164614. lajstromszámú szabadalom • Eljárás dibenzo-cikloheptén-származékok előállítására

9 164614 10 szempontjából közömbös szerves oldószerben, például rövidszénláncú alkanolban, mint metanolban, etanolban, izopropanolban vagy szek.butanolban, a szobahőmérséklettől körülbelül 100 C°-ig terjedő hőmérsékleten dolgozunk. Adott esetben 1—100 atm. közötti nyomás is alkalmazható a reakció lefolytatása céljára. A (VII) általános képletű vegyületet redukálhatjuk azonban valamely komplex fémhidrid, előnyösen lítiumalumíniumhidrid alkalmazásával is, valamely, a reakció szempontjából közömbös szerves oldószerben, előnyösen dietiléterben vagy tetrahidrofuránban, 0 C° és a reakcióelegy forráspontja közötti hőmérsékleten, adott esetben redukálhatjuk a (VII) általános képletű vegyületet valamely fém segítségével is. A reduktív aminálás önmagukban ismert módszerekkel folytatható le, a (VIII) általános képletű karbonilvegyületnek valamely (III) áltadános képletű vegyülettel katalitikusan gerjesztett hidrogén jelenlétében történő reagáltatása útján. E reakcióhoz katalizátorként előnyösen Raney-nikkelt alkalmazunk valamely szerves oldószerben, például rövidszénláncú alkanolban, előnyösen metanolban, a szobahőmérséklet és körülbelül 100 C° közötti hőmérsékleten, 1—100 atm nyomás alkalmazásával. A (IX) általános képletű vegyületek redukálását önmagukban ismert módszerekkel végezzük, például oly módon, hogy a (IX) általános képletű karbonilvegyületet egy például benzolból, toluolból, vagy xilolból és ecetsavból álló kétfázisú rendszerben, tömény sósav jelenlétében, cinkamalgámmal redukáljuk, a reakcióelegy forráspontjának megfelelő hőmérsékleten. Redukálhatjuk azonban a (IX) általános képletű vegyületet hidrazinhidráttal is, valamely magas forráspontú oldószerben, például dietilénglikol-dimetiléter, etilénglikol vagy hasonlók alkalmazásával, valamely alkálifém-hidroxid mint káliumhidroxid jelenlétében, a szobahőmérséklettől a reakcióelegy forráspontjáig terjedő hőmérsékleten. A (X) általános képletű vegyületek oxidálása ugyancsak ismert módszerekkel folytatható le. így dolgozhatunk alkalikus közegben káliumpermanganáttal, vagy valamely krómoxiddal, előnyösen krómtrioxiddal valamely oldószer, mint piridin, jégecet, aceton, víz vagy hasonlók vagy ezek elegyei alkalmazásával, előnyösen vizes acetonban kénsav hozzáadásával, körülbelül —20 C° és a szobahőmérséklet közötti hőmérsékleten. Az oxidáció lefolytatható azonban diciklohexil-karbodiimiddel és foszforsawal is, dimetilszulfoxid jelenlétében, szobahőmérsékleten. A (XI) általános képletű vegyületek redukálását önmagukban ismert módszerekkel végezzük. Célszerűen katalizátor, mint platina, palládium vagy Raney-nikkel jelenlétében hidrogénezünk valamely szerves oldószerben, mint rövidszénláncú alkanolban, például metanolban vagy etanolban, a szobahőmérséklettől körülbelül 100 C°-ig terjedő hőmérsékleten. Adott esetben dolgozhatunk 1-100 atm közötti nyomás alkalmazásával is. A (XI) általános képletű vegyületeket redukálhatjuk azonban valamely komplex fémhidrid, előnyösen lítiumalumíniumhidrid vagy nátriumbórhidrid alkalmazásával is. Lítiumalumíniumhidrid alkalmazása esetén célszerűen valamely a reakció szempontjából közömbös szerves oldószerben, elő-5 nyösen dietiléterben vagy tetrahidrofuránban dolgozunk, a szobahőmérséklettől a reakcióelegy forráspontjáig terjedő hőmérsékleten. Nátriumbórhidrid redukálószerként való alkalmazása esetén a reakciót valamely rövidszénláncú alkanolban, pél-10 dául metanolban vagy etanolban, vagy valamely ilyen alkanol és víz elegyében, vagy pedig valamely éterben, mint dietiléterben, tetrahidrofuránban, dioxánban vagy hasonlókban, 0 CG

és 50 C° közötti hőmérsékleten folytatjuk le. 15 A (XII) általános képletű vegyületek kiindulóanyagként való alkalmazása esetén az éter-hasítást önmagukban ismert módszerekkel, ásványi sav, előnyösen brómhidrogénsav vagy jódhidrogénsav alkalmazásával folytatjuk le. Célszerűen állandó 20 forráspontú jégecetes brómhidrogénsav- illetőleg jódhidrogénsav-oldatot alkalmazunk és a reakcióelegy forráspontjának megfelelő hőmérsékleten dolgozunk. A (XIII) általános képletű vegyület lecserélődő 25 csoportjának reduktív eltávolítása önmagukban ismert módszerekkel történik, például katalizátor, mint platina, palládium vagy Raney-nikkel jelenlétében, valamely szerves oldószerben, mint rövidszénláncú alkanolban, előnyösen metanolban vagy 30 etanolban, vagy valamely éterben, mint tetrahidrofuránban, dioxánban vagy hasonlókban, a szobahőmérséklet és körülbelül 100 C° közötti hőmérsékleten, 1—100 atm nyomáson lefolytatott hidrogénezés útján. Ha a (XIII) általános képletű 35 vegyület X helyén halogén-atomot tartalmaz, akkor a reakciót valamely komplex fémhidriddel is lefolytathatjuk, valamely a reakció szempontjából közömbös szerves oldószer, előnyösen dietiléter vagy tetrahidrofurán alkalmazásával, 0 C° és 40 a reakcióelegy forráspontja közötti hőmérsékleten. A lecserélődő csoport eltávolítása valamely protont szolgáltató oldószerben, mint jégecetben, vízben vagy ezek elegyében, adott esetben valamely ásványi sav, mint sósav hozzáadásával, 45 valamely redukálóhatású fém, például cink jelenlétében, a szobahőmérséklettől a reakcióelegy forráspontjáig terjedő hőmérsékleten is lefolytatható. A (XIV) általános képletű vegyület tioketál-50 csoportjának lehasítása önmagában ismert módon, Raney-nikkellel, valamely poláros szerves oldószerben, mint acetonban vagy etanolban, a szobahőmérséklet és a reakcióelegy forráspontjának megfelelő hőmérséklet között, előnyösen ez 55 utóbbi hőmérsékleten folytatható le. A (XV) általános képletű vegyület védőcsoportjának lehasítását a jelenlevő védőcsoport természetétől függően különböző ismert módszerekkel végezhetjük. Ha védőcsoportként acil-, karbalkoxi-60 vagy karbofenilalkoxi-csoport van jelen, akkor ezt a reakciót a savas vagy alkalikus hidrolízis szokásos reakciókörülményei között, például etanolos sósavoldat, ecetsav, nátriumhidroxid vagy káliumhidroxid jelenlétében, körülbelül 50 C° és 65 a reakcióelegy forráspontja közötti hőmérsékleten 5