164654. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés olvasztott vasfémek acéllá alakítására

11 164654 12 mennyi tartály elhelyezhető az épületen kívül is. Minden esetben a porított anyagok nyerhetők egy megfelelő, nem ábrázolt vasúti kocsiról is, ha a vasúti kocsiból például az 57 csővezetéken keresztül nyomóléggel szállítjuk az 56 tároló 5 tartályba. Az 56 tároló tartályból a porított anyag például 58 csővezetéken keresztül szállítható az 55 tartályba. A nagy mennyiségben felhasznált égetett mész számára néha járulékos tároló tartályok is szükségesek. 10 Az 50—55 tartályok hasonló konstrukciós kialakításúak és ezekhez hasonló csővezetékek csatlakoznak. Ha például az 55 tartályt nézzük, ehhez gázt bevezető 59 cső csatlakozik, amelyen keresztül oxigén vagy más, poranyagot tartalmazó 15 gáz áramoltatható. Mindegyik tartályhoz hozzá szerelt 60 súlymérő szerkezet tartozik. Mindegyik tartálynak kiömlési oldalánál legalább egy 61 mérőszerkezet is van. A porított anyagok szállításához való oxigént kézzel vagy szolenoid révén 20 működtetett 62 szelepen keresztül vezetjük be a rendszerbe. A rendszerben vannak 63 és 64 elválasztó szelepek is. Amikor a 63 elválasztó szelep zárt állapotban van, az oxigént a 62 szelepen és 64 elválasztó szelepen keresztül az 25 50—55 tartályok valamelyikéhez szállítjuk, ahol választás szerint porított anyagokat lehet a gázba keverni. A választás úgy végezhető, hogy a kiömlő szelepek egy részét nyitjuk, a többit pedig zárva tartjuk. Minden esetben a gázba 30 jutott poranyagokat külön vagy kombináltan szállítjuk a keresztirányú csővezetékek, például a 65 csővezeték révén a 66 csatlakozó térbe, illetve helyre, ahol a tartályoktól érkező, keresztirányú csővezetékek csatlakoznak a konverterüstbe anya- 35 gokat tápláló 36 csővezetékhez. Mint már előzőleg említettük, a porított anyagokat hordozó gázok különállóan vagy kombináltan nyomhatók a fúvókákon keresztül a 10 konverterüst aljába, abból a célból, hogy a benyomott anyagok a 40 konverterüstben levő fémolvadékkal reakcióba lépjenek. A porított anyagok szállítása vagy közvetlen benyomása céljából nitrogén, argon, levegő vagy más gázok is szállíthatók a 10 konverterüst 45 aljába. A nitrogén, argon és levegő szállítására szolgáló betápláló csővezetékben is lehetnek kézzel vagy szolenoid révén vezérelt 67, 68 és 69 szabályozó szelepek, amelyek az utat meghatározó 70, 71 és 72 választószelepekkel együttdolgozva 50 lehetővé teszik, hogy e gázok közül bármelyiket közvetlenül nyomjuk be a 10 konverterüstbe, illetve lehetővé teszik, hogy az 50—55 tartályok bármelyikében levő porított anyagot a gázzal együtt a konverterüstbe nyomjuk. 55 A találmány szerinti eljárás és berendezés révén az acélgyártó eljárás dinamikus szabályozását lehet elérni azáltal, hogy a gázt és porított anyagokat a konverterüst fenekén keresztül olyan időbeli 60 egymásutánban vezetjük be, ami megfelel a kohászati követelményeknek. Találmányunk fontos tulajdonsága a hőfejlesztés idejének csökkentésére is. A találmány révén elérhető hőfejlesztési sebesség általában olyan, hogy a finomítási 65 folyamat kezdete után már körülbelül 12—15 perc múlva az adagot ki lehet önteni. Az acéllá alakítás találmány szerinti folyamatát a következőkben ismertetjük. Mint már említettük, a folyamat elején a 10 konverterüstbe fémolvadékot és fémhulladékot adagolunk, beindítjuk a fúvatást és azután a 16 sapkát zárjuk. Következő műveletelemként csökkentjük az olvadék kéntartalmát. A kéntartalmat rendszerint 0,025%*a vagy ennél kisebbre csökkentjük. Ezt a találmány szerinti eljárásnál úgy érjük el, hogy a 10 konverterüstbe porított kéntelenítő vegyi anyagot, például kálciumciánamidot vagy más megfelelő anyagot fújunk, amelyet a nyomás alatt levő 52 tartályból veszünk és nagynyomású hidrogénben keverve a hidrogén révén szállítjuk a 10 konverterüst aljához. A meszet a kéntelenítő vegyi anyaggal egyidejűleg, vagy ettől függetlenül nyomjuk be, attól függően, hogy milyen a kiinduló kéntartalom-érték. A kéntelenítő vegyi anyagnak kis részecskenagysága és ennek nitrogén hatása alatt olvadékon való keresztülhaladása közbeni egyenletes eloszlása következtében az olvadék kéntelenedése rendszerint egy és három perc közötti időn belül megy végbe. Általában mondható, shogy a kéntelenedés folyamatának ideje a befújt nitrogén és kéntelenítő vegyi anyag sebességétől és mennyiségétől függ. A szokásos, felső befúvásos bázikus oxigénes konvertereknél a kéntelenítést nem lehet ilyen módon elvégezni, mivel az óvadék tetején salak van és nehéz -ha ugyan egyáltalán lehetséges - a kéntelenítő anyagnak salakon és az olvadék teljes mélységén való keresztülfúvása, amely a megfelelő kéntelenítés gazdaságos rövid időtartam alatti elvégzéséhez szükséges örvénylést és keveredést létrehozza. Találmányunk esetében a finom eloszlású kéntelenítő vegyi anyag és az olvadt fém között az olvadék teljes rétegében hatásos reakció jön létre. Ugyanilyen reakciókat kapunk az olvadék és más adalékanyagok között is. Miután a kéntelenítési művelet befejeződött, következő műveletelemként oxigént fúvatunk az olvadékba, amely égetett meszet visz magával. Az égetett meszet például a nyomás alatt levő 55 tartályból nyerjük. A mész szükséges mennyisége jól ismert módon az olvadékban levő szilícium és foszfor mennyiségétől függ. A találmány —mint később még részletesen ismertetjük — lehetővé teszi ezeknek az anyagoknak nagyon pontos mennyiségi szabályozását. A szilícium, mangán, szén és foszfor a legszokásosabb alkotók, amelyeket az olvadékból el kell távolítani, illetve amelyek mennyiségét az olvadékban csökkenteni kell. A csökkentés mértékét előírások határozzák meg. Általában elsőként a szilíciumot távolítják el, utána a mangánt, majd végül együtt a szenet és foszfort. A finomítási folyamat előrehaladása során a mész befúvásával egyidejűleg vagy ezt követően más folyósító vegyszereket vagy adalékanyagokat, így például folypátot lehet befújni az oxigénnel. Ha az olvadék már kiöntésre kész állapotban van, azonban a kívánatosnál valamivel magasabb hőfokú, ennek hőmérsékletét a kívánságnak megfelelően, differenciálisán lehet