164662. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fényvédő készítmény előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1972. VII. 31. (RI-473) Közzététel napja: 1973. X. 27. Megjelent: 1975. XI. 29. 164662 Nemzetközi osztályozás: A 611 23/00 A 61 k 7/00 Feltalálók: Dr. Simon Miklós orvos egyetemi tanát 50%, dr. Joó Imre oki. vegyész 50%, Szeged Tulajdonos: Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt., Budapest Eljárás fényvédő készítmény előállítására 1 A találmány tárgya eljárás (I) általános képletű 2-(2'-hidroxi-fenil)-benztriazol-származékot tartalmazó fényvédő készítmény előállítására. A nap elektromágneses sugárzásának látható és 5 ultraibolya tartománya jelentős hatást gyakorol az élő szervezetre. Ismert, hogy az ultraibolya sugarak és a szerves molekulák kötési energiáinak nagyságrendje egymással megegyezik^ a bőrben abszorbeált ultraibolya sugárzás hatására számos 10 előnyös (B-vitamin-szintézis), illetve káros (elastósis, atrophia, hiper- és depigmentáció, keratosis, praecancerosis, bőrrák stb.) biokémiai folyamat jön létre a bőrben. 15 20 A bőr-erythema főleg a középhullámhosszú ultraibolya tartomány (280-315 nm) sugárzásának hatására képződik, az indirekt pigmentáció pedig az erythema, azaz gyulladásos folyamat következménye. A direkt pigmentáció (azonnali barnulás) erythema és látencia idő nélkül, hosszú hullámhosszú ultraibolya sugárzás (315—400 nm-ig) hatására keletkezik. A káros sugárzással szemben az élő szervezet 25 bonyolult és hatékony védelmi mechanizmust alakított ki. Az ember természetes fényvédelmében a szarurétegnek, a bőr melanin- és urocaninsav-tartalmának van kiemelkedő jelentősége. 30 Ugyanazon fényhatás különböző egyéneken, akár egy személy különböző testtájain is más és más erősségű fotobiológiai folyamatot eredményezhet, mert a természetes fényvédelmet biztosító tényezők számos faktortól függenek. A fény mint kiváltó, fenntartó és súlyosbító faktor számos bőrbetegség pathomechanizmusában szerepet játszhat. A fénybetegségek három nagy csoportba oszthatók. Az elsőbe sorolhatók az ún. fototraumás kórképek, amelyek normális fényérzékenységű személyek bőrfelületén fokozott erősségű, vagy hosszantartó besugárzásra jönnek létre (pl. Dermatitis Solaris). A második csoportba a fotodinamiás kórképek tartoznak. Ezeknél a kórképeknél a káros elváltozás olyan dózisú és hullámhosszú ultraibolya sugárzás hatására jön létre, amely a legtöbb egészséges embernél semmiféle bőrreakciót nem vált ki akkor, ha a bőrt fénnyel szemben túlérzékennyé tevő anyagok borítják egyidejűleg (pl. kátránykészítmények, fluoreszkáló anyagok). A fotoallergiás reakció akkor alakul ki, ha besugárzás előtt, vagy után a bőrbe kívülről vagy belülről szenzibilizáló anyag jut (pl. szulfonamid, fenotiazin, tetraciklin-száímazékok belső szedése hatására). A harmadik csoportba a fotoanaphylaxiás reakciók tartoznak, amelyek fokozott fényérzékenységgel járnak együtt, de pathomechanizmusuk pontosan nem ismert. Ebben az esetben 164662