164548. lajstromszámú szabadalom • Impulzusgenerátor

7 164548 8 érzékelési helyet (vagyis, amikor a radacska a 64 középvonalon áthalad). Előnyös továbbá, ha mindegyik 22 mag mindig azonos végén van „begyújtva", úgyhogy az indukált impulzusok lényegében azonosak és polaritásuk is egyforma. Előnyös az is, ha a 40 érzékelőfej iránya a 20 radacska tengelyével szöget zár be az érzékelési helyen (előnyösen úgy, hogy a 20 radacska a 42 érzékelési helyen egy vonalban van az érzékelő pólusainak változó polaritású végeivel, amint az 5. ábrán ezt bemutattuk) és az egymással szemben lévő 60, 62 mágnesek oldalsó irányban és egymással szemben el vannak tolva, amint az 5. ábra is mutatja. Ezáltal egyrészt lehetőség nyílik arra, hogy a radacska az első mágneses térből gyorsabban távozzon el és érje el a második mágneses teret, másrészt a radacska „gyújtási" pontját így pontosabban lehet meghatározni az induktív 46 érzékelő előtt, harmadrészt erősebb változó mágneses teret lehet gerjeszteni a radacska egyik végénél, így biztosíthatjuk a mágneses Bloch-fel kialakulását a radacska végénél. Ha az állandó 60, 62 mágnesek elég erősen mágnesesek ahhoz, hogy minden egyes 20 radacska 24 héját előmágnesezzék, akkor a 12 forgórész mindkét irányban foroghat és mindegyik radacska „begyújt" a 42 érzékelési helyen, a 22 mag mágnesességének a forgás mindkét irányában történő hirtelen megváltozása révén. A Bloch-fal kialakulása azonban a radacska másik végén következik be ellentétes forgásirányban (mégpedig a radacska ellenkező végén lévő erősebb mágneses tér következtében). Az indukált impulzus polaritása így a 12 forgórész forgásirányától függ. Például az 54 tekercs végét alkalmas áramkörhöz csatlakoztathatjuk, melynek segítségével az egyik forgásirányban keletkező impulzusokat kivonhatjuk a másik forgásirányban ébredő impulzusokból, s így a 12 forgórész szöghelyzetét mérhetjük, vagy pedig olyan kimenő impulzussort állíthatunk elő, amely a 12 forgórész csupán egyik irányban történő forgásának felel meg. Amint már jeleztük, az állandó 60 és 62 mágneseknek elég erőseknek kell lenni ahhoz, hogy a rudacskák 24 héját mágnesezni tudják úgy, hogy az érzékelőfej állandó mágneses tere a rudacskát megfelelően átmágnesezhesse. Ehhez járul még az is, hogy a viszonylag erős U-alakú állandó 80, 82 mágneseket úgy lehet felszerelni, hogy minden egyes 20 rudacskát már előre be lehessen állítani, és így a 40 érzékelőfej mágneses tere hasson rájuk. A 80 és 82 mágneseket úgy kell beállítani, hogy olyan mágneses teret létesítsenek, melyeknek iránya megegyezik az érzékelőfej megfelelő mágneses terének irányával, előnyösen pedig erősebb mágneses terük legyen, mint az érzékékelőfej állandó mágneses tere, hogy így a rudacskák héjának elomágnesezését biztosítani lehessen. így azután —ha két irányban működő impulzusgenerátort akarunk készíteni - két ilyen állandó 80, 82 mágnesre van szükségünk, amelyek mágneses tere az érzékelőfej megfelelő állandó mágneses terével egyirányú, és így biztosítani lehet azt, hogy a 20 rudacskák mindig a megfelelő irányba vannak előmágnesezve, mielőtt a 40 érzékelőfejhez érnének függetlenül a 12 forgórész forgásirányától. A szakmában járatos szakemberek előtt nyilvánvaló, hogy a fentiekben leírt berendezésben különféle módosításokat és változtatásokat is végre lehet hajtani, anélkül, hogy a találmányi gondolattól eltérnénk. Szabadalmi igénypontok: 1, Impulzusgenerátor, amelynek mágneses ele-15 meket tartalmazó tartórésze és a tartórész mentén elhelyezett indukciós érzékelőfeje van, ahol a tartórész és az érzékelőfej egymás mentén elmozdíthatóan van ágyazva, azzal jellemezve, hogy a tartórészen (13) első réteget (22) és 20 második réteget (24) tartalmazó legalább egy mágnesezhető radacska (20) van elhelyezve, ahol az első és második réteg (22 és 24) mágneses jellemzői, például koercitív ereje, egymástól különböző értékűek, továbbá az érzékelőfejnek (40) 25 állandó mágneses teret (67, 66) létrehozó mágneselemei és a mágneses tér változásakor villamos impulzust előállító induktív érzékelője (46) van. 30 2. Az 1. igénypont szerinti impulzusgenerátor kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a tartórész (13) mentén elhelyezett, a rudacskát (20) előmágnesező legalább egy mágnese (80, 82) van. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti impulzus-35 generátor kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a rudacskát (20) az induktív érzékelőhöz (46) való közelítésének irányától függően egyik vagy másik irányban előmágnesező mágnesei (80 és 82) vannak. 40 4. Az előző igénypontok bármelyike szerinti impulzusgenerátor kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a mágneselemek által létrehozott mágneses tér (67, 66) az induktív érzékelő (46) mellett helyezkedik el. 45 5. Az előző igénypontok bármelyike szerinti impulzusgenerátor kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a mágneselemeket ellentétes polaritású sarkaikkal egymással szemben elhelyezett állandó mágnesek (60 és 62) alkotják. 50 6. Az 5. igénypont szerinti impulzusgenerátor kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az induktív érzékelő (46) az állandó mágnesek (60 és 62) által létrehozott két egymással ellentétes irányú mágneses tér (66 és 67) között, közel zérus 55 mágneses térerősségű helyen van elhelyezve. 7. Az előző igénypontok bármelyike szerinti impulzusgenerátor kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a tartórészen (13) egymástól egyenlő távolságban több egymással párhuzamos mágnesez-60 hető radacska (20) van elhelyezve. 8. Az előző igénypontok bármelyike szerinti impulzusgenerátor kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az érzékelőfej (40) rögzített, a tartőrész (13) pedig az érzékelőfej (40) mentén elmozdít-65 ható. 4