164649. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék, lassú változások kiolvasására mágneses hordozóanyagból
3 164649 4 hanem magát a szalagon levő flukszust. Ezért a flukszusérzékeny fejen keletkezett feszültség nem függ a visszajátszódó jel frekvenciájától, sőt a szalag haladási sebességétől sem. A fejen keltett feszültség nagysága egyedül csak a szalagon levő 5 flukszus nagyságától függ és akár álló szalagról is a fejrés előtt épen jelenlevő mágnesezettség nagyságától függő feszültséget szolgáltat. A flukszusérzékeny, másképpen flukszusolvasó fejek nem nagyon ismeretesek, ezért ezekkel 10 részletesebben kell foglalkozni. Az irodalomban többféle kivitelt találunk, ezek közül az 1. és 2. ábrával kapcsolatban két alapvető szerkezeti megoldást ismertetünk. Mindkettő ugyanazon elven működik vagyis úgy, hogy a fej mágnes- 15 körébe a szalagról átvett fluxus útjába egy olyan szakaszt iktat be, melynek telítési állapotát és ezzel mágneses ellenállását egy fo frekvenciájú oszcillátorból táplált tekercs segítségével változtatni tudja, így a szalagról felvett flukszust 20 jobban vagy kevésbé gyengíti. A szalagról felvett flukszus f0 szerint változó, de amplitúdóját illetően a szalag fiukszusával arányos jelként jelenik meg a fej sarkain. Az 1. ábra egy régebbi megoldást szemléltet. 25 Itt a mágneszárak felső középső részén elhelyezett lyukakon keresztül egy f0 oszcillátorral táplált Tj tekercs úgy van elhelyezve, hogy annak mezeje a sorbakapcsolt Tt és T 2 tekercsekben feszültséget nem indukál, viszont az f0 egy-egy periódusa 30 alatt kétszer is telítésbe hozza T3 környezetében a vasat, így a fejnek a szalagról felvett flukszusát 2 fQ frekvenciával ingadoztatja. Ez a 2 f 0 frekvenciájú de nagyságában a szalag fiukszusával arányos feszültség a sorbakötött Tj és T2 35 tekercsek sarkairól vehető le. A szokatlan lemezalak, annak lyukakkal való ellátása, továbbá a T3 tekercs elkészítése nagyon megdrágítja a fej gyártását. A 2. ábra sokkal könnyebben gyártható 40 megoldást mutat, mely még avval az előnnyel is rendelkezik, hogy sokcsatornás fejek készítésére alkalmasabb. Elvi működése ugyanaz mint az 1. ábra szerinti. A szalagról felvett flukszus útjába a keresztirányban haladó közös mágnesszár a T3 45 tekercs által f0 szerint változó mágnesezettségétől függően, jobban vagy kevésbé gyengíti a szalagról átvett flukszust. így a sorba kapcsolt Tt és T 2 tekercsekben, a szalag fiukszusával arányos 2 f0 ütemében ingadozó jelek keletkeznek. 50 Könnyen belátható, hogy a szalagról átvett flukszus útjába elhelyezett ingadozó mágnesezettségű szakasz beiktatásával túl erős hatást nem tudunk elérni, vagyis nem tudjuk a szalagról vett flukszust a maximumtól nulláig ingadoztatni. 55 Ezért a flukszusérzékeny fejek hatásfoka és jel-zaj viszonya nem jó. A flukszusérzékeny fejek 2 f0 frekvenciájú hasznos jelét fázisérzékenyen kell egyenirányítani, mert a 2 f0 szerint fluktuáló jelek fázisa attól 60 függ, hogy a szalagról vett flukszus milyen irányú. Maga a fázisérzékeny egyenirányítás nem okoz túl nagy nehézséget, mert a fej működtetéséhez szükséges fo oszcillátor úgy is rendelkezésre áll. De a demodulálás vezérléséhez még 65 egy frekvenciaduplázó áramkör is kell és ez tovább szaporítja az áramköröket. Ennek elkerülésére az újabb kivitelű flukszusérzékeny fejekben előmágnesezést alkalmaznak és ezzel érik el, hogy a telítési szakasz az f0 periódusában mindig csak egyszer okoz telítést és a demodulator f0-al vezérelhető. Ez a visszajátszó elektronikát egyszerűbbé teszi, de bonyolítja a fejet, mert rajta még előmágnesező tekercset is el kell helyezni. Röviden összefoglalva a flukszusérzékeny fej alkalmas arra, hogy tetszésszerinti lassúsággal változó közönséges AM felvételt, bármilyen lassú szalagsebesség mellett is vissza tudjon játszani, mert a fej sarkain keletkezett feszültség mindenkor a fej rése előtt tartózkodó szalagrész flukszusától függ. A flukszusérzékeny visszajátszásnak még egy előnye van. Tetszésszerinti szalagsebességgel felvett információt, tetszésszerinti lassúsággal tud visszajátszani, így gyors lefolyású jelenségeket is le tud írni direktíró segítségével, amely tudvalevőleg 100 Hz-nél gyorsabb lefolyású jelenségek leírására nem alkalmas, sőt olyan lassú visszajátszást is megenged, amely a koordináta írók meghajtásához szükséges. Mindeme jó tulajdonsága ellenére a flukszusérzékeny fejek nem tudtak elterjedni, mert hatásfokuk nem jó, jel-zaj viszonyuk sem kielégítő és előállítási költségük nagy. Megemlítünk még egy eljárást, ez azonban csak impulzusfelvételek esetén alkalmas flukszuskiolvasásra. Az eljárás és kivitel megtalálható a Control Engineering 1962. decemberi számában a 117. oldalon. Ez az eljárás kizárólag impulzussorozat lassú visszajátszására való. A digitális technikában használatos sűrűségű impulzussorozatot legalább 1.25 cm/sec-os szalagsebességgel kell visszajátszani, hogy a fej tekercsében használható jel keletkezzék. Az információk ilyen sebességű visszajátszása azonban az írógépek és távírás működtetésére túl gyors. Az ilyen felvétel lassú visszajátszását ez az eljárás úgy éri el, hogy a fejre felfekvő a szalagot, haladási irányában 1.5 KHz-es ütemben kb. 0.1 mm-es amplitúdóval rezgeti. Ezáltal az ide-oda mozgatás által a mágnesezett impulzusok gyorsan váltakoznak a fej rése előtt és lassú szalaghaladás esetén is megfelelő jelet indukálnak a fej tekercsében. Ez az eljárás csak akkor tud flukszust kiolvasni, ha a szalagon a mágnesezés nem folytonos. Az AM felvételek lassú információt vagy pláne valamilyen egyszintnek megfelelő állandó mágnesezettséget ez az eljárás nem tud kiolvasni, mert a szalagnak a haladás irányába történő rezgetésével a fejben flukszusváltozás nem lesz. A lassú változások visszajátszására alkalmas rendszereket összehasonlítva látjuk, hogy a hordozófrekvenciás megoldásnál az f0 hordozófrekvencia és az fm modulációs frekvencia együtt kerül a szalagra, ami által a felvevő és a visszajátszó erősítők egyaránt bonyolultak lesznek, a mágnesfejek azonban egyszerűek maradnak. A flukszusérzékeny visszajátszó rendszernél a felvétel és a felvételi erősítők maradnak egyszerűek, de a 2
