164652. lajstromszámú szabadalom • Sakkjáték bemutató berendezés

9 164652 10 rezgőkörének egy teljes periódusideje felel meg (lásd 2. ábra). Az az idő, mialatt a 28 NAND-koincidencia rács (lásd 1. ábra) a 15 impulzusjelformáló és a 20 impulzusszámláló közötti impulzusátfutás szempontjából nyitva marad, tulajdonképpen az az idő, ameddig a 18 trigger-áramkör az 1. állásában marad. Ezt az időt a 6 gyűrűsimpulzus-osztó második kimenetén levő impulzushomlok határozza meg (156,25/is). A 18 trigger-áramkör egyik állapotának kezdetét és végét a 6 gyűrűsimpulzus-osztó második kimenetén levő késleltető tag az impulzus kezdetéhez és végéhez képest 14 jus időszakasszal késlelteti. Ehhez az szükséges, hogy a 20 impulzusszámláló bemenetére a 19 impulzusgenerátor által keltett gerjesztő impulzus ne juthasson. A 6 gyűrűsimpulzus-osztó harmadik kimenetén, impulzus létrejöttekor a 18 trigger-áramkör 14 jus eltelte után a (17 késleltető áramkör miatt) null-állásba billen vissza. Emellett a 20 impulzusszámláló bemenetét a kétbemenetű 28 NAND-koincidencia rács lezárja, majd a 21 ellenőrző trigger-kapcsolás bemenetét a 6 gyűrűsimpulzusosztó harmadik kimenetén megjelenő impulzus vége előtt szabaddá teszi. Ez alatt az idő alatt a 21 ellenőrző trigger-kapcsolás és a 15 impulzusjelformáló között a jelek kimaradnak. Ez a körülmény nagy valószínűséggel azt okozza, hogy a 39 rezgőkör és a 36 induktív tekercs közötti ki nem elégítő csatolás miatt (a sakkfigura a sakktábla mezejének közepétől távol esik) a 20 impulzusszámláló a 39 rezgőkör nem minden rezgését regisztrálja. Hogy annak lehetőségét kizárjuk, hogy a 3 bemutatótáblán (lásd 1. ábra) egy másik sakkfigurát jeleníthessünk meg (amelynek nevéhez kisebb frekvencia is tartozik), a 20 impulzusszámlálót egy impulzus beérkezésekor — amely a- 6 gyűrűs impulzusosztó hetedik kimenetén jelenik meg — a 22 logikai „vagy-nem" elemen, valamint a koincidencia kapcsoláson át a null-állásba állítjuk vissza. Az illetékes 4 állítószerv a sakkfigura hiányára vonatkozó információt ezen a mezőn kapja. Ha a 21 ellenőrző trigger-kapcsolás bemenetére legalább egy jel jut a 15 simpulzusformálóról, akkor a 21 ellenőrző trigger-kapcsolás az 1. állásába billen át, amennyiben az a 20 impulzusszámláló null-állító bemenetét a 32 koincidencia kapcsoláson keresztül zárja. A sakkfigura nevére vonatkozó információ a 3 bemutatótábla 4 állítószervére kerül. Mint már korábban említettük, a 6 gyűrűsimpulzus-osztó 4., 5., 6. kimenetén lévő impulzusokat nem hasznosítjuk. Ha a 6 gyűrűsimpulzus-osztó hetedik kimenetén jel jelenik meg a mindenkori 11 NAND-koincidencia rács kimenetén pozitív, 625/j s szélességű jel jelenik meg, amely a 3 bemutatótábla megfelelő 4 állítószervének 40 kapcsolótranzisztor-emitter sarkára jut (lásd 3. ábra), miáltal a 40 tranziasztor nyit (lásd 3. ábra), mivel bázisára a 7 impulzusosztó kimenetéről negatív jel érkezik. Ezáltal a 4 állítószerv 46 tranzisztorai működésképesek. Megjegyezzük, hogy a 20 impulzusszámláló 13 kijelzőkimenetének egyikéről jövő jel csak most tudja a megfelelő 46 tranzisztoron át (lásd 3. ábra) a megfelelő 45 tranzisztort nyitni. Abban a pillanatban azonban a 20 impulzusszámláló (lásd 1. ábra) számlál, de amennyiben kimenetein negatív jeleket ad le — 5 ezek a jelek nem jutnak el a 45 thyrisztorok vezérlő elektródáira (lásd 3. ábra), mivel a 40 tranzisztor lezár. A megfelelő 45 thyrisztor azonban azonnal nyit, amint pozitív impulzus jut a 40 tranzisztor emitterére, mivel legelőszöris az 10 előbb nyitva levő 45 thyrisztort kell zárni. Ezt a feladatot a 41 emitter-követő-kapcsolás bemenetéhez csatolt RC lánccal oldjuk meg, amelynek időállandója 250—300/xs nagyságú. Az R ellenállásból és C kondenzátorból álló RC lánc 15 41. ellenállása az emitter-követő kapcsolás ellenállását képezi. Ha 40 kapcsolótranzisztorról pozitív impulzus érkezik a bemenetre, úgy a kapcsolás az impulzust differenciálja és a 41 emitter-követő kapcsolást zárja, amely egyben a 20 43 tranzisztort is lezárja. Ennek következtében a nyitott 45 thyrisztor árama megszakad és az lezár. A 41 emitter-követő kapcsolás utáni 43 tranzisztor és a mindenkori 45 thyrisztor lezárt állapotúak, (a tizenhárom, közül mindég a 25 megfelelő) de 250—300 ßs idő eltelte után megint nyitott helyzetűek lesznek, (ha a sakktábla megfelelő mezején sakkfigura lépésváltás történt az előző és a folyamatban levő kiolvasás közötti időszakaszban), vagy pedig, ha a sakktábla adott 30 mezején nem történt változás, úgy az áramvezetési viszonyok sem változnak. Sakkfiguracserénél, amely a sakktábla tetszőleges mezején történhet — a bemutatótáblán a megfelelő kép legkevesebb 100 ms idő alatt 35 jelenik meg. A 20 impulzusszámláló (lásd 1. ábra) kijelző szervével együtt a következőképpen működik. A 6 gyűrűsimpulzus-osztó első bemenetéről 40 impulzus jut a 20 impulzusszámláló null-állító bemenetére, és a négy 47 trigger-kapcsolást induló null-állásba hozza, miközben a 31 vezetékek egyikén olyan feszültség jön létre, amely gyakorlatilag azonos a feszültség tápforrás negatív 45 sarkának feszültségével. A többi 31 vezetéken olyan feszültség jön létre, mely gyakorlatilag a feszültség-tápforrás pozitív sarkán levő feszültséggel azonos. A 4 állítószervek a negatív jelek hatására megszólalnak. így viszi át a 31 vezeték 50 az információt a 20 impulzusszámláló valamennyi 47 trigger-kapcsolásának null-állapotában negatív impulzus alakjában arra nézve, hogy az 1 sakktábla valamely mezején nincs sakkfigura jelen. A 6 impulzusosztó második kimenetén jelentkező 55 jel esetén az impulzusok 14/ÍS eltelte után (a 17 késleltető áramkör hatására) a 15 impulzusjelformálóról a 28 NAND-koincidencia rács útján a 20 impulzusszámláló számlálóbemenetére jutnak. Ezen impulzusok közül az 1. állásába billenti az 60 első 47 trigger-kapcsolást (lásd 4. ábra), miközben a 31 vezetéken az a negatív feszültség szűnik meg, amely null állapotban a 20 számlálón jelen volt (lásd 1. ábra). A második impulzus az első 47 trigger-áramkört (lásd 4. ábra) null állapotába 65 állítja vissza, a második 47 trigger áramkört pedig 5