beszórással. A hatóanyagkészitményt a növények kikelése után alkalmazhatjuk, előnyösen azonban a növények kikelése előtt használjuk fel őket. A hatőanyagkombinációk felhasznált mennyiségét bizonyos határok között változtathatjuk, a hatóanyagkombinációk összetételétől és a répában fellépő gyomoktól függ. A felhasznált mennyiség általában 1-6 kg/ha, előnyösen 3-5 kg/ha. A hatóanyagkombinációk jó herbicid hatását az alábbi példák szemléltetik. Amig az egyes hatóanyagok herbicid hatása nem mindig kielégítő, a kombinációk nagyon széles gyomirtó hatást mutatnak, ami felülmúlja a hatás egyszerű összegeződését. Szelektív herbicidek esetén szinergetikus hatás mindig akkor lép fel, ha a hatóanyagkombináció gyomokra gyakorolt herbicid hatása ugyanolyan nagy vagy nagyobb, mint a hatékonyabb hatóanyagkomponens gyomokra gyakorolt herbicid hatása és a hatóanyagkombináció kultúrnövényekre gyakorolt herbicid hatása egyidejűleg kisebb, mint az egyes olyan komponensek kultúrnövényekre gyakorolt herbicid hatása, amelyeket a kultúrnövények legjobban elviselnek. Ezekben az esetekben tehát egyértelműen megnő a szelektivitás és ezzel együtt a pesztlcid index. A szinergetikus hatás nélküli hatóanyagkombinációk esetén csak a hatásspektrum szélesedik, azonban nem nő a szelektivitás. A példában megadott táblázatból egyértelműen kitűnik, hogy a találmány szerinti hatóanyagkombináciő szinergetikus hatást mutat. A hatóanyagkombináció herbicid hatása legalább olyan nagy, mint a hatékonyabb komponens herbicid hatása, mig egyidejűleg a répa kevésbé károsodik. A. példa Kikelés előtti próba Oldószer: 5 sulyrész aceton Emulgátor: 1 sulyrész alkilarilpoliglikoléter Alkalmas hatőanyagkészitmény előállítása céljából 1 sulyrész hatóanyagot összekeverünk a megadott mennyiségű oldószerrel, hozzáadjuk a megadott mennyiségű emulgátort és a koncentrátumot vizzel a kívánt koncentrációra hígítjuk. A vizsgálandó növények magvait normál talajba vetjük és 24 óra múlva megöntözzük a hatóanyagkészítménnyel. Eközben a felületegységre eső vízmennyiséget célszerűen állandó értéken tartjuk. A készítmény hatóanyagkoncentrációja nem játszik szerepet, csak a felületegységre felvitt hatóanyagmennyiség a döntő. 3 hét múlva meghatározzuk a. vizsgálandó növények károsodási fokát és 0-5 értékekkel jelöljük, amelyek az alábbi jelentésűek: 0 nincs hatás, 1 csekély károsodás vagy gátolt növekedés, 2 látható károsodás vagy gátolt növekedés, 3 erős károsodás és csak hiányos fejlődés vagy csak 50% kelt ki, 4 a növények csírázás után részben elpusztultak vagy csak 25% kelt ki. 10 15 .20 25 30 35 40 45 50 55 60 2