164708. lajstromszámú szabadalom • 3-azolilpropinokat tartalmazó fungitoxikus szerek
3 164708 4 4) 3-fenil-3-(3-metilfenil)-3-|midazolil-(l)]-propin-(l), op.: 83-85C°, 5/ 3-fenil-4-metil-3-[imidazolil-(l)]-pentin-(l), olaj, n 2^ : 1,5715 6) l,3-difenil-4,4-dimetil-3-!Imidazolil-(l)]-pentin-(l), olaj, n2-5 : 1,6019 7) l,3-difenil-3-[imidazolil-(l)]-butin-(1), olaj, n25: 1,6113 '8) l,3-difenil-3-(3-nitrofenil)-3-[imidazolil-(l)]-propin-(l), op.: 44-46C°, 9) 3,3-difenil-3-[imidazolil-(l)]|-l-bróm-propin--(1), op.: 186.5-187C0, 10) 3,3-difenil-3-[imidazolil- (1 )]-l -jód-propin-(1), op.: 198-199 C°, 11) 1 - (2-etilfenoxi)-4-fenil-4- [i midazolil- (1)] --pentin-(2), olaj, n2^ : 1,5852 12) l,l-difenil-l-|imidazolil-(l)]-oktin-(2), olaj, n2 ^: 1,5755 13) 1 -difenil-4- [morfolino- (11-1 -[imidazolil- (1 )1--butin-(2), op.: 62,5-64 C°, 14) l,3-difenil-3-(4-klórfenil)-3-(lmidazolil-(l)]-propin-(l), op.: 87-87,5 C°, 15) l,3-difenil-3-(3-metilfenil)-3-[imidazolil-(l)]-propin-(l), olaj, n^° : 1,6294. A találmány szerint alkalmazható anyagok önmagukban, valamint előállításuk és antinikotikus hatású vegyliletkénti alkalmazása már régebbi bejelentés tárgya (2 044 621 sz. nyilvánosságra hozott NSzK-beli bejelentés). A vegyületeket ugy kapjuk, hogy valamely 3--hidroxipropintközömbös szerves oldószerben 0C° és 120 C° közötti hőmérsékleten valamely, kb. ekvimoláris mennyiségű tionil-bisz-azollal reagáltatunk, aminek során a lehasadt azolon és kéndioxidon kivlll a kivánt (1) általános képletü termék keletkezik; vagy oly módon, hogy szerves fémvegyU-leteket igy l-(3-azolil)-propinil-litium, -nátriumvagy -magnéziumhalogenid vegyületet közömbös szerves oldószerben 0 C° és 120 C° közötti hőmérsékleten valamely alkilhalogeniddel reagáltatunk. Mindkét eljárás megvalósításakor előnyösen ekvimoláris mennyiségben alkalmazzuk a kiindulási anyagokat. A reakciót előnyösen 20 C° és 80 C° közötti hőmérsékleten folytatjuk le. A reakcióterméket a szokásos módon különítjük el, például kimossuk a reakcióelegyet vizzel, szárítjuk az oldatot, a reakcióterméket hidrogénkloriddal kicsapjuk hidroklorid alakjában. Káliumkarbonáttal való reagáltatás utján az (1) általános képletti anyagok bázikus vegyületeit kapjuk, amelyeket savakkal tovább reagáltatva önmagában ismert módon sóvá alakithatunk. A kiindulási anyagként alkalmazható 3-hidroxipropinok elvileg ismert módszerek alapján állíthatók elő (lásd: Angewandte Chemie 71, 245, 1959). A második szintézis kiindulási anyagaiként alkalmazható szerves fémvegyületeket ugy kapjuk, hogy például az első eljárás szerint előállított azolilproplnokat alkálifémekkel vagy speciális, különösen reakcióképes szerves fémvegyületekkel (pl. 5 butil-litiummal, metil-magnéziumkloriddal) reagáltatjuk vízmentes közömbös oldószerben. A találmány szerinti hatóanyagok erős fungitoxikus és bakteriotoxikus hatással rendelkeznek. A gombák és baktériumok pusztításához szükséges 10 koncentrációban a kultúrnövényeket nem károsítják, és melegvérüekkel szemben csak igen kis mértékben toxikusak. Ezért növényvédőszerkénti alkalmazásra, gomba- és baktériumfajok pusztítására alkalmasak. A fungitoxikus szereket az Archimyce-15 tes-ek, Phycomycetes-ek, Ascomycetes-ek, Basidiomycetes-ek és Fungi imperfecti pusztítására használjuk. A találmány szerint alkalmazható anyagoknak igen széles hatásspektruma van, és egyaránt al-20 kalmazhatók a föld feletti növényrészeket és föld alatti növényrészeket kárositó gombák, valamint a magon keresztül fertőző kórokozók pusztítására. A találmány szerint alkalmazható hatóanyagok különböző, a kultúrnövényeket kárositó gombák, 25 igy például Cochliobolus miyabeanus, Mycosphaerella musicola, Cercospora personata, Botrytis cinera, valamint Alternaria- és Venturia-fajok (az alma- és körtevarasodás kórokozója), Plasmopara viticola és valódi lisztharmatgombák, igy Po-30 dosphaera leucotricha (almalisztharmat) és Erysiphe polyphaga (uborkalisztharmat) gombákkal szemben hatékonyak. Meglepő módon a hatóanyagoknak nemcsak protektiv, hanem kurativ és szisztémikus hatása is 35 van. A találmány szerint alkalmazható hatóanyagok a fentieken kivül a rizsnövények károsodásainak megelőzésére és kezelésére használhatók. Így kiváló hatást fejtenek ki a Piricularia oryzae-val és 40 a PeUicularia sasakü-val szemben, és egyidejűleg mindkét kórokozó pusztítására felhasználhatók. Ez lényeges haladást jelent, ugyanis a két kórokozó pusztítását mindeddig csak különböző kémiai szerkezetű növényvédőszerekkel sikerült megolda-45 ni. Szintén nagyon hatékonyak és gyakorlati jelentőségűek a hatóanyagok akkor, ha ezeket vetőmag csávázószerként vagy talajkezelésre szolgáló szerként olyan gombákkal szemben alkalmazzuk, ame-50 lyek a vetőmagokon tapadnak vagy a talajban előfordulnak, és a kultúrnövényeken magoncbetegségeket, gyökérrothadást, tracheomikózisokat, szár-, hajtás-, levél-, virág-, termés vagy magbetegségeket okoznak. Ilyen gombafajok például a Tilletia 55 caries, Helminthosporium gramineum, Fusarium nivale, Fusarium eulmorum, Rhizoctonia solani, Phialophora cinerescens, Verticillium alboatrum, Fusarium dianthi, Fusarium cubense, Fusarium oxysporum, Fusarium solani, Sclerotinia scleroti-60 orum, Thielaviopsis basicola és Phytophthora cactorum. A találmány szerint alkalmazható hatóanyagokat a szokásos készítményekké, igy oldatokká, emulziókká, szuszpenziókká, porokká, pasztákká és 65 szemcsékké alakithatjuk. 2
