164616. lajstromszámú szabadalom • Eljárás anhidrortinonsav-származékok előállítására

3 164616 4 karbonilcsoport) kis szénatomszámú alkanollal savas kondenzálószer jelenlétében, vagy kis szén­atomszámú alkil-halogeniddel reagáltatunk, vagy b) R helyén kis szénatomszámú alkanoil­csoportot és Rí helyén kis szénatomszámú5 alkanoiloximetil-, karboxil- vagy kis szénatom­számú alkoxikarbonilcsoportot tartalmazó (I) ál­talános képletű vegyületek előállítása esetén, valamely (III) általános képletű vegyületet (mely képletben R3 jelentése hidroximetil-, karboxil-10 vagy kis szénatomszámú alkoxikarbonilcsoport) kis szénatomszámú alkanoilhalogeniddel reagáltatunk, és kívánt esetben a kapott savat észterezzük vagy redukáljuk, vagy kívánt esetben a kapott észtert hidrolizáljuk vagy redukáljuk és kívánt esetben a15 savból vagy észterből kapott alkoholt észterezzük. A (II) általános képletű kiindulási anyagok új vegyületek. Előállításuk pl. oly módon történhet, hogy A-vitamin-karbonsavat vagy valamely észterét (pl. A-vitamin-karbonsavetilésztert) erős oxidáló-20 szerrel [pl. krómkénsavval (krómtrioxid-vizes kén­sav)] szerves oldószer (pl. aceton vagy tetra­hidrofurán) jelenlétében, —15 C° és +30 C° közötti hőmérsékleten oxidáljuk. A kristályos melléktermékek elválasztása után visszamaradó25 (IV) általános képletű olajos 3,7,11,11 -tetrametil-10,15-dioxo-hexadeka- -2,4,6,8-tetraén-l-karbon­savat, illetve etilésztert (Retinonsav illetve etil­észter, ahol R2 jelentése karboxil- vagy alkokoxi­karbonilcsoport) kristályosítással vagy kovasavgélen 30 vagy alumíniumoxidon (eluálószer: hexán és etilacetát 3:1 arányú elegye) való adszorpcióval tisztíthatjuk. A kapott (IV) általános képletű vegyületeket bázissal (pl. vizes alkoholos nátrium- vagy 35 káliumhidroxiddal) vagy savval (pl. ásványi savval, mint pl. perklórsavval vagy sósavval, vagy erős szerves savval, p-toluolszulfonsavval, hangyasavval, ecetsavval vagy oxálsawal) szükség esetén szerves oldószerben (pl. benzolban, tetrahidrofuránban, 40 metilénkloridban, különösen benzolban) történő kezeléssel vízlehasítással a megfelelő (V) általános képletű oxovegyületté ciklizáljuk (ahol R2 je­lentése a fent megadott). A bázikus vagy savas gyűrűzárást szobahőmérséklet és a reakcióelegy 4 ^ forráspontja közötti hőmérsékleten végezhetjük el. Az R2 helyén alkoxikarbonilcsoportot tar­talmazó (IV) általános képletű diketonok a bázikus gyűrűzárás körülményei között a meg­felelő karbonsavvá szappanosodnak el. A kapott 50 (V) általános képletű 9-(2-acetil-5,5-dimetil-ciklo­pent-l-én-1- -il)-3,7-dimetil-nona-2,4-6,8-tetraén-l­karbonsav (anhidroretinonsav) és a savas ciklizá­lásnál képződő észterek kristályos anyagok. Az (V) általános képletű vegyületeket átkristályosí- 55 tással (pl. alkanolokból mint pl. metanolból) vagy alumíniumoxidon (eluálószer: savnál 1:1 és észter­nél 3:1 arányú hexán-acetát elegy) történő kromatografálással tisztíthatjuk. A kapott (V) általános képletű karbonsavat 60 vagy észtert végül önmagában ismert módon (pl. valamely hidriddel, különösen bórhidriddel történő kezeléssel) a kívánt, R2 helyén karboxil- vagy alkanoiloxicsoportot tartalmazó (II) általános kép­letű kiindulási anyaggá redukáljuk. A redukciót 65 célszerűen alkálifémbórhidriddel (előnyösen nát­riumbórhidriddel) és kis szénatomszámú al­kanolban (pl. metanolban) szobahőmérséklet és a reakcióelegy forráspontja közötti hőmérsékleten végezhetjük el. Amennyiben a fenti redukciónál lítium­alumíniumhidridet alkalmazunk redukálószerként, úgy nem csak az acetilcsoport redukálódik 1-hidroxietilcsoporttá, hanem az R2 helyén levő alkoxikarbonilcsoport is hidroximetilcsoporttá és ily módon R2 helyén hidroximetilcsoportot tartalmazó (II) általános képletű kiindulási ve­gyületeket kapunk. Az R2 helyén karboxilcsoportot tartalmazó (II) általános képletű kiindulási anyagok találmányunk szerinti éterezését pl. kis szénatomszámú alkano­lokkal savas ágens (pl. p-toluolszulfonsav vagy bórsav) jelenlétében végezhetjük el. Az R2 helyén karboxil- vagy hidroximetilcsoportot tartalmazó (II) általános képletű vegyületek éterezését kis szénatomszámú alkilhalogenidekkel hajthatjuk vég­re. Amennyiben R2 helyén hidroximetilcsoportot tartalmazó (II) általános képletű kiindulási anya­got alkalmazunk, úgy az 1-hidroxietilcsoport hidroxilcsoportja és az R2 helyén levő hidroxi­metilcsoport hidroxilcsoportja is étereződik. Alkilhalogenidek felhasználása esetén a (II) általános képletű kiindulási anyagokban az 1-hidroxietilcsoport hidroxilcsoportján kívül az R2 helyén levő hidroximetil- vagy karboxilcsoport hidroxilcsoportja is étereződik. Amennyiben R2 karboxilcsoportot jelent, az éterezést alkanolokkal pl. oly módon végezhetjük el, hogy a (II) általános képletű vegyületet az R csoport leadására képes alkoholban (pl. metanol­ban, etanolban vagy izopropanolban) oldjuk és az oldatot savas ágens jelenlétében magasabb hő­mérsékleten — általában kb. 60 C° és a reakcióelegy forráspontja közötti hőmérsékleten — melegítjük. A kis szénatomszámú alkilhalogenidekkel (pl. metil- vagy etiljodiddal) történő éterezést cél­szerűen bázis (pl. káliumkarbonát) jelenlétében, szerves oldószerben (pl. metil-etil-ketonban), ma­gasabb hőmérsékleten, adott esetben a reakció­elegy forráspontján végezhetjük el. A (II) általános kiindulási képletű vegyületek találmányunk szerinti észterezését pl. kis szén­atomszámú alkanoilhalogenidekkel (pl. acetilklo­riddal) szobahőmérsékleten hajthatjuk végre. A (II) általános képletű kiindulási anyagokban az 1-hidroxietilcsoporton kívül az R2 helyén levő hidroximetilcsoport is észtereződik. A kapott (I) általános képletű karbonsavakat önmagában ismert módon, előnyösen alifás halo­genidekkel bázis (pl. káliumkarbonát) jelenlétében alakíthatjuk észterekké. A kapott (I) általános képletű karbonsavakat önmagában ismert módon a megfelelő (I) ál­talános képletű alkoholokká redukálhatjuk. A redukciót fémhidrid vagy alkilifémhidrid segít­ségével, iners oldószerben végezhetjük el. Hidrid­ként célszerűen vegyes fémhidrideket (pl. lítium­alumíniumhidridet különösen diizobutilalumínium-2

Next

/
Oldalképek
Tartalom