164700. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagyméretű és akusztikai célokat szolgáló lemezek előállítására ásványi rostokból

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 164700 Bejelentés napja: 1972. VII. 03. (VI-885) Közzététel napja: 1973. X. 27. Megjelent: 1975. XI. 29. Nemzetközi osztályozás: C 04 b 43/00 Ell Bejelentés napja: 1972. VII. 03. (VI-885) Közzététel napja: 1973. X. 27. Megjelent: 1975. XI. 29. X ORSZÁG« ALÁLMÁ HIVATA >S NYI L Bejelentés napja: 1972. VII. 03. (VI-885) Közzététel napja: 1973. X. 27. Megjelent: 1975. XI. 29. Feltalálók: Tulajdonos: Pridal Josef kutatómérnök, Langer Vladimir természettudományok doktora, Franc Vladimir kutatómérnök, Brno, Iejsek Lubomir kutatómérnök, Brno-Bohunice, Konarek Karel kutató, Kohoutovice bei Brno, Hnetkovsky Václav dr. kutató, Praha, Hancil Jan kutatómérnök, Trutnov, Csehszlovákia Vyzkumny Ustav Stavebnich Hmot, Brnc-17, Csehszlovákia Eljárás nagyméretű és akusztikai célokat szolgáló lemezek előállítására ásványi rostokból 1 2 A találmány ásványi rostokból álló lemezek, főleg nagyméretű és akusztikai célokat szolgáló lemezeknek ásványi rostok és kötőszerek vizes szuszpenzióiból való előállítására vonatkozik. Az ilyen lemezek könnyű szendvics-építőelemek mag­részének, adott esetben burkolatának, továbbá intrádosznak (Untersicht), burkolólemeznek hasz­nálható fel. Ásványi rostokon itt olyan szervetlen műrostok értendők, amelyek a kész rostanyagtól követelt minőségnek megfelelően módosított összetétellel rendelkező kőzet- vagy salakolvadék rostosításával nyerhetők. Ezek a rostszálak általában sima­felületűek, szerves rostszálakkal vagy természetes ásványi szálakkal, így aszbeszttel ellentétben vízfelvételre és zselatinálásra nem képesek. Szilárd szálközti kötések, mint például a cellulózszálak esetén, nem képződnek közöttük. Ezért a végterméktől követelt szilárdság elérése érdekében a felhasznált kötőszernek nagy jelentősége van. Optimális fizikai-mechanikai paraméterek szem­pontjából fontos még a kötőszer és szál közötti tapadás, míg a végtermék tulajdonságainak ho­mogenitása, valamint a szálközti kötések maxi­mális szilárdsága a kötőszer teljes anyag­mennyiségben való egyenletes eloszlásán múlik. Ásványi rostokból és kötőszerekből álló építő­elemeket több ismert eljárás szerint gyártanak. Az egyik szerint például közvetlenül az olvadék rostosítása után a rostszálakat, még mielőtt ezek a leválasztó kamra dróthálós hevederén leüle­pednek, fúvókák segítségével bepermetezik az oldott vagy diszpergált kötőszerrel. Kötőszerként természetes polimerek, főleg azonban műgyanták 5 kerülnek alkalmazásra. Ezzel az eljárással prob­lémát okoz a kötőszer egyenletes eloszlása a végtermékben, ami ennek inhomogenitásában és ingadozó fizikai-mechanikai tulajdonságaiban mu­tatkozik, főleg nagyobb térfogatsúlyú elemek 10 esetén. Az eljárás további hátránya, hogy a rostosító közeg nagy mennyiségű kötőszert ma­gával visz, ami így kárba vész. Ismert továbbá olyan eljárás építőelemek, így lemezek előállítására, amelynek során a nemezeit 15 ásványi rostokból álló fátyolt vagy kötőszer­oldatba, illetve -szuszpenzióba mártják, vagy ezt a fátyolon keresztül öntik, majd később a kötőszer feleslegét eltávolítják, az így impregnált fátyolt szárítják, adott esetben prés alkalmazásával. A 20 felhasznált kötőszerek hasonló jellegűek, mint a fentiekben említettek. Az eljárással a kötőszer rostszálakon való jobb eloszlása, valamint egyen­letesebb és ezért jobb minőségű termék képződése érhető el. Ennek előfeltétele azonban jól fílce-25 sített kiindulási fátyol, amely hosszúszálú, csak költséges eljárással nyerhető rostokból áll. Na­gyobb térfogatsúlyú, például akusztikai célokat szolgáló lemezek előállítására más, szintén ismert eljárást alkalmaznak, mégpedig ásványi rostok 30 sűrű, vizes, kötőszereket, töltő- és adalék-164700

Next

/
Oldalképek
Tartalom