164586. lajstromszámú szabadalom • Kártevőirtószerek és eljárás a hatóanyag előállítására

5 164586 6 kivonatok maradékai, aktívszén és hasonló anyagok önmagukban és egymással keverve jönnek számításba. Granulátumok egyszerű módon előállíthatók, mégpedig olymódon, hogy az (I) képletű ható- 5 anyagokat valamely szerves oldószerben oldjuk és az ilymódon kapott oldatot granulált ásványi anyagra, például attapulgitra, sziliciumdioxidra, granikalciumra, bentonitra és hasonló anyagokra felvisszük és utána a szerves oldószert ismét 10 elpárologtatjuk. Polimergranulátumokat is készíthetünk olymódon, hogy az (I) képletű hatóanyagokat polimerizálható vegyületekkel (karbamid-formaldehid, i5 diciándiamid-formaldehid, melamin-formaldehid és egyéb ilyen anyagok) összekeverjük, utána kíméletes polimerizálást hajtunk végre, amely a hatóanyagokat nem érinti és még a folyamat alatt elvégezzük a granulálási. Előnyösebb azonban 2

n kész, porózus polimerizátumokat (karbamid-formaldehid, poliakrilnitril, poliészter és hasonló anyagok), amelyek meghatározott felülettel és kedvező, előre meghatározható adszorpciós/deszorpciós aránnyal rendelkeznek, a hatóanyaggal, például 2

s oldatai alakjában (valamely alacsony forráspontú oldószerben) átitatni és utána az oldószert eltávolítani. Ilyen polimergranulátumok 300 g/liter - 600 g/liter térfogatsúlyú mikrogranulátumok alakjában porozókészülékek segítségével is 30 felvihetők. A porozást nagykiterjedésű haszonnövény-kultúráknál repülőgép segítségével is elvégezhetjük. Granulátumokat úgy is kaphatunk, hogy a vívőanyagokat a ható- és adalékanyagokkal össze- 35 keverjük és ezt követően aprítjuk. Ezekhez a keverékekhez továbbá a hatóanyagot stabilizáló adalékok és/vagy nem-ionos, anionaktív és kationaktív anyagok is keverhetők, amelyek 40 például a hatóanyagoknak a növényeken vagy növényrészeken való tapadását javítják (tapadásfokozó- és ragasztószerek) és/vagy jobb nedvesíthetőséget (nedvesítőszerek), valamint diszpergálhatóságot (diszpergálószerek) biztosítanak. 45 E célra például a következő anyagok jönnek számításba: olaj-mész-keverékek, cellulóz-származékok (metilcellulóz, karboximetilcellulóz), hidroxietilénglikoléterei olyan mono- és dialkilfenoloknak, 50 amelyek molekulánként 5-15 etilénoxiddal és az alkilgyökben 8-9 szénatommal rendelkeznek, továbbá ligninszulfonsav, ennek alkálifém- és alkáliföldfémsói, polietilénglikoléterek (carbowax), olyan zsíralkoholpoliglikoléterek, amelyek molekulánként 55 5-20 etilénoxid-gyököt és a zsíralkohol-részben 8—18 szénatomot tartalmaznak, valamint etilénoxid, propilénoxid, polivinilpirrolidonok, polivinilalkoholok kondenzációs termékei, karbamid-form- go aldehid kondenzációs termékek, valamint latexanyagok. Vízben diszpergálható hatóanyagkoncentrátumok, azaz permetezőporok (wettable powder), paszták és emulzió-koncentrátumok olyan szerek, 65 amelyek vízzel minden kívánt koncentrációra hígíthatok. Ezek a szerek hatóanyagból, vivőanyagokból, adott esetben a hatóanyagot stabilizáló adalékokból, felületaktív anyagokból, habzásgátló anyagokból és adott esetben oldószerekből állnak. A permetezőporokat (wettable powder) és pasztákat úgy állítjuk elő, hogy a hatóanyagokat diszpergálószerekkel és poralakú vívőanyagokkal alkalmas berendezésekben a homogenitás eléréséig összekeverjük és összeőröljük. Vívőanyagokként például a szilárd készítményekre előzőleg megadott anyagok jönnek számításba. Bizonyos esetekben előnyös, ha különböző vívőanyagok keverékeit alkalmazzuk. Diszpergálószerekként például a következő anyagok használhatók: szulfonált naftalinnak és szulfonált naftalin-származékoknak formaldehiddel alkotott kondenzációs termékei, naftalinnak, illetve naftalinszulfonsavaknak fenollal és formaldehiddel képezett kondenzációs termékei, valamint a ligninszulfonsav alkálifém-, ammónium-és alkáliföldfömsói, továbbá alkilarilszulfonátok, a dibutilnaftalinszulfonsav alkálifém- és alkáliföldfémsói, zsíralkoholszulfátok, így a szulfatált hexadekanolok, heptadekanolok, oktadekanolok sói, továbbá a szulfatált zsíralkoholglikoléter sói, az oleilmetiltaurid nátriumsója, ditercier acetilénglikolok, dialkil-dilaurilammóniumklorid, valamint zsírsavas alkálifém- és alkáliföldfémsók. Habzásgátló szerekként például szilikonok jönnek tekintetbe. A hatóanyagokat az előzőekben felsorolt adalékokkal olymódon keverjük, őröljük, szitáljuk és passzírozzuk, hogy a permetezőporoknál a szilárd részek 0,02-0,04 mm-t, a pasztáknál pedig 0,03 mm-t ne lépjék túl. Emulziókoncentrátumok és paszták előállításához az előzőekben megadott diszpergálószereket, szerves oldószereket és a vizet használjuk. Oldószerekként például a következő anyagok jönnek számításba: alkoholok, benzol, xilolok, dimetilszulfoxid és a 120-350 C°-os hőmérséklettartományban forró ásványolajpárlatok. Az oldószereknek gyakorlatilag szagtalanoknak és a hatóanyaggal szemben közömböseknek kell lenniök. A találmány szerinti szerek továbbá oldatok alakjában is alkalmazhatók. Erre a célra az (I) általános képletű hatóanyagokat alkalmas szerves oldószerekben, oldószerkeverékekben vagy vízben oldjuk. Szerves oldószerekként alifás és aromás szénhidrogének, ezek klórozott származékai, alkilnaftalinok, ásványolajok önmagukban vagy egyéb oldószerekkel keverve jönnek számításba. Az előzőekben leírt szerekben a hatóanyagtartalom 0,1% és 95% között mozog, emellett azonban repülőgéppel vagy más alkalmas szórókészülékkel szórva 99,5%-os koncentrációkig terjedő szerek, sőt a tiszta hatóanyagok önmagukban is alkalmazhatók. Az (I) képletű hatóanyagok például a következő alakokban készíthetők el: 3