164608. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1,2,3,4,5,6-hexahidro-2,6-metano-3-benzazocin-8-ol származékok előállítására

MAGTAB NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1970. XI. 20. (GI-156) Nagy-Britanniai elsőbbsége: 1969. XI. 20. (56819/69) Közzététel napja: 1973. X. 27. Megjelent: 1975. X. 31. 164608 Nemzetközi osztályozás: C 07 d 41/00 Feltalálók: Petersen John Valdemar Brammer, Farum, Ross-Petersen Karl Jakob, Koppenhága, Dánia Tulajdonos: Aktieselskabet Grindstedvaerketj Arhus, Dánia Eljárás 1,2,3,4,5,6-hexahidro-2,6-metano-3-benzazocin-8-ol származékok előállítására 1 A találmány tárgya új eljárás az*<^I) általános képletű 3 alkenil-1,2,3,4,5,6- 'ííexahidro-2,6-metano-3-benzazocin-8-ol-származékok előállítására — ahol R 2—6 szénatomos alkenil-csoportot jelent. 5 Ismeretes, hogy az (I) általános képletű vegyületek - elsősorban az R helyén 3-metil-2-butenil-csoportot tartalmazó vegyület — erős farmakodinamikus hatással rendelkeznek, és ezen belül analgetikus, fájdalomcsillapító és bizonyos 10 mértékű trankvilláns aktivitást mutatnak. Az (I) általános képletű vegyületek előállítására a szakirodalom a következő módszereket ismer­teti: a) A hagyományos eljárás szerint az (I) általános képletű vegyületeket 3,4-dialkil-piridi­nekből állítják elő. Az eljárás hátránya, hogy a kiindulási anyag nehezen hozzáférhető, a vég­termék előállítása hosszadalmas és bonyolult szintézist igényel, és a végtermékek kis hozammal képződnek. b) Az 1 960,839 sz. Német Szövetségi Köz­társaság-beli közrebocsátási iratban és a J. Med Chem. 12. 694-696 (1969) szakcikkben leírt 25 eljárás szerint az (I) általános képletű vegyü­leteket úgy állítják elő, hogy a megfelelő 3-alkenil-3-benzil- (vagy halogénbenzil-) -1,2,3, 4,5,6-hexahidro- 2,6-metano-3-benzazocinium-8-ol­sókat tiofenolátokkal dekvaternerezik. Az eljárás 30 hátránya, hogy a dekvaternerezés nem megy szelektíven végbe, azaz a kiindulási anyag egy részéből a 3-as helyzetű alkenil-csoport hasad le, és melléktermékként jelentős mennyiségű 3-benzil­vegyület képződik. A melléktermékképződés kö­vetkeztében a reakció során olajos, nem kristályo­sodó elegyek képződnek, amelyekből csak hossza­dalmas kromatográfiás tisztítással és nagy veszte­ségek árán lehet elkülöníteni a végterméket. c) Egy másik ismert eljárás során a 3-alkenil-3-benzil- (vagy halogénbenzil-) -1,2,3,4,5,6-hexa­hidro-2,6-metano-3-bezazocinium-8-01-sókat katali­tikus hidrogénezéssel debenzilezik (Kametani: J. 15 Heterocycl. Chemistry 6 /l/, 43-48 /1969/). Az eljárás hátránya, hogy a hidrogénezés során a 3-as helyzetű alkenil-csoport kettős kötése is telítőd­het, és melléktermékként jelentős mennyiségű 3-alkil-vegyület képződik. A melléktermékképződés 20 következtében a végtermék ebben az esetben is olajos, nem kristályosodó elegy, amelyből a kívánt vegyület csak bonyolult kromatográfiás tisztítási műveletekkel különíthető el. A b) és c) pontokban említett eljárások közös hátránya, hogy a kiindulási anyag csak közepes (kb. 50%-os) hozammal állítható elő a (III) általános képletnek megfelelő 3-benzil- (vagy halogénbenzil-) -1,2,3,4,5,6-hexahidro-2,6,metano-3-benzazocin-8-olból. 164608

Next

/
Oldalképek
Tartalom