164600. lajstromszámú szabadalom • Katódszerkezet, célszerűen sebességmodulációs csőhöz
3 164600 4 J*« 'v Különösen kedvezőnek bizonyult az, hogy a felfogóernyő nagy hőmérsékleten olvadó, de elgőzölgés esetén kis gőz-nyomást létesítő fémlemezből áll. Különösen előnyös, ha a gázmegkötő anyagként Ta, Nb, Zr, vagy ezekhez hasonló anyagokat alkalmazunk. Célszerű még az is, ha a felfogóemyőt egy-, vagy mindkét oldalon gázelnyelő képességű fémszuszpenzióval vonjuk be. A találmány szerinti megoldás előnye abban van, hogy ezzel az elrendezéssel a célnak legjobban megfelelően és az eddiginél sokkal egyszerűbben tudtuk megoldani az elektronsugár-eltérítésére alkalmas szerkezeti elemek elhelyezését, és azok méretét a legmegfelelőbben tudtuk kialakítani. Azáltal, hogy igen nagy aktivitású gázelnyelő ül. gázmegkötő anyagokat alkalmaztunk, a sebességmodulációs csőben levő gázzal való takarékosságot lényegesen meg lehet javítani, s a fémszuszpenzióból felszabaduló gázok telítettségi nyomásának alacsony értéken tartása következtében a katód élettartamát pozitív irányban tudtuk befolyásolni. A találmányt alább, egy kiviteli példa kapcsán közelebbről is megmagyarázzuk. A leíráshoz mellékelt rajzon a találmány szerinti katódot metszetben látjuk. A katód egy gömbsüveg alakban kiképzett, az emissziós anyagot magábanfoglaló 1 tartórészből áll, amelyet a spirál alakban tekercselt 2 fűtőtekercs révén az elektronemisszió céljaira szükséges hőmérsékletre lehet felfűteni. Az 1 tartórész és a 2 fűtőtekercs között a találmány szerinti megoldásnak megfelelően van a formazáróan kiképzett 3 felfogóernyő elhelyezve. A 3 felfogóernyő és a 2 fűtőtekercs a 4 nyomótárcsa segítségével vannak egymáshoz szorítva. A segédmodulációs cső üzeme 1 rajz, 1 ábra A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 756154-Zrínyi Nyomda alatt a katódtói emittált elektronokat a rajzon nem ábrázolt elektródák és a mágneses mező fókuszálják, majd keresztülvezetik az átfutási téren, ezután egy kollektor felfogja őket. Mivel az átfutási térben maradék gázmolekulák vannak, igen sok elektron ütközik össze a gázmolekulákkal, eközben pedig pozitív töltésű részecskék — ionok — keletkeznek. A meglevő mágneses tér következtében az ionok a negatív elektróda -tehát a katód - irányában felgyorsulnak, egymással 1 tartószerkezeten kialakított 5 nyíláson keresztülhaladva a 3 felfogóernyőn találkoznak és ott töltésüket elveszítve megsemmisülnek. Ezáltal pedig az emissziós- és hordozóanyag gőzölgését meg tudjuk akadályozni. Szabadalmi igénypontok: 1. Katódszerkezet, célszerűen sebességmodulációs elektroncsőhöz, amely katódszerkezetnek elektronemissziós réteget hordozó tartószerkezete (1) s ezen tartószerkezethez ülesztett fűtőtekercse van, azzal jellemezve; hogy gázelnyelő — anyagú ionfelfogó-ernyő (3) van az emissziós réteget hordozó tartószerkezet és fűtőtekercs (2) között elrendezve, és hogy az emissziós réteget hordozó tartószerkezeten (1) nyüás (5) van kialakítva, melynek felülete a katód felületének legfeljebb tíz százaléka. 2. Az 1. igénypont szerinti katódszerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az ionfelfogó-ernyő (3) gázelnyelő anyaga tantál, cirkon vagy niobium. 3. Az 1. vagy 2. igénypont bármelyike szerinti katódszerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az ionfelfogó-ernyőnek (3) egyik vagy mindkét oldala gázelnyelő képességű anyag szuszpenziójával van bevonva.
