164634. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés digitális, növekményes függvénygnerálásra parahisztémás integrátorokkal

11 164634 12 kell arról, hogy ezután nem a nem-egyező irányban történhessen növekmények képzése (végpont-korrekció). Az útszámlálók elkészíthetők párhuzamosan beírható, hátrafelé számlálókból és az egyezést 5 azok O-állapota fogja szolgáltatni. (ZX 10.0 ill. ZY 10.0 a 7. ábrán) A végpont-korrekcióhoz a berendezés az útszámlálók előírt értékét azok 0-állapotával érzékeli. Az érzékeléshez viszont nincs szükség 10 külön elemekre, hanem az utolsó fokozat után egy újabb (képzeletbeli, az utolsó utáni fokozat számára kialakított) billentőfeltételt használunk fel. Ez újból a működés gyorsítását teszi lehetővé, egyrészt a kevés késleltetés, másrészt az 15 órafrekvenciával történő beléptetés miatt. A végpont-korrekció itt megvalósított módszerének előnyei azonosak az integrátorok hibakorrekciójánál felsorolt előnyökkel. 20 Vezérlő logika (V-jelű egység a 6. ábrán) Feladata, hogy a rendszer bemenőinformációinál elmondott számlálási irányokat meghatározza. 25 Az üzemmódválasztó bitek kombinációja alapján a megfelelő függvény generálására ad ki tehát logikai jelszinteket. Felépítését tekintve párhuzamosan beírható tárolósorból és átkódoló mátrixból készíthető el. Átmeneti tárolók és bit- 30 számcsökkentő kapurendszer (LX és LY a 6. ábrán). Az átmeneti tárolókra szigorúan véve csak teljes kör rajzolása esetén van szükség. Tekintettel a végpont-korrekció szükségességére, 35 általában a parahisztémás integrátorokkal végzett körgenerálásnál legfeljebb csak egy negyedkört lehet generálni. Ennek elérésekor újabb adatokat kell közölni a szerkezetekkel, hogy a szükséges irányok kijelölésével a kör generálása folytatód- 40 hasson. Itt azt a módszert alkalmazzuk, hogy az útszámlálók 0 állapotával hozzuk a berendezés tudomására, hogy teljes kört szeretnénk kialakítani. Ekkor az egyik integrátorba adott értéket sugárnak tekintve és egy tárolóba (az LX illetve 45 LY-ba) betárolva ezt írja át a programvezérlő egység az útszámlálóba. A negyedkör elérésekor a szükséges korrekciót elvégezve a V vezérlő-logikában előjel-léptetés történik. A betárolt sugár értékét újból közöljük 50 az útszámlálókkal és most már új irányokkal történik az interpolálás. A módszer előnye abban a megtakarításban jelentkezik, amely teljes kör generálása esetén szükségtelenné teszi a négyszeres mennyiségű adatmegadást. Ekkor tehát tekinté- 55 lyesen kevesebb adat előzetes tárolására van szükség. A sebességszabályozásnál ismertetett tiltások feltételei megállapíthatók az átmeneti tárolók kimeneteit vizsgáló kapurendszer segítségével. A 60 kapurendszer például hárombemenetű kapukból felépített lánc-áramkör lehet. Amennyiben teljes kör generálása is szükséges, akkor olyan — lényegileg ismert — programvezérlő egységet kell alkalmaznunk, amely tartalmaz egy 65 tárolót, amelynek egyik, órajeltől független beíróbemenetére az adatátadó jel kerül (KJ a 6. ábrán) Smíg másik beíróbemenetére egy olyan kapu csatlakozik, amelybe egyrészt mindkét útszámláló fenti „összes helyértékű azonosan nulla" másrészt a programvezérlő egység vezérlőszámlálójának kódolt állapota kerül. Ezen TK-tároló kimenete a programvezérlő sorrendi kapcsolóáramköreinek bemenetére csatlakozik. Programvezérlő egység (P a 6. ábrán) A parahisztémás függvénygenerátor előbbiekben ismertetett egységei számára hivatott biztosítani az időrendi műveletvégzést: 1 - számlálás feltételeit megvizsgálja: 2 - a műveletvégzésre engedélyt ad: 3 — majd a pálya generálásának befejezésekor a „külvilággal" a KJ készültségi jellel tudatja az újabb műveletvégzésre való készségét. Szabadalmi igénypontok: 1. Függvénygenerátor főleg kör, egyenes parabola generálására, amely két integrátort, két útszámlálót, vezérlő logikát, programvezérlő egységet és átmeneti tárolókat tartalmaz, ahol az integrátorok növekménykimenetei az útszámlálók számlálásvezérlő bemeneteire csatlakoznak, míg útszámlálók kimenetei a vezérlő logika kombinációs hálózatának kapubemeneteihez csatlakoznak, a vezérlő logika és a programvezérlő egység, valamint az integrátorok kölcsönösen több csatorna útján egymással össze vannak kötve és a programvezérlő egységből, a vezérlő logikából, továbbá az integrátorokból álló elrendezéshez legalább egy átmeneti tároló van rendelve, az integrátorok egy billentőfeltételeket adó kapukkal bíró közös paraméterszámlálót és két reverzibilis számlálót - szorzóregisztert - tartalmaznak, továbbá a programvezérlő egység - esetleg beleépített - órajelgenerátorral csatolt és kombinációs áramköröket, valamint tárolókat tartalmaz, továbbá parahisztémás integrátorai gyakoriságképző kapukat tartalmaznak azzal jellemezve, hogy a paraméterszámláló egy visszacsatolást (pl. az utolsó K2-től TI, T2, T3-ra) is tartalmaz, amely a paraméterszámláló meghatározott számú tárolóinak (TI és/vagy T2 és/vagy T3) az órajeltől független beíróbemeneteire csatlakoznak. 2. Az igénypont szerinti függvénygenerátor kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy előre meghatározott billentő feltételt adó kapuzó kimenete, vagy bemenetei egy, vagy meghatározott számú további kapun és/vagy tárolón keresztül csatlakoznak a paraméterszámláló meghatározott számú tárolóinak az órajeltől független beírómeneteire, vagy a billentőfeltételt adó kapunak bemeneteire. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti függvénygenerátor kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a 6