164637. lajstromszámú szabadalom • Mérési elrendezés vér-jellemzők meghatározására

3 . 164637 4 léte pedig könnyebben karcolódik és ezért ezekből nagy mennyiségre van szükség. A találmány feladata ezeknek a hiányosságoknak a kiküszöbölése és olyan mérési elrendezés létrehozása, amely lehetővé teszi a vér 5 haemoglobin és haematrocrit értékének, valamint a kettő arányának hígítatlan vagy hígított vérből való meghatározását küvettás mérés nélkül. Ezt a találmány értelmében azáltal valósítjuk meg, hogy olyan mérési elrendezést alkalmazunk, amely 10 fénynyalábot előállító fényforrásból, erre merőlegesen elhelyezett 45°-os prizmából, mintabefogadó légréssel elhelyezkedő második 45°-os prizmából, ezt követő fotoelektromos kiértékelő berendezésből áll, mimellett a prizmák mintával 15 érintkező, egymás felé fordított párhuzamos felületeinek egy részén elektródák vagy elektródapárok helyezkednek el, amelyek vezetőképességmérőhöz csatlakoznak és a vezetőképességmérő, valamint a fotóelektromos kiértékelő berendezés 20 egy-egy kimenete arányképző berendezés egy-egy bemenetére csatlakozik. A mérési elrendezés egy változatában a prizmák a fény irányához képest 45°-os szögben elhelyezett tükrökkel vannak helyettesítve. 25 Előnyösen a színszűrőhöz szűrőváltó berendezés van kapcsolva. A találmányt részletesebben a rajzok alapján ismertetjük, amelyek a találmány szerinti mérési elrendezés példakénti kiviteli alakját tüntetik fel. 30 Az 1. ábra a mérési elrendezés elvi felépítését ábrázolja. A 2. ábra az 1. ábra A—B vonala mentén vett metszet. Amint az 1. ábrán látható, az 1 fényforrásból 35 kiinduló fénysugarakat a 2 lencse párhuzamos fénnyalábbá alakítja át és ez a fénnyaláb a 3 fényvezetőn keresztül a 4 prizmára vagy a fény irányához képest 45°-os szögben elhelyezett tükörre jutva azon át derékszögben megtörik, 40 áthalad a 16 légrésben lévő mintán, majd az 5 prizmára vagy a fény irányához képest 45°-os szögben elhelyezett tükörre jutva ismét irányt változtat 45°-os szögben és a 6 fényvezetőn, utána elhelyezett 7 lencsén át a 8 színszűrőbe, 45 onnan a 9 fotodetektorba és végül a 10 haemoglobint meghatározó berendezésbe jut. Itt az extinciős értékből — ami a fényáteresztőképességtől függ - a haemoglobin értéket az . ismert módon képezzük. SO A vér kémiai paramétereinek, valamint egyéb jellemzőinek vizsgálatára a 8 színszűrőhöz még 15 szűrőváltó is kapcsolódik, amely a különböző hullámhosszúságon történő méréseket teszi le- 55 hetővé. A 4 és 5 prizmák párhuzamos felületi mintabefogadó 16 légréssel vannak egymás mellett elhelyezve. Ebben a 16 légrésben helyezkedik el a mérendő vérminta. Ha a prizmák párhuzamos 60 felületei közötti távolságot megfelelően választjuk meg a felületek közé cseppentett hígítatlan vérminta az adhéziós erő következtében a prizmafelületek között marad és úgy helyezkedik el, hogy a vércsepp geometriai alakját a felületi; 65 feszültségen kívül a prizmák párhuzamos felületei határozzák meg. A köztük elhelyezkedő vércsepp a fény haladási irányára merőleges síkpárhuzamos réteget alkot. így a vércsepp optikailag jól deíinált vastagságú lesz és átvilágítása esetén ismert módon fotometrálhatő. Ismert tény, hogy a hígítatlan vér villamos vezetőképességét a vérplazma és a benne lebegő alakos elemek határozzák meg. Mivel a vér alakos elemeinek (vértesteknek) villamos vezetőképessége nagymértékben különbözik a vérplazma vezetőképességétől, ezért a vér vezetőképességének mérésével a vérplazmában levő alakos elemek térfogatára következtethetünk. A vérben lévő alakos elemek térfogatának arányát haematocrit értéknek nevezik. A 1 véren végzett villamos vezetőképesség mérés alapján tehát a haematocrit értéket is megkapjuk. A találmány szerinti mérési elrendezéssel illetve készülékkel a haemoglobin értékkel egyidejűleg a haematocrit értéket is meghatározhatjuk. Ecélból a 4 és 5 prizmák egymás felé néző párhuzamos felületeire pl. vákuumpárologtatással 11 és 12 elektródapárokat viszünk fel. Ezek az elektródapárok lehetővé teszik, hogy ugyanazon a vérmintán, amelyen az előbbiek szerint a haemoglobin meghatározást elvégeztük, egyidejűleg a haematocrit érték villamos vezetőképesség elve szerinti meghatározást is végrehajtsuk. Végül a mérési elrendezést olyan villamos és/vagy elektronikus áramkörrel vagy áramkörökkel egészítjük ki, amely a vérminta spektrális fényáteresztő képességéből és a villamos vezetőképességéből a vér derivált értékét határozza meg. Ezáltal a mérési elrendezés egyetlen vérminta felhasználásával a vér haemoglobin, haematocrit értékeit és a kettő arányát méri. Orvosi laboratóriumi mérések során gyakran követelmény lehet az is, hogy a vér haemoglobin értéket hígított vérmintából határozzák meg. A találmány szerinti mérési elrendezés ezt is lehetővé teszi. Ebben az esetben a hígítás mértékének megfelelően nagyobb prizmatávolságra van szükség, hogy a fényelnyelés kellő nagyságú legyen. A nagyobb prizmatávolság miatt a mérendő minta már nem tapad meg a prizmafelületek között. Ilyen esetben a vérhígítást egyszerű mérőpohárban helyezhetjük el és a 4, 5 prizmapárt egyszerűen a vérhígítást tartalmazó pohárba mártjuk. Bemártáskor ugyanúgy, mint a fent már leírt esetben a fotometriás mérés rétegvastagságát a prizmafelületek egymástól mért távolsága határozza meg. Ez a megoldás a küvettás mérések fizikai. követelményeinek teljes kielégítése mellett a készülék rendkívül gyors és egyszerű kezelését, a küvettáknál előforduló mérési hibák elkövetési lehetőségének gyakorlatilag teljes kizárását biztosítja. A megoldás alkalmazása esetén a vérhígítás olcsó, nagy tömegben előállítható' hengeres üveg vagy műanyag edényben is elhelyezhető. A mérőedény mérete, külső tisztasága vagy kopottsága a mérési eredményt nem befolyásolja, mert az edény fala nem vesz részt a mérésben. A megoldás további előnye még az, hogy a 2