164635. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék hordozómentes I-131 oldatának előállítására

MAGTAB NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 164635 Bejelentés napja: 1972. VII. 20. (MA-2385) Közzététel napja: 1973. X. 27. Megjelent: 1975. XI. 29. Nemzetközi osztályozás: G 21 g 1/00, Bejelentés napja: 1972. VII. 20. (MA-2385) Közzététel napja: 1973. X. 27. Megjelent: 1975. XI. 29. C 01 b 7/14 OBSZAGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Bejelentés napja: 1972. VII. 20. (MA-2385) Közzététel napja: 1973. X. 27. Megjelent: 1975. XI. 29. ¥ Feltalálók: Fábián György vegyésztechnikus 10%, Répás László gépészmérnök 40%, dr. Tóth Géza vegyész 50%, Budapest Tulajdonos: Magyar Tudományos Akadémia Izotóp Intézete, Budapest Eljárás és készülék hordozómentes 1-131 oldatának előállítására 1 2 A találmány hordozómentes 1—131 radioaktív izotóp oldatának atomreaktorban aktivált alkáliföldfém-tellurát célanyagból történő előállítására vonatkozik. A találmány tárgya továbbá az eljárás kivitelezésére szolgáló berendezés, a termoszeparátor. A szakirodalomban ismert, un. „száraz" eljárások szerint az atomreaktorban aktivált tellurdioxidot 700 C°-ra melegítik, s a felszabaduló I—131-et oxigénárammal megfelelő összetételű elnyelető folyadékba hajtják (I. Perlman et al. J. Biol. Chem. 139,433(1941), R. Constant, J. Inorg. Nucl. Chem. 7,133(1958), K. Taugbol, J. B. Dahl, JENER Report, No. 52 1957). Az eljárásnak több hátránya van: 1. A tellur-dioxid 650-700 C° hőmérsékleten kisebb-nagyobb mértékben bomlik, s az így keletkező elemi tellur szublimál, és szennyezi a terméket. 2. Az ismert eljárásoknál a tellur-dioxidot finom por alakjában kell besugározni, ellenkező esetben az elválasztás időtartama megnő. Ez következik be akkor is, amikor az eredetileg finomszemcsés tellur-dioxid a besugárzás alatt szinterelődik. K. Taugbol és J. B. Dahl (JENER Report, No. 34/1954/) szerint ez esetben 90%-os elválasztási hatásfok 15-25 óra alatt érhető csak el. 10 3. Ugyancsak jelentős az elválasztás igőigénye nagyobb mennyiségű tellur-dioxid alkalmazása esetén is, rövidebb processzálási idő esetén viszont az elválasztás hatásfoka jelentősen 100% alatt marad. 4. A felsorolt eljárásoknál a tellur-dioxidot finom por : alajában aktiválják, a visszamaradó aktiv hulladék ilymódon szennyezheti az elválasztásra alkalmazott készüléket, vagy pedig a terméket. Jelen találmánnyal kiküszöbölhetők az ismert módszerek hátrányai. A találmány szerint úgy járunk el, hogy atomreaktorban aktivált alkáliföldfém-, előnyösen magnézium-tellurátot 620 C° 15 és az olvadáspont közötti hőmérsékletre melegítünk, s az eközben felszabaduló I—131-et vivő-gáz, előnyösen levegő-árammal elnyelető folyadékba visszük. Az alkáliföldfém-, előnyösen magnézium-tellur 20 célanyagból az atomreaktorban történő aktiválás során keletkezett 1-131 a 630 C° környezetében lejátszódó szerkezetváltozás következményeképpen 5-10 perc alatt eltávozik. A magnézium-tellurát - ellentétben a tellur-dioxiddal - az olvadás-25 pontjáig nem bomlik elemi tellur keletkezését eredményezve, következésképpen nem áll fenn az 1-131 készítmény tellurral való szennyeződésének veszélye. Az elválasztás időigénye meglepően kicsi, ami különösen akkor tűnik ki, ha nem porszerű, 30 hanem tömör magnézium-tellurátot alkalmazunk: 164635