164691. lajstromszámú szabadalom • Eljárás triazolobenzofenon-származékok előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1971. X. 06. (TA-1227) Japáni elsőbbsége: 1971. IX. 08. (69949/1971) Közzététel napja: 1973. X. 27. Megjelent: 1975. XI.29. 164691 Nemzetközi osztályozás C 07 d 55/06 Feltalálók: Meguro Kanji vegyész, Hyogo, Tawada Hiroyuki vegyész, Kyoto, Kuwada Yuataka vegyész, Hyogo, Japán Tulajdonos: Takeda Chemical Industries Ltd., Osaka, Japán Eljárás triazolobenzofenon-származékok előállítására 1 2 A J. Het. Chem. 8, 181 (1971) cikke 5-klór-2-(s-triazol-4-ü)-benzofenon előállítását is­merteti, mely azonban ammóniával vagy hexame­tiléntetraminnal reagáltatva nem alakítható át a megfelelő benzodiazepin-származékká. A találmány tárgya eljárás az I általános képletű új triazolobenzofenon-származékok elő­állítására, amely képletben R1 jelentése hidrogén­atom vagy kisszénatomszámú alkilcsoport, az A és/vagy B gyűrű helyettesítetlen, vagy az A gyűrű 5-helyzetben halogénatommal, nitro-, trifluormetil-, vagy kisszénatomszámú alkilcsoporttal, a B gyűrű pedig 2- vagy 4-helyzetben halogénatommal, trifluormetil- vagy kisszénatomszámú alkoxi­csoporttal szubsztituált, X pedig halogénatomot jelent. Kisszénatomszámú alkilcsoport például meti-, etil-, propil- és izopropilcsoport lehet. Halogénatom a klór-, fluor-, bróm- és jódatom, kisszénatomszámú alkoxicsoport például a metoxi-, etoxi-, propoxi-, butoxi- stb. csoport lehet. Az X csoportként álló halogénatom előnyösen klór-, bróm- vagy jódatom lehet. Az I általános képletű vegyületeket úgy állítjuk elő, hogy a II általános képletű vegyületeket, mely képletben R1 és az A és B gyűrű jelentése a fent megadott, valamely monohalogénecetsav reakcióképes származékával reagáltatjuk, majd a kapott halogénacetilezett terméket gyenge savval reagáltatjuk. Monohalogénecetsav reakcióképes származéka például egy XCH2 COOH általános képletű mono­halogénecetsav — amely képletben az X jelentése a már leírtakkal azonos — savhalogenidje vagy 5 savanhidridje. A monohalogénecetsav savhalogenid­je elsősorban a monobrómacetilbromid és a rnonoklóracetilklorid, a monohalogénecetsav an­hidridjeként a monoklórecetsavanhidrid és a rnonobromecetsavanhidrid említhető. 10 A II általános képletű vegyületeket és a monohalogénecetsav reakcióképes származékát ál­talában megfelelő oldószer jelenlétében, jéghűtés közben, vagy az oldószer forráspontja alatti hőmérsékleten reagáltatjuk. Minden olyan oldószer 15 alkalmazható, amely nem gátolja a reakciót, de célszerűen kloroformot, diklőretánt, étert, benzolt, dimetilformamidot, piridint, ecetsavat, monoklór­ecetsavat stb. alkalmazhatunk. Kívánt esetben a fenti oldószerek vízzel alkotott elegye is alkal-20 mázható. Semleges oldószer alkalmazása esetén a reakciót előnyösen megfelelő savmegkötőszer, pél­dául nátriumhidrogénkarbonát, nátriumkarbonát, káliumhidrogénkarbonát, káliumkarbonát, piridin, trietilamin, imidazol, 2-metilimidazoI stb. jelen-25 létében végezzük. Abban az esetben, ha imidazo­lokkal, például imidazollal vagy 2-metilimidazollal dolgozunk, először a megfelelő halogén­acetilimidazol keletkezik, majd az így keletkezett halogénacetilimidazol reagál a II általános képletű 30 vegyületekkel. Ezért a reakciót úgy végezzük el, 164691

Next

/
Oldalképek
Tartalom