164646. lajstromszámú szabadalom • Fotóelektromos letapogató elrendezés lyukszalagokhoz és más információhordozókhoz

3 164646 4 fénymennyiség állandó, mégis csökkenti a világos­sötét viszonyt és ezzel a berendezés üzembizton­ságát. A világos-sötét viszony csökkenése miatt szűkíteni kell az alkalmazott fényérzékelők ill. a fényérzékelőre kapcsolt erősítők toleranciáját. 5 Az információhordozóra nyomott tükör azon súrlódik, ennek következtében a lyukak defor­málódhatnak, ami miatt az információ lehetséges átfutásának száma csökken. Célunk a találmánnyal az információveszteségek io elkerülése és az információhordozó kopásának csökkentése olyan elrendezés létrehozásával, amely az ismert megoldásokénál nagyobb világos-sötét viszonyt biztosít. A feladat találmány szerinti megoldásában a 15 fotoelektromos letapogató elrendezésnek önbeálló reflektorkerete és hátsó síkján tükröző reflektora van, továbbá a megvilágítás fénykapuját magában­foglaló blendéje van, ahol a fénykapuk előnyösen a vezetőlap felületére merőleges vagy ferde irányú 20 b furatok, ill. rések, amely távolsága a= — és c>0 2 összefüggéseknek megfelelően van megválasztva. A képletben a = távolság a megvilágító és a reflektált 25 fénynyaláb középvonalai között az információ­hordozó síkjában, b = lyukátmérő az információ­hordozóban, c = effektív tükröző felületnek a tükrözés síkjában mért hossza. A hátsó síkján tükröző reflektor az információ- 30 hordozó felvevőfelületétől célszerűen az infor­mációhordozó vastagsága háromszorosának meg­felelő távolságban van elrendezve. A megvilágítás fénykapuja és a reflektálás fénykapuja a megvilágító fénynyaláb beesési 35 szögétől eltérő szögben van elrendezve. A fénykapuk kúposán és keresztirányú rések­ként is kialakíthatók. A találmány szerinti megoldás azon alapul, hogy az információhordozó felületéről reflek- 40 tálandó fénytől a fényérzékelőt árnyékoljuk egy a megvilágítás fénykapuját a reflektálás fény­kapujától elválasztó híddal. A találmány szerinti megoldás előnye, hogy a fototranzisztorra csaknem kizárólag az infor- 45 mációhordozó lyukján át visszavert fény jut. Az információhordozó vastagságának változásai a ki­értékelést nem befolyásolhatják, mivel az önbeálló reflektorkeret a hátoldalán tükröző reflektorral az információhordozó felületére nem fekszik fel. 50 A találmány lényegét az alábbiakban kiviteli példára vonatkozó rajz alapján részletesen ismer­tetjük. A rajzon: 1. ábra fotoelektromos letapogató elrendezés 55 metszetben 2. ábra vezetőlap blendével metszetben 3. ábra vezetőlap blendével metszetben 4. sugárnyaláb útjának vázlatos ábrázolása. 60 A fotoelektromos letapogató elrendezésnek 1 vezetőfedele van, amelyben önbeálló 2 reflektor­keret van elrendezve. A reflektorkeretben fény­áteresztő 5 lemezből (4. ábra) és ennek hátoldalára felvitt tükröző 4 rétegből (4. ábra) 65 álló, hátsó síkján tükröző 3 reflektor van elrendezve. A letapogató elrendezés továbbá fényáteresztő 8 lemezzel ellátott 7 vezetőlapból, nyolc 10 fényérzékelőből —célszerűen foto­tranzisztorból — a fototranzisztorok 9 foglalatából és optikával ellátott 11 fényforrásból áll. A letapogatás a 6 lyukszalag teljes széles­ségében a lyukszalagtovábbító lépés után egy­időben történik, például nyolc lyuksávon. Egy keresztirányú lyuksorban tehát legfeljebb nyolc információs lyuk van. A letapogató két állapotot különböztet meg: van lyuk, vagy nincs lyuk a letapogató fénysugár útjában. A megvilágító Sb fénynyaláb a megvilágítás E fénykapuján és fényáteresztő 8 lemezen át jut a 6 lyukszalagra. A 4. ábrán feltüntetett letapogatási állapotban a letapogatás helyén a lyukszalag lyukasztva van. A megvilágító Sb fénynyaláb a lyukon át a hátsó síkján tükröző 3 reflektorra jut, a reflektorról visszaverődve ugyanezen a lyukon át a fény­átresztő 8 lemezen keresztülhaladva a reflektálás R fénykapujába, majd a 10 fényérzékelőre jut. A fényáteresztő 5, 8 lemezek fénytörése a beeső és a visszavert Sb, Sr fénynyaláb útját a beesési szög függvényében úgy befolyásolja, hogy az messze­menően megfelel az alábbi követelményeknek: b a = — és cX), ahol 2 a = a megvilágító és a reflektált fénynyaláb középvona­la közti távolság a lyukszalag síkjában b = lyukátmérő a lyukszalagban c = effektív tükröző felületnek a tükrözés síkjában mért hossza. A lyukszalagnak a 3 reflektorral ellentétes oldalára ebből tovább csökkent intenzitású, n térszögben kilépő - fény jut vissza. A kilépő fénynek csak az a kis része jut a 10 fényérzékelőre, amely a reflektált Sr fénynyaláb útjának irányában lép ki a lyukszalagból. A más irányban kilépő fénysugarakat a 10 fény­érzékelőtől az E, R fénykapuk fala, a fénykapuk közti 12 híd és a fototranzisztor 9 foglalata elárnyékolja. A fénykapuk a lyukszalag felfekvő­felületére merőlegesen (2. ábra) vagy a sugár­nyaláb beesési szögének megfelelően (3. ábra) lehetnek elrendezve. A 4. ábrából látható, hogy a világos-sötét viszonyt a fentieken kívül káros Su reflexiók is befolyásolhatnák — amelyek például a fényáteresztő 8 lemezben lyukasztatlan szalag­felület esetén léphetnek fel - ezek hatását azonban az E, R fénykapuk közti 12 híd és az E, R fénykapuk elrendezése kizárja. A letapogatás után a 6 lyukszalagot egy lyuksortávolsággal tovább léptetjük. A lyukszalag ragasztási helyei a 2 reflektorkeret helyzetét nem befolyásolhatják, mert az a lyukszalag vastagsága többszörösének megfelelő távolságban helyezkedik el a 7 vezetőlap fölött. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom