164540. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolókészülék áramkör szakaszolására

5 164540 6 jobboldali 13 lemez alkotja. A 12, ill. 13 lemezekből egy-egy első 14 csap és második 15 csap áll ki (ezek elhelyezkedését mutatja a 4. ábra) úgy, hogy azok a 2 és 3 oldallemezek 16, ill. 17 nyílásaiból kinyúlnak. A készülék első 5 s álló érintkezője és 8 mozgó érintkezője által alkotott első érintkező rendszeméi van kialakítva egy ívoltó rendszer, mely álló 18 segédérintkezőből, mozgó 19 segédérintkezőből és ívoltó 20 kamrából áll. Az álló 18 segédérintkező az első 5 10 álló érintkezőhöz fémesen és ugyanakkor mereven, míg a mozgó 19 segédérintkező az első 8 mozgó érintkező homlokfelületéhez ugyancsak fémesen, de rugósan kapcsolódik. A készüléknek a már előbbiekben részletezett is kedvező hatások és előnyök miatt olyan kikapcsolási folyamatos ill. sorrendet kell megvalósítania, hogy a 7 merev tartó 21 pontjára (mely a példaképpeni kivitelnél a 12, ill. 13 lemeznél van kialakítva) ható P (kikapcsolási) erő hatására a 20 kapcsolási művelet első lépéseként az első 8 mozgó érintkező emelkedjen ki az első 5 álló érintkező lemezei közül úgy, hogy a második 9 mozgó érintkező és második 6 álló érintkező áramvezető kapcsolata még fennmaradjon, azaz a 25 mozgó érintkező rendszert magában foglaló 7 merev test a vele merev kapcsolatban álló második 15 csap zárt helyzeti 22 forgáspontja körül forduljon el. A kikapcsolási folyamatnak ebben a fázisában az áram a segédérintkezőkön 30 keresztül folyik. A 7 merev test további elfordulásakor a mozgó 19 segédérintkező válik el az álló 18 segédérintkezőtől, miközben az áram megszakítás megtörténik és a megszakításkor keletkező ív az ívoltó 20 kamrában kialszik. 35 A 7 merev testnek a zárt helyzeti 22 forgáspont körüli elfordulásának tartama alatt az ívoltó rendszeren belül az ív oltása megtörténik és az első 8 mozgó érintkező az első 5 álló érintkezőtől ill. a mozgó 19 segédérintkező az 40 álló 18 segédérintkezőtől szakaszolási távolságra elválik. Ez a kapcsolási helyzet akkor következik be, amikor az első 14 csap a második 15 csap zárt helyzeti 22 forgáspontja körül elfordulva a nyitott helyzeti 23 forgáspontját eléri. 45 A kikapcsolási folyamat következő fázisában, most már árammentes állapotban, a második 9 mozgó érintkezőnek kell elválnia szakaszolási távolságra a második 6 álló érintkezőtől. Ekkor a 7 merev test a nyitott helyzeti 23 forgáspont 50 körül fordul el, mindaddig, amíg a második 15 csap el nem éri nyitott helyzeti 24 forgáspontját. Ezzel a teljes kikapcsolási folyamat — az áram megszakítás és a teljes kiszakaszolás — megtörténik. 55 A készülék bekapcsolásakor lényegében az előbbiekben részletezett kapcsolási sorrenddel ellentétes folyamatot kell megvalósítani (mikoris a P kikapcsolási erővel ellenkező értelmű P bekapcsolási erő hat a 7 merev testre), tehát a 60 bekapcsolás első fázisaként a második 9 mozgó érintkezőnek kell záródni a második 6 álló érintkezővel, majd második lépésként az első 8 mozgó érintkezőnek az első 5 álló érintkezővel kell kapcsolódni. A 7 merev test 14 és 15 65 csapjainak mozgását követve, elsőnek a második 15 csapnak kell elfordulnia az első 14 csap nyitott helyzeti 23 forgáspontja körül mindaddig, amíg a második 15 csap el nem éri zárt helyzeti 22 forgáspontját, majd ezt követőleg az első 14 csap a zárt helyzeti 22 forgáspont körül fordul el, amíg el nem éri zárt helyzeti 25 végpontját. A fentiekben részletezett előnyös kapcsolási folyamat a 3., 4., és 5. ábrákon látható kényszerpályás terelő és reteszelő szerkezettel valósítható meg, mely szerkezet a 7 merev testből kétoldalt kiálló első és második 14 és 15 csapot a már részletezett pályájú mozgásra kényszeríti. A terelő és reteszelő szerkezet a bal 2 oldallemez külső felülete mellett helyezkedik el olymódon, hogy egymás mellett egymáshoz képest polárszimmetrikus elrendezésben két terelő lemez van elhelyezve. Az 1. ábrán 35-el jelölt terelő lemez a bal 2 oldallemezhez, a 34-el jelölt terelő lemez a 35 terelő lemezhez simul. A 3. ábra a kényszerpályás terelő és reteszelő szerkezet egyik szerkezeti elemét a 34 és 35 terelő lemezt mutatja, mely 26 kereszt szárból és 27 hosszanti szárból áll. A 27 hosszanti szár szabad végén az első illetve második 14, ill. 15 csap kerületével lazán illeszkedő 28 fészek, míg a 26 keresztszárban két szakaszból álló kényszerpálya van kialakítva, melynek első 29 szakasza körív pálya, mely körív pálya középpontja a 28 fészek virtuális középpontja. A 30 második szakasz az előbbi körív folytatását szelő húrszakasz. A terelő lemez 26 keresztszárában és 27 hosszanti szárában a terelő lemez vezetése és határolása céljából 31 nyílások vannak kialakítva, melyek hossztengelyei a 27 hosszanti szár tengelyével párhuzamos elrendezésűek, s melyek a bal 2 oldallemezből kiemelkedő rövid 32 vállas csapokkal, vagy hosszú 33 vállas csapokkal lazán illeszkednek (a rövid 32 vállas csapok a 35 terelő lemezt, a hosszú 33 vállas csapok a 34 terelőlemezt fogják lazán a 2 oldallemezhez, megengedve a 34, illetve 35 terelőlemezeknek a 31 nyílások alkotta pályamenti elmozdulását). A kényszerpályás terelő és reteszelő szerkezet másik lényeges eleme a bal és jobb 2 és 3 oldallemezekben kialakított 16 és 17 nyílások, melyek követik a kényszerpályák alakját és melyeken átnyúlik a 14, Ül. 15 csap laza illesztéssel a kényszerpályába. A 16 és 17 nyílások a kényszerpályának nem pontos másai, hanem körív alakúak és egymáshoz képest tükör szimmetrikusan elrendezettek, melynél az első 16 nyílás középpontja a második 17 nyílás alsó végszakasz ívének virtuális középpontja a zárt helyzeti 22 forgáspont, míg a második 17 nyílás középpontja az első 16 nyílás felső végszakasz ívének virtuális középpontja a 23 nyitott helyzeti forgáspont. Az első 16 nyílás az első 14 csappal, míg a második 17 nyílás a második 15 csappal lazán illeszkedik. A 34 és 35 terelő lemezek polárszimmetrikusan elrendezettek. A kapcsoló szerkezet kikapcsolásakor a második 15 csap zárt helyzeti 22 forgáspontban a külső 34 terelőlemez 28 fészke által van bereteszelve, míg az első 14 csap az első 16 3