164585. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 9-(2-hidroxi-3-amino-propil)-9,10-dihidro-9,10-etano-antracén származékok előállítására pszichotróp hatás

15 164585 16 Ezt a nitrilt (18g) 150ml tetrahidrofuránban oldjuk, majd 6g lítíumalumíniumhidrid 100 ml tetrahidrofurános elegyéhez csepegtetjük. A reak­ciókeveréket 8 órán át keverjük 60°-on, ezután lehűtjük, majd egymás után 8 ml vizet, 8 ml 15%-os nátriumhidroxidoldatot és 24 ml vizet adunk hozzá. A képződő csapadékot szűrjük és a szűrletet vákuumban bepároljuk. így a 9-(2-hidr­oxi-3-amino-propil)-9,10-dihidro-9,10-etano-antracént kapjuk, amely 176-177°-on olvad. 20 g ilyen aminoalkohol 150 ml hangyasavas keverékét 1 órán át melegítjük 95°-on 10 ml formaimnál, majd vákuumban bepároljuk. A maradék pH-ját 2 n nátriumhidroxidoldat hozzá­adásával lúgosra állítjuk, ezután metilénkloriddal extraháljuk és a szerves fázist bepároljuk. így kapjuk a 9-[(3-metil-5-oxazolidinil)-metíl]-9,10-di­hidro-9,10-etano-antracént, amely 106-109°-on olvad. 2. példa: 12 g N-(p-toluolszulfonil)-9-(2-hidroxi-3-metil­amino-propil)-9,10- dihidro-9,10-etano-antracén 100 ml tetrahidrofurános oldatát lassan 3g lí­tiumalumíniumhidrid 50 ml tetrahidrofurános ke­verékéhez csepegetjük. A reakciókeveréket 4 órán át forraljuk visszacsepegő hűtő alkalmazásával, ezután szobahőmérsékletre hűtjük le, majd óva­tosan 3 ml vizet és 10 ml 15%-os nátrium­hidroxidoldatot adunk hozzá. A képződő csapa­dékot szűrjük, a szűrletet bepároljuk. A mara­dékban kapjuk a 9-(2-hidroxi-3-metilaminopropil)-9,10-dihidro-9,l 0-etano-antracént, amely azonos az 1. példában leírt eljárás szerint nyert termékkel, e vegyület ciklohexilszulfaminátja 143—145°-on ol­vad. A kiindulási anyagként alkalmazott toluol­szulfonamidot a következőképpen állíthatjuk elő: 25 g 9-(2-hidroxi-3-aminopropil)-9,10-dihidro-9,10-etano-antracén 200 ml piridines oldatához 25 g p-toluolszulfokloridot adunk. 12 óra múlva vizet és 50 ml 5 n sósavat adunk hozzá, majd metilénkloriddal extraháljuk. Az extraktumot szá­rítjuk, az oldószert lepároljuk, a kristályos anyagként kapott maradékot 150 ml dimetilfor­mamidban oldjuk, és éteres diazometánoldatot adunk hozzá. A reakcióelegyet 12 órán át hagyjuk állni szobahőmérsékleten, majd vá­kuumban bepároljuk, így maradékként a nyers N-( p -1 ol u ol s zulfonil)-9,10-dihidro-9,10-etano-antra­cént kapjuk, amelyet a fent leírt reakcióban további tisztítás nélkül használhatunk fel. 3. példa: 5 g 9-(2-p-toziloxi-3-dimetilamino-propil)-9,10-di­hidro-9,10-etano-antracén és 2g nátriumhidroxid 50 ml etanolos és 5 ml vizes oldatának keverékét 2 órán át forraljuk visszacsepegő hűtő alkal­mazásával. Ezután 100 ml vizet és 50 ml 2 n ecetsavat adunk hozzá és éterrel extraháljuk. A vizes fázist elválasztjuk, majd 10%-os nátrium­hidroxidoldat hozzáadásával meglúgosítjuk. Me-5 tilénkloriddal történő extrakció, majd az oldószer eltávolítása után az V képletű 9-(2-hidroxi-3-di­metilamino-propil)-9,10-dihidro-9,10-etano-antracént kapjuk, kristályos anyag alakjában, amely szub­limálás után 118-121°-on olvad. A metánszul-10 fonát olvadáspontja 185—186°. 4. példa: 15 10 g 9-(2-Mdroxi-3-arninopropil)-9,10-dihidro-9,10-etano-antracén, 10 ml 35%-os vizes, form­aldehid oldat és 100 ml hangyasav keverékét egy órán át melegítjük 100°-on. Ezután a reakció­elegyet vákuumban szárazra pároljuk, a maradékot 20 100 ml 2 n ecetsavban oldjuk és éterrel mossuk. A savas extraktum pH-ját 10%-os nátrium­hidroxidoldattal lúgosra állítjuk, majd metilén­kloriddal kirázzuk. Szárítás és az oldószer lepárlása után kapjuk a 9-(2-hidroxi-3-dimetil-25 aminopropil)-9,10-dihidro-9,10-etano-antracént, amely szublimálás után 118-121°-on olvad, és amely megegyezik a 3. példában leírt eljárás szerint nyert termékkel. A metánszulfonát 185-186°-on olvad. 5. példa: 1,0 g lítiumalumíniumhidrid 20 ml tetrahidro-35 furános oldatához 2,1 g 5-(9,10-dihidro-9,10-etano-8-antrilmetil)-oxazolidinon-(2) 20 ml tetrahidro­furános oldatát adjuk és 4 órán át forraljuk visszacsepegő hűtő alatt. Ezután lehűtjük, majd egymás után 2 ml vizet, 2 ml 15%-os nátrium-40 hidroxidoldatot és mégegyszer 6 ml vizet adunk hozzá. A képződő csapadékot szűrjük, a szűrletet bepároljuk, és az így nyert maradékot 2 n ecetsavban oldjuk. A savas oldatot éterrel mossuk. A savas kivonathoz 10%-os nátriumhidroxidoldatot 45 adunk alkalikus reakcióig, majd metilénkloriddal kirázzuk. Az oldószer lepárlása után nyerjük a 9 - ( 2 -hi d roxi-3-metilamino-propil)-9,10-dihidro-9,10-etano-antracént, amelynek hidrokloridja 237—239°-on olvad, és amely azonos az 1. 50 példában leírt eljárás szerint előállított termékkel. A kiindulási anyagként alkalmazott oxazolidi­nont a következőképpen állíthatjuk elő: 55 2,8 g 9-(2-hidroxi-3-amino-propil>9,10-dihidro-9,10-etano-antracén 50 ml benzolos, 20 ml di­oxános és 5 ml nátriumhidroxidos oldatához szobahőmérsékleten keverés közben 20 ml 10%-os foszgénes toluol oldatot adunk. 3 óra múlva a 60 képződő csapadékot szűrjük, a szűrletet lepá­roljuk. A maradékot metilénkloridban oldjuk és 3%-os vizes metánszulfonsavoldattal extraháljuk. Szárítás és az oldószer eltávolítása után kapjuk a nyers 5-(9,10-dihidro-9,10-etano-9-antril-metil)-oxa-65 zolidinon-(2)-t, szilárd anyag alakjában. 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom