164544. lajstromszámú szabadalom • Égő folyékony tüzelőanyagokhoz
3 164544 4 révén biztosítható egy olyan előmelegített felület, amelynek ütközik az olaj-levegő keverékéből álló sugár, s ezen a felületen az olaj elgazosodik majd a gáz 180°-os fordulatot megtéve az égő fúvókáján kiáramlik és mint az a gázégőknél 5 ismeretes, kék lánggal elég. (Ilyen égők ismerhetők meg az 1235 492 és 1265 906 számú NSZK szabadalmi leírásokból.) Az ilyen kialakítású égők viszonylag költséges üzeműek, drágák és központifűtésekhez csak feltételesen alkalmaz- 10 hatók, hiszen a különféle eltérő égéstermékben nem üzemelnek kifogástalanul. A találmány szerinti feladat folyékony tüzelőnyagok számára olyan égőt biztosítani, amelynek 15 szokásos kialakítású nyomásporlasztásos fúvókafeje van és amely a legegyszerűbb eszközökkel gyakorlatilag bármilyen alakú égéstérhez hozzáilleszthető, csaknem zajmentesen ég, szag- és korommentes, továbbá alig világító lángot ad. 20 Ezt a feladatot a bevezetőben először említett égőből kiindulva a találmány azáltal oldja meg, hogy a levegővezető cső kúpos végdarabjának kilépőkeresztmetszete a nyomásporlasztásos fúvóka 25 kiömlési síkjában van, s ez kisebb, mint az elosztó test kerülete illetve a kerület által meghatározott felület keresztmetszete és úgy van méretezve, hogy a kiáramló levegő a tüzelőanyaggal olyan áramlási sebesség mellett képezzen 30 keveréket, amely áramlási sebesség a láng terjedési sebességénél nagyobb, és hogy az elosztó test nyílásait furatok képezik. Ezáltal elérhető, hogy a ventillátorral szállított égési levegő az elgázosításra és elégetésre kerülő tüzelőanyag-mennyiségnek 35 megfelelően közel a sztöchiometrikus arányban adagolt, koncentrált, tömör sugarat alkot, amely az égő fúvókájából kilépő tüzelőanyag-sugáron oly intenzíven áramlik keresztül, hogy a tüzelőanyagrészecskéknek a levegő oxigénjéhez képesti foko- 40 zottabb aktivitása következik be és az így előkészített tüzelőanyagkeverék a gyújtás után elgazosodik és gyakorlatilag nem világító, vagyis kék lánggal ég, és a gyújtás kikapcsolása után a tüzelőanyagkeverék egy keverőzónán égés nélkül 45 áramlik keresztül, amely keverőzóna vége az elosztó testnél van. Az elosztó testhez tartozó nyílásoknak furatokként való kiképzése révén elérhető, hogy az elosztó testnél fenntartott lángtól az általa fejlesztett hő az elosztó test 50 elülső része felé elvezetődik, ahová a részben elgazosodott olaj-levegő keverék ütközik. Az említett hővezetés a fúvatok között megmaradt nagy felületű és keresztmetszetű résznek köszönhető, amely egyenletes hőelosztást illetve egyen- 55 letes hőáramlást tesz lehetővé. így abszolút korom- és szagmentes, nyugodt kékláng érhető el, amelynek C02 -tartalma magas és amelynek CO-tartalma messze alatta van a füstgáz megengedhető 0,1 térfogatszázaléknyi CO-tartalmának. 60 Lehetséges több különböző kialakítású elosztású elosztó testet egymás mögött elhelyezni, ahol a kisebb átmérőjű elosztó test és az égő fúvókája felöl nézve elsőként helyezkedik el. Az elosztó 65 testnek az égő fúvókája torkolatától való távolságának, valamint kialakításának változtatásával, a láng alakja variálható. Az első elosztó test tartója a második elosztó test tartóját körbefogja, aminek az az előnye, hogy kisebb számú alkatrészre van szükség. A második elosztó test ionizációs szondaként működhet, azonban ekkor a tartóját az első elosztó test tartójához képest villamosan szigetelni kell. Ilyen elosztó test helyett azonban egy önmagában ismert ionizációs szondát is alkalmazhatunk. Habár a fentiek szerinti égő tartós üzem esetén előnyösnek mutatkozott, fennáll még az a hátrány, hogy bizonyos körülmények között gyulladási késés következik be, ami azzal jár, hogy stabil láng csak több-kevesebb idő után alakul ki. Az elosztó testet tehát úgy kell kialakítani, hogy a láng közvetlenül a gyújtás után kialakuljon. Ezen további feladat megoldására a találmány szerinti égőnél az elosztó test az égő fúvókája felé eső végén, az elosztó test belseje felé irányított homorulattal van ellátva, amely a furatokhoz kiegészítésképpen egy középső nyílással rendelkezik. A nyílás átmérője kisebb, mint az elosztó test többi furatainak átmérője. Ezáltal elérjük, hogy rögtön a tüzelőanyag-levegő keverék meggyújtása után az elosztó test belső terében stabil láng alakul ki és nem következik be az elosztó test belsejében koromképződés. A találmányt több, a rajzokon vázlatosan feltüntetett kiviteli példa kapcsán, a rajzok alapján ismertetjük. Az 1. ábra a találmány szerinti égő viszonylag hosszú levegőfúvókával és elosztó testtel rendelkező kiviteli példájának részbeni hosszmetszete. A 2. ábra a találmány szerinti égő viszonylag rövid légfúvókával rendelkező kiviteli alakjának hosszmetszete a találmány szerinti kialakított elosztó testtel. A 3. ábra két egymás mögött elrendezett elosztó test oldalnézete. A 4. ábra a találmány szerinti, üreges golyóként kialakított elosztó test nézete. Az 5. ábra a találmány szerinti, üreges hengerként kialakított elosztó test elölnézete. A 6. ábra az 5. ábra szerinti oldalnézete. A 7. ábra az 1—4. ábrák szerinti elosztó test változata. Az 1 égőkarimába 2 légvezető cső van rögzítve, amelynek 3 kúpos szűkülete levegőadagoló fúvókaként van kialakítva. Ennek a légfúvókának a 4 torkolata a 6 égőfúvóka 5 torkolatával esik egy síkba, amely 6 égőfúvóka koaxiális a 2 légvezető csővel ill. légfúvókával. A két gyújtóelektróda 7-el van jelölve. A légfúvókaként kialakított 3 kúpos szűkület feladata, hogy egy ventillátor által szállított égési levegőt a fúvóka torkolati síkjáig egy tömör légsugárrá alakítsa, amely a 6 égőfúvókából kilépő tüzelő-2
