164544. lajstromszámú szabadalom • Égő folyékony tüzelőanyagokhoz

MAGTAB NÉPKOZTARSA SZABADALMI LEÍRÁS 164544 V Bejelentés napja: 1970. X. 14. (WE-422) Német Szövetségi Köztársaság-beli elsőbbségei: 1969. X. 14. (P 19 51 752.3-13) 1-4. igénypontok, 1970. VIII. 11. (P 20 39 872.5-13) 5. igénypont, 1970. IX. 23. (P 20 46 937.8-13) 6. igénypont 1 Közzététel napja: 1973. IX. 27. Megjelent: 1975. IX. 30. P^JP V Bejelentés napja: 1970. X. 14. (WE-422) Német Szövetségi Köztársaság-beli elsőbbségei: 1969. X. 14. (P 19 51 752.3-13) 1-4. igénypontok, 1970. VIII. 11. (P 20 39 872.5-13) 5. igénypont, 1970. IX. 23. (P 20 46 937.8-13) 6. igénypont 1 Közzététel napja: 1973. IX. 27. Megjelent: 1975. IX. 30. Nemzetközi osztályozás: V Bejelentés napja: 1970. X. 14. (WE-422) Német Szövetségi Köztársaság-beli elsőbbségei: 1969. X. 14. (P 19 51 752.3-13) 1-4. igénypontok, 1970. VIII. 11. (P 20 39 872.5-13) 5. igénypont, 1970. IX. 23. (P 20 46 937.8-13) 6. igénypont 1 Közzététel napja: 1973. IX. 27. Megjelent: 1975. IX. 30. F 23 d 7/00 V Bejelentés napja: 1970. X. 14. (WE-422) Német Szövetségi Köztársaság-beli elsőbbségei: 1969. X. 14. (P 19 51 752.3-13) 1-4. igénypontok, 1970. VIII. 11. (P 20 39 872.5-13) 5. igénypont, 1970. IX. 23. (P 20 46 937.8-13) 6. igénypont 1 Közzététel napja: 1973. IX. 27. Megjelent: 1975. IX. 30. T ORSZÁGOS ALALMANY HIVATAL V Bejelentés napja: 1970. X. 14. (WE-422) Német Szövetségi Köztársaság-beli elsőbbségei: 1969. X. 14. (P 19 51 752.3-13) 1-4. igénypontok, 1970. VIII. 11. (P 20 39 872.5-13) 5. igénypont, 1970. IX. 23. (P 20 46 937.8-13) 6. igénypont 1 Közzététel napja: 1973. IX. 27. Megjelent: 1975. IX. 30. -«"" —• * "~ - ~ Feltalálók: Biödlin Willi mérnök, Allensbach/Bodensee, Weishaupt Siegfried okleveles mérnök, Schwendi/Württ., Német Szövetségi Köztársaság Tulajdonos: Max Weishaupt GMBH, Schwendi/Württ., Német Szövetségi Köztársaság Égő folyékony tüzelőanyaghoz 1 A találmány tárgya égő folyékony tüzelőanyagok elégetésére, amely megközelítően sztöhiometrikus légmennyiséggel üzemeltethető és amelynek levegőve­zetőcsőben koncentrikusan elhelyezett nyomáspor­lasztásos fúvókája, a levegővezetőcső végén lévő kúpo- 5 san szűkülő végdarabja és a tüzelőanyagfúvókához képest axiális irányban beállíthatóan elrendezett, a fúvókával szemben lévő, domború felületű, nyílá­sokkal ellátott elosztó teste van. Ilyen égők ismertek már, pl. a 3 223194 számú USA 10 szabadalmi leírásból. Az ismert égők elosztó testét, nyomásporlasz­tásos égőkkel kapcsolatban szokásos alkalmazni, ahol a porlasztófűvóka szájnyílása a levegővezető- 15 cső kúpos végdarabjának szájnyílásától meghatá­rozott távolságban ez utóbbiban van. A levegő­vezető cső kúpos végdarabja megfelel a nyomás­porlasztásos égő alakjának és nagyságának, azaz a végdarab szájnyílásának keresztmetszete viszonylag 20 nagy. Az elosztó testnek a kúpos végdarab szájnyílásától való távolsága lényegtelenül nagyobb, mint az égőfúvóka szájnyílásának a kúpos végdarab szájnyílásától való távolsága. Az égéshez szükséges levegő tehát oly nagy keresztmetszeten 25 van kivezetve, hogy -amint a lefolytatott kísérletek is igazolták - a folyékony tüzelőanyag kifogástalan elgázosításához szükséges nagyságú keveréksebesség nem biztosítható. Továbbá az elosztó testnek a kúpos végdarab szájnyílásától 30 való távolsága oly kicsi, hogy nem áll rendelke­zésre elegendő keveredési tér. A kúpos végdarab szájnyílásának viszonylag nagy átmérője miatt az égéshez szükséges levegőmennyiség legnagyobb része az elosztó' test mellett, azon kívül fog áramolni. Hasonló viszonyok vannak egy másik ismert nyomásporlasztásos égőnél is, amelynél vagy gömb, vagy kúpba átmenő félgömb van elosztó testként alkalmazva. (Ilyen ismerhető meg a 3 224 488 számú USA szabadalmi leírásból.) Itt is biztosítani kell, hogy a folyékony tüzelőanyag, amely az égési levegővel még nem keveredett, az elosztó test felületén eloszoljon és ezáltal az égési levegőnek nagy felületet nyújtson. Ezekkel az ismert égőkkel nem lehet biztosí­tani a tüzelőanyagrészecskéknek a levegőrészecs­kékkel való tökéletes keveredését, mert a levegő­vezetőcső kilépőkeresztmetszete nagyobb mint az elosztó test körvonalával meghatározott torlófelü­let. Ezeknek az ismert elosztó testeknek a feladata, hogy lángstabilitást biztosítsanak, de tökéletes elgázosítást, azaz koromképződés nélküli kéklángú égést nem eredményeznek. Ismeretesek továbbá úgynevezett elgázosító olajégők, amelyeket recirkulációs égőknek is neveznek, mert az égési gáz egy részét szükség­szerűen vissza kell vezetni, s ennek elégetése 164544

Next

/
Oldalképek
Tartalom