164610. lajstromszámú szabadalom • Merev, vagy félmerev, kapcsolati anyarésszel ellátott csőtag, valamint magszerkezet annak öntéséhez

3 164610 4 fokokat szikramegmunkálással egyszerűen lehet pontos illesztésre kiképezni. A következőkben a csőtag, közelebbről egy teleszkóplökhárító porvédőjének illesztendő cső­végét és annak öntésére szolgáló magszerkezet, mint a találmány példaképpeni kiviteli alakjait magyarázzuk meg részletesebben a csatolt rajzokra való hivatkozással. A rajzok közül az 1. ábra a porvédő tengelymetszete, a 2. ábra a vég felöli nézete, a 3. ábra a porvédő belső palástjának kifejtett formában vett nézete, a 4. ábra egy részlet metszete, az 5. ábra a porvédő csőtag készítésénél használt magszerkezet oldalnézete, amely a két részt összetolásra kész helyzetben ábrázolja, a 6. ábra az 5. ábrán bemutatott két részt összetolva ábrázolja. Az 1 porvédő hüvely lényegében egy henger­formájú félmerev szintetikus műanyagból, például polipropilénből készült csőtag. Egyik végén belső felületén anyarészi csatlakozási rész van a tengelyirányú térközt tartó két 2 és 3 fogak sorával kialakítva, amely két sor egymás között a megszakított falú 4 horonyt alkotja, ennek alapfelülete a porvédő főrészének palástfelületével esik egybe. A 2 és 3 fogak a szemben levő sor kihagyásaival szemben vannak elrendezve, mint azt a 3. ábra világosan mutatja. A 3 fogak a porvédő hüvely vége felé sugárirányban mért vastagságukban csökkennek és belesimulnak a porvédő hüvely felületébe, amint azt legjobban a 4. ábrán láthatjuk, így rámpát képezve valamely testnek, például a 4 horonyba bepattítandó csatlakozó testnek a 4 horonyba történő bevezetésére. Minden fognak a kerületen mért szélessége csökken a 4 horonytól távolodva. Az 5. és 6. ábra a porvédő hüvely előállításához egy magszerkezet előnyös kiviteli példáját szemlélteti, amely magszerkezet egymás felé tengelyirányban közelíthető és egymástól távolítható két 6 és 7 magrészből áll. A pontos illesztést az egyik részhez erősített és a másik rész 9 mélyedésébe illeszkedő 8 vezetőrúd biztosítja. A 6 és 7 magrészek végződése a 10 és 11 fokú pártázatokat alkotiák. A 10 pártázat fokaival túlnyúlik a 6 magrész szélén és a köztük levő kihagyások a 6 magrész szélétől visszama­radnak és ezzel alkotják a 6 magrész felületén a 12 mélyedéseket. A 7 magrész 11 pártázata fokai nem nyúlnak túl a 7 magrész szélén, de a magrész külső felületéhez képest a 13 vajatokat alkotják. Amikor - amint a 6. ábrán láthatjuk, — a két magrészt egymáshoz illesztjük, a 10 fokú pártázat részben benyomul a 13 vájatokba és a 11 fokú pártázat a 10 fokú pártázat nyitott mélyedéseibe. A pártázatok fokainak oldalfelületei enyhe szögűek, hogy szoros csatlakozást tegyenek lehe­tővé, ami megakadályozza azt, hogy a fröccsön­tött anyag a csatlakozó pártázatok közé behatol­jon és az öntött termékben dudort képezzen. Ha a 6 magrészhez kemény, szilárd anyagot hasz­nálunk, azzal is elősegíthetjük az öntött por­védőhüvely falvastagságának egyenletes kialakítását. 5 A magrészek többi része és a fröccsöntő készülék a szokásosak. Az öntőforma tengely­irányban két összeállítható és szétszedhető fél­részre van vágva, amelyek közül az egyik fél vízhűtéses és a befejezett öntvény leválasztása 10 érdekében eltávolítható csapokkal van ellátva. A magrészek tengelyirányban egymás felé, egymástól távolodó irányban és az öntőforma részeihez képest mozgathatók. Az öntési anyagot akkor juttatják a formába, amikor azok részei össze-15 zártak és a magrészek az öntőforma belsejében végükkel már csatlakoztak egymáshoz. A fröccsön­tés befejezése után a magrészeket tengelyirányban kihúzzák az öntvényből, amelyet a formarészekkel tengelyirányban tartunk, majd eltávolítjuk az 20 öntőformarészeket úgy, hogy az öntvény a hűtött formarészhez tapad, ezután innen az eltávolító csapokkal leválasztjuk. A formarészeket tengely­irányban rögzíthetjük, vagy a formarészek egy rögzített részéhez képest tengelyirányban elmoz-25 gathatjuk. Az öntési üreg légkivezetése sugárirányban minimális szélességű keskeny gyűrűs résen át történhetik a magrészek és a formarészek között. 30 Ugy találtuk, hogy az egyes részek közötti szokásos hézag elégséges a megfelelő légkivezetés céljára. Ebben a szakmában járatosak előtt nyilvánvaló 35 lehet, hogy a jelen találmány előnyeit a belső hornyok számos különféle formájával kapcso­latosan is biztosítani lehet. Az a különleges példa, amit ismertettünk, sok tekintetben a legnehezebb eset, ti. a teljes gyűrűs horony esete. Ám a 40 találmányt alkalmazni lehet kisebb kerületi kiter­jedésű hornyok esetére is, haladjanak azok akár csak a tengelyre merőlegesen, akár csavart irámyban. Szélső esetben a csőrésznek csak két tengelyirányú térközt alkotó gyűrűs gerincrésze 45 van, amelyek közül az egyiknek 300°-os a kiterjedése, a másiknak 60°-os és beleilleszkedik az első kihagyásába. A találmány nemcsak szintetikus műgyanta anyagú, hanem más merev, vagy félmerev pl. keménygumi anyagú csövekre is 50 alkalmazható. Szabadalmi igénypontok: 55 1. Merev vagy félmerev, szintetikus vagy más anyagból készült, kapcsolati anyarésszel ellátott csőtag, azzal jellemezve, hogy a kapcsolati anyarész a csővégnek belső palástfelületén két sor, egymás között megszakított falú gyűrűs horonyt 60 (4) alkotó, egymáshoz képest eltolt elrendezésű fogai (2, 3) vannak. 2. Az 1. igénypontban meghatározott szerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az egyik sor fog (3) sugárirányú magassága a másik sor fogtól 65 (2) távolodó irányban csökken. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom