164700. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagyméretű és akusztikai célokat szolgáló lemezek előállítására ásványi rostokból

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 164700 Bejelentés napja: 1972. VII. 03. (VI-885) Közzététel napja: 1973. X. 27. Megjelent: 1975. XI. 29. Nemzetközi osztályozás: C 04 b 43/00 Ell Bejelentés napja: 1972. VII. 03. (VI-885) Közzététel napja: 1973. X. 27. Megjelent: 1975. XI. 29. X ORSZÁG« ALÁLMÁ HIVATA >S NYI L Bejelentés napja: 1972. VII. 03. (VI-885) Közzététel napja: 1973. X. 27. Megjelent: 1975. XI. 29. Feltalálók: Tulajdonos: Pridal Josef kutatómérnök, Langer Vladimir természettudományok doktora, Franc Vladimir kutatómérnök, Brno, Iejsek Lubomir kutatómérnök, Brno-Bohunice, Konarek Karel kutató, Kohoutovice bei Brno, Hnetkovsky Václav dr. kutató, Praha, Hancil Jan kutatómérnök, Trutnov, Csehszlovákia Vyzkumny Ustav Stavebnich Hmot, Brnc-17, Csehszlovákia Eljárás nagyméretű és akusztikai célokat szolgáló lemezek előállítására ásványi rostokból 1 2 A találmány ásványi rostokból álló lemezek, főleg nagyméretű és akusztikai célokat szolgáló lemezeknek ásványi rostok és kötőszerek vizes szuszpenzióiból való előállítására vonatkozik. Az ilyen lemezek könnyű szendvics-építőelemek magrészének, adott esetben burkolatának, továbbá intrádosznak (Untersicht), burkolólemeznek használható fel. Ásványi rostokon itt olyan szervetlen műrostok értendők, amelyek a kész rostanyagtól követelt minőségnek megfelelően módosított összetétellel rendelkező kőzet- vagy salakolvadék rostosításával nyerhetők. Ezek a rostszálak általában simafelületűek, szerves rostszálakkal vagy természetes ásványi szálakkal, így aszbeszttel ellentétben vízfelvételre és zselatinálásra nem képesek. Szilárd szálközti kötések, mint például a cellulózszálak esetén, nem képződnek közöttük. Ezért a végterméktől követelt szilárdság elérése érdekében a felhasznált kötőszernek nagy jelentősége van. Optimális fizikai-mechanikai paraméterek szempontjából fontos még a kötőszer és szál közötti tapadás, míg a végtermék tulajdonságainak homogenitása, valamint a szálközti kötések maximális szilárdsága a kötőszer teljes anyagmennyiségben való egyenletes eloszlásán múlik. Ásványi rostokból és kötőszerekből álló építőelemeket több ismert eljárás szerint gyártanak. Az egyik szerint például közvetlenül az olvadék rostosítása után a rostszálakat, még mielőtt ezek a leválasztó kamra dróthálós hevederén leülepednek, fúvókák segítségével bepermetezik az oldott vagy diszpergált kötőszerrel. Kötőszerként természetes polimerek, főleg azonban műgyanták 5 kerülnek alkalmazásra. Ezzel az eljárással problémát okoz a kötőszer egyenletes eloszlása a végtermékben, ami ennek inhomogenitásában és ingadozó fizikai-mechanikai tulajdonságaiban mutatkozik, főleg nagyobb térfogatsúlyú elemek 10 esetén. Az eljárás további hátránya, hogy a rostosító közeg nagy mennyiségű kötőszert magával visz, ami így kárba vész. Ismert továbbá olyan eljárás építőelemek, így lemezek előállítására, amelynek során a nemezeit 15 ásványi rostokból álló fátyolt vagy kötőszeroldatba, illetve -szuszpenzióba mártják, vagy ezt a fátyolon keresztül öntik, majd később a kötőszer feleslegét eltávolítják, az így impregnált fátyolt szárítják, adott esetben prés alkalmazásával. A 20 felhasznált kötőszerek hasonló jellegűek, mint a fentiekben említettek. Az eljárással a kötőszer rostszálakon való jobb eloszlása, valamint egyenletesebb és ezért jobb minőségű termék képződése érhető el. Ennek előfeltétele azonban jól fílce-25 sített kiindulási fátyol, amely hosszúszálú, csak költséges eljárással nyerhető rostokból áll. Nagyobb térfogatsúlyú, például akusztikai célokat szolgáló lemezek előállítására más, szintén ismert eljárást alkalmaznak, mégpedig ásványi rostok 30 sűrű, vizes, kötőszereket, töltő- és adalék-164700