164599. lajstromszámú szabadalom • Hidrolizálható foszfidokat tartalmazó szinergetikus hatású alaktestek állati kártevők irtására
I 3 164599 4 kombinálni. Kitűnt azonban, hogy a védőgázt fejlesztő anyagok használatát a termikusan disszociáló vegyületekre kell korlátozni, mivel a szilárd, hidrofobizáló szerves burkolóanyagok a foszfidrészecskéket vagy részecskecsoportokat annyira 5 beburkolták, hogy a nedvesség behatását csaknem teljesen megszüntették. A gyakorlatban az ilyen anyagok termikus disszociációjának viszonylag alacsony hőmérsékleten kell bekövetkeznie, hogy a szükséges gázfejlesztő hatás elérhető legyen. 10 Éppen ebből adódnak azonban ennek az eljárásnak a hátrányai. Ha ugyanis ezek az anyagok 50 C° alatt disszociálnak, úgy a készítmény nem jól tárolható és szállítható és nincs biztosítva pl. annak trópusállósága sem. Ezáltal azonban éppen 15 egy fő alkalmazási területet kellene kizárni. Ha a termikusan disszociáló anyag disszociációs hőmérséklete 50 C° felett van, akkor a szilárd, szerves burkolóanyag a nedvesség hozzájutását olyan mértékben gátolja, hogy az alaktesteknek a 20 kismértékben vagy túl lassan végbemenő foszforhidrogénképződés során bekövetkező felmelegedése nem elegendő a disszociáció kiváltásához. Az említett okok miatt a gázosodás lefolyásának különböző hőmérsékleten való szabályozása 25 sem lehetséges. Az alaktestek termikusan disszociálódó anyagok jelenlétében történő hőkezelésére vonatkozólag ellentmondóak az irodalmi adatok. A kezelési hőmérsékletnek egyrészt a disszociáló anyag disszociációs hőmérséklete alatt kell lennie, 30 másrészt azonban ki kell váltania a burkolóanyag, célszerűen paraffin olvadását, hogy az a foszfidrészecskéket teljesem körülvegye. Ha - mint említettük — az alkalmazott reakcióhőmérséklet biztosítaná a gyulladásgátló adalék vegyi vagy 35 fizikai átalakulását, akkor a paraffinnak már előzetesen, egy alacsonyabb hőmérséklettartományban meg kellett volna olvadnia és így megakadályozta volna a kapillárisképződést és a további nedvesség bejutását. Figyelemmel kell 40 lenni továbbá arra is, hogy annyi szilárd burkolóanyagot használjunk fel, hogy az egyes foszfidrészecskéket vagy részecskecsoportokat kellőképpen megvédhesse. Ez azonban részben műszaki nehézségeket okozhat az alaktestek kialakí- 45 tásánál, másrészt megakadályozhatja a foszfid tökéletes hidrolízisét és ennek folytán nem kívánatos mérgezőanyag maradhat vissza. A felsorolt hátrányokat számításba véve tehát a hidrolizálható foszfídokból készült alaktesteket 50 úgy kell előállítani, hogy azok magasfokú termikus stabilitással rendelkezzenek és a nedvesség behatásával szemben nagy kezdeti ellenállást mutassanak. A találmány célja, hogy az említett hátrányokat kiküszöböljük, továbbá, hogy 55 az atkák bizonyos fejlődési fokozatai ellen hatástalan foszforhidrogén hatását akaricid anyagok hozzáadásával egészítsük ki. Emellett biztosítani kívánjuk az alkalmazástechnikai szempontból szükséges rövid gázosítási időt és a visszamaradó 60 mérgező anyagoknak a minimálisra való csökkentését is. Meglepő módon azt találtuk, hogy kiváló gyakorlati tulajdonságokat mutató alaktesteket állíthatunk elő hidrolizálható foszfídokból és nem 65 bomló szilárd anyagokból, ha az alaktest anyagába a foszforhidrogént fejlesztő anyagokon kívül nagy gőznyomású akaricid anyagokat is belekeverünk. Erre a célra akaricid anyagként főleg a szerves foszforvegyületek, mint pl. a dimetil-2,2-diklór-vinilfoszfát, dietil-2,2-diklór-vinilfoszfát és a tiofoszforsav etil- vagy fenilésztere alkalmazhatók. A nedvesség elleni kielégítő védelmet a találmány értelmében folyékony hidrofobizáló szerek alkalmazásával érjük el, amivel egyidejűleg a készítmény gyakorlati tulajdonságait is javítjuk. Ezeket a folyékony hidrofobizáló szereket célszerűen a formatestek felületére visszük fel, a hidrolízis kívánt kezdő időpontját a felvitt anyag minőségének és mennyiségének változtatásával lehet szabályozni. Hidrofobizáló-szerként főleg metil- vagy fenilszilikonolajok és klór- vagy fluorparaffinok alkalmazhatók. Ugy találtuk továbbá, hogy az alaktestek csomagolásához lánggátló hatásuk folytán mint védőgázok jól beváltak az olyan alifás fluorvegyületek amelyek forrpontja kevéssel a szobahőmérséklet felett van és így folyékony állapotban adagolhatok. Ezáltal a csomagolásnál eddig használt védőburkolat feleslegessé válik. A bizonyos célokra szükséges maradékmeghatározások és eloszlásmérések biztosan és pontosan elvégezhetők ha a foszfid előállításához jelzett foszforatomokat használunk. Az eljárás előnye, hogy szabályozhatóvá teszi a gázosodás megindítását anélkül, hogy a foszforhidrogén fejlődését károsan befolyásolná. Ez az eddigi alkalmazási lehetőségekkel szemben lényegesen veszélytelenebb alkalmazási módot biztosít és egyúttal minimálisra csökkenti a szükséges kitételi időt. Ha bizonyos célokra szükséges a hidrolízis sebességének a szabályozása, úgy a találmány szerinti és a hagyományos hidrofobizáló adalékokat kombináltan lehet alkalmazni. Előnyösen használhatók erre a célra a gyógyszeriparban bevált hidrofob tablettázó szerek. A nagy gőznyomású akaricid anyagok hozzáadása fokozza az irtószer hatását. A térfogatnövekedés közben képződő foszforhidrogén az akaricid anyag vivőgázaként is szolgál és növeli ennek diffundálóképességét. A találmány szerinti összetétel megjavítja a hagyományos foszforhidrogénfejlesztő kártevőirtószerek eddig nem kielégítő akaricid hatását. Ha ez az adalékanyag még rovarirtótulajdonságú is, úgy a szer hatása ilyen irányban is kiterjeszthető. A találmány szerinti hatóanyagot hőbomlást nem szenvedő anyagokkal, viszonylag magas présnyomással alakíthatjuk mechanikusan és termikusan stabil alaktestekké. Ez biztosítja a tárolhatóságot és szállíthatóságot, valamint az ennél a terméknél különösen fontos trópusállóságot. A találmány szerinti alaktesteket például a következőképpen állíthatjuk elő: A termikus úton nyert, nagy, előnyösen 90% feletti AlP-tartalmú alumíniumfoszfidot finomra őrölve összekeverjük az előzetesen szárított, szilárd, nem bomló adalékanyagokkal. A keverék kívánt homogenitása érdekében a szemcsenagyság 2